Le fog ütni a vágyam, Ella!
<br>Ezt kívánod Te, nekem mára?
<br>Te vagy vágyam csúcsa,
<br>Másképp; netovábbja...
<br>Gyere, ess már velem az ágyba.
<br>
<br>Cipzáram a mészárszék ajtón,
<br>Oda bejutni, nem csak fa-lón!
<br>Dugd csak be a kezed,
<br>Pezsegni fog véred.
<br>Szemedben látnám, hogy óhajtón!
<br>
<br>Tajtékosan gyűrnénk lepedőt,
<br>Mindketten élveznénk kéjerőt!
<br>Nem csapnák kezedre,
<br>Simi' fenekedre…
<br>Kéjcsúcs vak… várnánk következőt!
<br>
<br>Vecsés, 2019. május 16. – Kustra Ferenc – Erotikus jellegű LIMERIK csokor.
<br>
(3 soros-zárttükrös csokor, önrímesekben)
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>Én marha, önként beleugrottam, megharaptak… disznók!
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>
<br>Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>Engemet is figyelmeztek, de minek... mit nekem disznók!
<br>
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>Tudtam, hogy helytelenségemet, megbüntetik a disznók!
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>
<br>Ki eléjük kerül, elveszett… mindenevő vad-disznók!
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>Ki eléjük kerül, elveszett… mindenevő vad-disznók!
<br>
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>Én már szabadulnék, szűk már nekem... társasági disznók!
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>Gyötrelmes az élet, szabadság nincs disznóólban… disznók!
<br>Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók!
<br>
<br>Vecsés, 2018. szeptember 5. – Kustra Ferenc József – A „Korpa közé keveredtem…” c. már publikált művem újragondolása és átirata, újszerű feldolgozásban. Link = https://www.poet.hu/vers/136501
<br>Íródott: 3 soros zárttükrösben, amit úgy kell olvasni, hogy az első és 2. sort egyben, utána a 2 és 3. sort egyben és ekkor kell levonni a konklúziót!
<br>
Látunk egy közeli háborút
<br>
<br>(anaforás senrjon csokor, félhaiku lánc formátumban)
<br>A hadak útját, hittük,
<br>Hogy már benőtte a szép zöld fű…
<br>De nem zöldfülű…
<br>*
<br>A hadak útját, hittük,
<br>Jóember lelkek fölszántották…
<br>Sors, nem jólelkű…
<br>*
<br>A hadak útját, hittük,
<br>Homokozóvá alakítják…
<br>Nem galamblelkűk…
<br>**
<br>
<br>(Tíz szavas duó)
<br>A hadak útja pusztulásában hittünk,
<br>De tankok szántják… pedig hitünk…
<br>
<br>A világ vezetői jók, ezért hittünk…
<br>Vezetők tanokat küldtek… hitünk?
<br>**
<br>
<br>{Septolet)
<br>Gránátok,
<br>Járjátok,
<br>Játsszátok…
<br>Mondják: méláztok!
<br>
<br>Menekült családok, gyerekek!
<br>Féltelek; elmegy eszetek…
<br>Hadi út: és veletek?
<br>**
<br>
<br>(3 soros-zártükrös)
<br>Itt fél évszázada már szinte nem is kellett a hadak útja,
<br>Közben meg kiásta magát, a kiismerhetetlenség kútja…
<br>Itt fél évszázada már szinte nem is kellett a hadak útja.
<br>**
<br>
<br>(Senrjú)
<br>Kórházak égnek,
<br>Harckocsik is kiégnek…
<br>Itt; menekültek…
<br>**
<br>
<br>(Sedoka)
<br>Iskola nem lesz!
<br>Az már csak egy kőrakás.
<br>Óvóhely nincs… pince se…
<br>
<br>Munkahely nincs már!
<br>Az egész egy romhalmaz.
<br>Férfiak; többség elment…
<br>**
<br>
<br>(LIMERIK)
<br>Ötven millió volt mindannyi!
<br>Disszidáltak, meghalt; mindannyi…
<br>Nincsen ki dolgozzon,
<br>Nincsen ki tanítson…!
<br>Lakósság fele… csak mindannyi!
<br>**
<br>
<br>(Senrjú)
<br>Atomerőmű
<br>Meg véres vita tárgya.
<br>Arra lődöznek!
<br>**
<br>
<br>(anaforás, bokorrímes, önrímes)
<br>Mi nem vagyunk vitapartner, csak, mint kicsike, peches szomszédok.
<br>Mi nem ellenségeskedünk… aggódunk, mint itt lakó szomszédok.
<br>Mi menekülteknek segítünk, befogadunk: mint jó szomszédok…
<br>**
<br>
<br>(anaforás leoninus duó)
<br>Jön a tél, vajon lesz fűtés? Sok fagyhalál lesz az Európai mély ütés?
<br>Jön a tél és bármi is történhet, ez a sok nép meg már megelégelhet…
<br>Jön a tél, az meg bizony senkit nem kímél, ő a vacogóktól nem fél…
<br>
<br>Vannak, akiknek félni kéne... mert a végén, egyszer a nép itéle...
<br>Vannak, akiknek telik, fussa... de talán észbélileg, igen nyurga...
<br>Vannak, kiknek adatott hatalom... de lyukas zsebükben nincs irgalom...
<br>
<br>Vecsés, 2022. augusztus 20. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
<br>
Ősz ölel tájat,
<br>Rétegfelhő szétesik.
<br>Hideg víz zuhog.
<br>*
<br>Őszi borultság,
<br>Bizony lélekhangoló.
<br>Támadó vihar!
<br>*
<br>Ősszel bizalom?
<br>Veszett, mint üres magány.
<br>Rézkakas forog.
<br>*
<br>Őszben sok szép van,
<br>De lelkem már elveszett.
<br>Rézkakas nyikorg’…
<br>*
<br>Ősz a tél elő,
<br>Nem lehet már harcolni.
<br>Rézkakas bólint.
<br>*
<br>Őszbe belemúl,
<br>Élet és a szerelem.
<br>Rézkakas vagyok…
<br>*
<br>Ősszel bizony már,
<br>Nem áll helyre semmi szép.
<br>Vén diófánál?
<br>*
<br>Ősszel, már álom
<br>Is múlik… eső mossa!
<br>Nyári vágy kútban.
<br>*
<br>Ősz figyelmeztet,
<br>Úgyse... te marha öreg…
<br>Hörög a vihar.
<br>*
<br>Ősz, mint borotvás
<br>Mester, erdőt kopaszít.
<br>Lelkem is sírva…
<br>*
<br>Ősz mosolyogva
<br>Nem nevel kukoricást…
<br>Öntörvényűség.
<br>*
<br>Ősz már fölkészít:
<br>Elvesztésre, múlásra…
<br>Ködnek igaza…
<br>
<br>Vecsés, 2020. november 9. – Kustra Ferenc Ferenc– íródott: anaforás senrjú csokorban
<br>
Korán reggel, ázott,
<br>Immár őszi úton sietünk dolgunkra.
<br>Őszidő vágtat nyomunkba.
<br>Csoszogás is hallatszik…
<br>Egy fázós hajléktalan indul, kukázó útra.
<br>Enne, keresgél… romlott múltba.
<br>A vándormadarak sehol!
<br>Itt már nem csivitelnek, nem tojnak, messzire repültek,
<br>Tavaszra, új életbe érkeznek…
<br>
<br>Vecsés, 2018. október 29. – Kustra Ferenc József – íródott; farkasfog versformában, amit én alkottam meg. 3 versszakból áll. Szótagszámok: 6-12-8 – 7-14-9 – 8-16-10 Rímképlet: xaaxbbxcc
<br>