(3 soros-zárttükrös) <br>Kacagva lengedez az őszeleji szellő, <br>Bár tán' jól tudja, még nem a legerősebb ő… <br>Kacagva lengedez az őszeleji szellő. <br>* <br>(Senrjon) <br>Kis szellőnek nincs hangja, <br>Ha lesz, vágyik, nagyon mutassa. <br>Eljő ideje! <br>* <br>(10 szavas) <br>Felhők nem nyári koszorúban vannak, <br>Őszre vastagodnak és torlódva tolakszanak. <br>* <br>(15 szavas, 6 sorban) <br>Szívem kalapál, <br>Közeledik ősz… <br>Maradjál. <br>Szívem pumpálja véremet, <br>Teljesen kitölti ereimet, <br>Ezzel erősíti a lényemet. <br>* <br>(Senrjú csokor) <br>Fák között sunnyog <br>És közelít új őszünk. <br>Lesz avargyártás. <br>* <br>A kopaszodó <br>Ágak közt morog a szél. <br>Ködöt utálja. <br>* <br>Ködgomolyban éj <br>Vaksizik sötétjével. <br>Pirkadat-homály. <br>* <br>Besárgult levél, <br>Amorf ködből márványfal. <br>Valahol varjak… <br>* <br>Csermely partokon, <br>Meztelen fák és bokrok. <br>Ruhájuk, lehullt… <br>* <br>A hűvös betört, <br>Sajátos, halk suhogás. <br>Kecses pörgések. <br>* <br>Sok levél járja <br>Örült, zuhanó táncát. <br>Szél csúszdán csúsznak. <br>* <br>Rozsdabarnás az <br>Út, mi levezet völgybe. <br>Puha az avar. <br>* <br>Az ázott fákról, <br>Hullanak a levelek. <br>Már nem zizegnek. <br>* <br>Csendesen pergő <br>Ázott levél, lehullik. <br>Leesés, csendes. <br>* <br>Lyukas ereszből <br>Kopognak esőcseppek… <br>Reménytelenség. <br>* <br>Vízcsepp simogat <br>Szemerkélő esőben. <br>Ernyő, beázik. <br>* <br>Balladát zengő <br>Hideg közeleg, fájón. <br>Meleg eső nincs. <br>* <br>Fákon a szilva, <br>Már felvette a hamvát. <br>Eső nem mossa. <br>* <br>Sárban kalucsni, <br>Segít kerülni, ázást. <br>Eső is hideg. <br>* <br>De jó, már nem is kell kis-gatyában járni, úgyis mindig bajosan kilógott <br>Belőle a zsebem, így aztán a papírzsepit oda bizony nem tehettem. <br>Most már majd, rendesnek mondott nadrágból nem lesz olyan, hogy kilógott <br>A zseb belem, így nagy gondom megoldódik, zsepit oda tehetem. <br> <br>Vecsés, 2021. augusztus 20. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában és senrjú csokorban. <br>

Mennyi érzelemmel <br>gondolok vissza az idődre,<br>amikor még hajómnak<br>nem volt biztos kikötője!<br><br>Dobáltak a hullámok,<br>és tombolt a zivatar.<br>Mit is törődtem azzal,<br>hogy a hatóság mit akar.<br><br>Lázadás forrt fel véremben<br>és ámulat uralta az agyam.<br>Csatatér volt az életem,<br>és nem kíméltem magam.<br><br>Úgy néztem szembe a világgal,<br>mintha nekem lenne teremtve.<br>Éjjel-nappal, szűntelenűl,<br>popzene bömbölt fülembe.<br><br>Nem a szüleim dirigáltak,<br>S még kevésbé az iskola.<br>Mint forradalmár működtem,<br>Mert ez volt korom jelszava.<br><br>Egy új rendszer ígérete<br>lazította láncaimat,<br>egy olyan világ melyben<br>mindenhol mindent szabad.<br><br>Mi is volt a remélt célunk?<br>Talán egy jobb diktatúra?<br>Nem, hanem hol szeretettel<br>mindenki a maga ura!<br><br>És mond, kik és mik vagyunk,<br>hogy olyan lett a világunk,<br>hol mindenkivel s mindenhol<br>arany borjút imádunk?<br><br>Tovább mit is mondhatok?<br>Mi voltunk csak szabadok?<br>Világunk végre kezd beérni,<br>hogy mit is tudnánk elérni!<br><br>Ezért szándékomnál maradok<br>hogy hogyan és mit is akarok, <br>és még mai napig harcolok,<br>mert szép, új világ fia vagyok.<br> 

Lenne csak az embernek<br>szebb és jobb jövője!<br>Ócska hajójának<br>biztos kikötője!<br><br>Lenne csak elég <br>béke és szeretet!<br>Kevesebb nyomorult<br>akit az élet megvet!<br><br>Mennybe kerülne <br>egymást megérteni?<br>Ha szeretjük az Istent,<br> az embert is kell szereti! <br> 

Az, hogy piros a vér a Pesti utcán,<br>már csak némely embernek<br>maradt fakuló emlékezetében.<br>Azóta már millió lábnyom és forgalom <br>keresztezett e nyüzsgős városrészben.<br><br>A vészharangok már régen elhallgattak, <br>és a világ is az óta nagyon megváltozott.<br>Nincs már harcos fegyver végzetes moraja.<br>Legyen csak a Duna halk áramlata,<br>Budapestnek örök és békés pillanata!

Mitől dőglik a légy?<br><br>- Hé, pincér! Döglött <br>légy van a levesben!<br>Szerintem ez szégyenletes,<br> és határozottan ellenzem!<br><br>- Kérem uram!<br> Értse meg!<br>A légy a hőtöl <br>döglött meg!<br><br>De két perce<br>még ficánkodott,<br>ezért még csak <br>frissen halott.<br><br>Ha kéri, hozok <br>szúnyogot.<br>Más már abból <br>belakott!<br><br>Az úszkáló légy<br><br>- Helló, pincér!<br>Légy úszkál a levesben,<br>és én e félét csak <br>kivétellel helyeslem!<br><br>- Tisztelt uram!<br> Bocsánat!<br>A légy majd <br>hamar kifárad.<br><br>Mint úszó <br>még csak tanuló,<br>de az íze viszont <br>nagyon jó!<br><br>- Pincér uram, <br>megható, <br>hogy ez a légy <br>még tanuló! <br><br>Arra hogy <br>légy úszni tud, <br>a német válasz <br>“Das ist gut!”<br><br>Ez szerintem <br>majd’ hogy csoda,<br>de a leves leves, és<br>nem légynek szánt uszoda!<br><br>