Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban… Az állatvilágról.
<br>
<br>Hajnalhasadás,
<br>Kakas már kukorékol.
<br>Élet-ébresztő!
<br>*
<br>Kéményen gólya
<br>Tollászkodik így reggel.
<br>Csőrmosakodás.
<br>*
<br>Víztócsa csábít,
<br>Fürdő gerlepárokat.
<br>Tisztaságkényszer.
<br>*
<br>Pacsirtaének.
<br>Érett búza, zöld kender.
<br>Mező illata…
<br>*
<br>Lankás magaslat,
<br>Beborítva tölgyessel.
<br>Pihegő galamb.
<br>*
<br>Vonul a pókhad,
<br>Hálókat építenek.
<br>Fenyő, légymentes.
<br>*
<br>Mezei egér.
<br>Mezőn, szénaszag lebeg.
<br>Dalos pacsirták.
<br>*
<br>Méh ül virágba,
<br>Gyűjti az édes nektárt.
<br>Elfogy! Tovább száll.
<br>*
<br>Méhek zümmögnek.
<br>Kelyhek kitárulkoztak.
<br>Jó virágillat.
<br>*
<br>Pillangó repül.
<br>Virágnektártól részeg.
<br>Vad cikázások.
<br>*
<br>Repülő lepkék,
<br>Színes szárnyak villognak.
<br>Nemrég még báb volt.
<br>*
<br>Fű fölött cikáz
<br>Sok szitakötő villám.
<br>Fecske ebédel.
<br>*
<br>Lepke, minél szebb,
<br>Annál inkább megfogják.
<br>Tűre szúrt szépség.
<br>*
<br>Suhanó felleg,
<br>Oly’ szép szivárványt takar.
<br>Madárcsicsergés.
<br>*
<br>Kúszó madarak,
<br>Az égben vitorláznak.
<br>Parton, vadkacsák.
<br>*
<br>Parton, árny fut el…
<br>Vadkacsa, vízbe ugrik.
<br>Hangos csobbanás.
<br>*
<br>Pipacsok ringnak,
<br>Pacsirtaének hallik.
<br>Csipkefelhő jő!
<br>*
<br>Még élő szárcsát
<br>Visz, szájában a róka.
<br>Rókáné várja?
<br>*
<br>Sánta róka fut
<br>Tyúkudvarból a tyúkkal.
<br>Repülő sörét.
<br>*
<br>A nádirigó
<br>Nádszálon várja párját.
<br>Életkép Balcsin.
<br>*
<br>Sok szitakötő
<br>Táncol a nádas felett.
<br>Fecskék rohama
<br>*
<br>Este a parton,
<br>Békák kórusa zendül.
<br>Gólya vacsora.
<br>*
<br>Fekete csendben
<br>Ülnek feketerigók!
<br>Félik a macskát.
<br>*
<br>Kabócák hangja,
<br>Fülledt, nyáréjszakában.
<br>Izzadó hónalj.
<br>
<br>Vecsés, 2015. július 5. - Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!
<br>
Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban…
<br>
<br>Pirkadat lángja
<br>Sarkallja tovább napot.
<br>Felhőtlen, kék ég.
<br>*
<br>Séta, pipacs, rét,
<br>A harmat könnyként ragyog.
<br>Idegnyugtató.
<br>*
<br>Reggel, ha kardot
<br>Ránt, meglódul nap-sereg.
<br>Hőség alakul.
<br>*
<br>Hőség úgy tombol,
<br>Tünemény napsugarak.
<br>Hőgutaveszély.
<br>*
<br>Gondolat lézeng,
<br>Ölelő kéz meg izzad.
<br>Száradó kórók.
<br>*
<br>Piros a pipacs,
<br>Kint a mezőn, ez csak gaz;
<br>Réten oly’ peckes.
<br>*
<br>Lett virágtenger,
<br>Szellő ring mező fölött.
<br>Kedves napsütés.
<br>*
<br>Madarak vígak,
<br>Dalolnak, és röpködnek.
<br>Boldog, madárlét.
<br>*
<br>Madárdal hull rám.
<br>Vízhullám, házasodik.
<br>Kis hullám, fodros.
<br>*
<br>Sűrű zöld-erdő,
<br>Bárányfelhők játszanak.
<br>Tisztáson, széna.
<br>*
<br>Fák között ropja
<br>Éji táncát, meleg szél.
<br>Nem hozott hűvöst.
<br>*
<br>Árnyékok futnak
<br>Egymás után a fűben.
<br>Forró napsütés.
<br>*
<br>Aratóének
<br>Zeng. Kotta nincs. Kaszálás.
<br>Szomorú kalász.
<br>*
<br>A búzavirág
<br>Elvész a kasza harcban.
<br>Tarló maradón.
<br>*
<br>A búza tövén
<br>Szökken a szár, termés lesz.
<br>Új kenyér alap.
<br>*
<br>Szép idő. Meleg,
<br>Felhőtlen égbolt, szélcsend.
<br>Gyíkok oly’ fürgék.
<br>*
<br>Friss esődallam,
<br>Szomjas természet éled.
<br>Sejtmegújulás.
<br>*
<br>Élednek lombok,
<br>Szellőben, levél zizeg.
<br>Vihar közeleg
<br>*
<br>Hideg és meleg
<br>Levegőből lett vihar.
<br>Csak tört és zúzott…
<br>*
<br>Idő, tomboló!
<br>Selymesen puha vihar?
<br>Jégeső kemény.
<br>*
<br>Mélázó alkony.
<br>Hőség, még tartja magát.
<br>Bágyadt gondolat.
<br>*
<br>Mesés alkonyat,
<br>Rubint fényében csillog.
<br>Jó meleg este.
<br>*
<br>Alkonyati nap
<br>Táncolt, viháncolt kertben.
<br>Meleg az este.
<br>*
<br>Már későre jár,
<br>Fohászhoz készülődünk.
<br>Napisten alszik.
<br>
<br>Vecsés, 2015. július 3. - Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!
<br>
A semmi, szépséges története…
<br>
<br>Az este sötétje csak tovább sötétedet,
<br>Végül teljesen elfújta a bíbor tűzet!
<br>Én még körbenéztem, már vaksiság leledzett.
<br>
<br>Est
<br>Temet
<br>Bíbor színt,
<br>Szült sötétet,
<br>Semmit nem látok.
<br>
<br>Semmit nem látok.
<br>Szült sötétet,
<br>Bíbor színt
<br>Temet
<br>Est.
<br>
<br>Est vörös kabátban,
<br>De sötétedik már az ég.
<br>Bíbor múlik lassan.
<br>Szép világ. Nem látom szívét,
<br>Szívének fájdalmas színét.
<br>*
<br>
<br>Az égbolt már nem is látszott,
<br>Szemem csak sok csillagfényt látott,
<br>Az égbolt már nem is látszott.
<br>
<br>Fény
<br>Ölel.
<br>Nem látom
<br>A kék eget
<br>A sok csillagtól.
<br>
<br>A sok csillagtól
<br>A kék eget
<br>Nem látom.
<br>Ölel
<br>Fény.
<br>
<br>Ölelget a lágy fény,
<br>Csillagragyogásban élek,
<br>Úgy, mint féltett lélek.
<br>Fellegben csillagmosolyok.
<br> A föld alant mégis zokog.
<br>
<br>*
<br>
<br>Az este, klassz langymeleg volt, ingujjban voltam,
<br>A kezdődő széllel, mint egy örült harcoltam.
<br>Szembefújtam, de nem tudom, hogy mit akartam?
<br>
<br>Est
<br>Csodás,
<br>Enyhe szél
<br>Arcon csókol.
<br>Ebből meg mi lesz?
<br>
<br>Ebből meg mi lesz?
<br>Arcon csókol
<br>Enyhe szél.
<br>Csodás
<br>Est.
<br>
<br>Különös meleg van.
<br>Kicsit fújdogál csak a szél,
<br>Táj szemére csókol.
<br>Most épp mi történik velem?
<br>Furcsa. Ez talán szerelem?
<br>*
<br>
<br>A sötétség jólesett, így nem is kellett bujkálnom,
<br>Magamban, mint egy árnyék (sajátom!), csak vívtam harcom!
<br>A sötétség jólesett, így nem is kellett bujkálnom,
<br>
<br>Éj
<br>Sötét
<br>Betakar,
<br>Békét keres
<br>Nyugtalan lelkem.
<br>
<br>Nyugtalan lelkem
<br>Békét keres,
<br>Betakar
<br>Sötét
<br>Éj.
<br>
<br>Nyugtalanságom nagy.
<br>Sötét éjjel takarózom,
<br>Csendtelen lett lelkem.
<br>Borús dörgés, itt-ott lebeg,
<br>Lehunyódnak csillagszemek.
<br>*
<br>
<br>Szél gyorsan és egyszerre meghozta a felhőket,
<br>Itt már nem volt mese, fogadtam az esőket!
<br>Rohanva küzdöttem le a házba vezető lépcsőket!
<br>
<br>Vecsés, 2018. január 11. – Szabadka, 2018. március 25. - Mórahalom, 2018. június 9. – Kustra Ferenc József – a verseket és a 3 soros-zárttükrös -öket én írtam, a tükör apevákat Jurisin Szőke Margit, míg a TANQ –kat Farkas Tekla.
<br>
Egykor, világunkban
<br>Volt érték és az számított!
<br>Becsület és nem pénz.
<br>Becsület? Volt, de kiveszett.
<br>Ma pénzzel mérik az embert.
<br>*
<br>Egykor, öregekkel
<br>Tisztelettel bántak még.
<br>Nem kívánták… halált!
<br>Időseket rég' tisztelték,
<br>Őket gyűlölve nem nézték.
<br>*
<br>Egykor, még az okos
<br>Bolondozott, a hülye nem!
<br>Ő csak okoskodott.
<br>Az okos jól bolondozott,
<br>A bolond nem okoskodott.
<br>*
<br>Egykor, a kézfogás
<br>Úgy… lepecsételt valamit!
<br>Aljasságot kizárt.
<br>Kötelék volt az adott szó,
<br>Mára… csak falra hányt borsó.
<br>*
<br>Egykor, szeretetet
<br>Kimutatni dicsőség volt.
<br>Beszélgetés dívott.
<br>Szeretni, rég’ nem volt szégyen,
<br>Elmondták meghitt beszédben.
<br>*
<br>Néhány különc ember
<br>Él még, de kevesen vagyunk!
<br>Lelkek, ma hidegek…
<br>Különcök… én is egy vagyok,
<br>Kihűlt lelkektől megfagyok.
<br>
<br>Vecsés, 2018. május 25. – Szabadka, 2018. május 28. – Kustra Ferenc József – A HIAQ –kat én írtam, alá a TANQ verset, szerző-, és poéta társam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:”Elveszett értékek”. Íródott: Kustra Gábor, azonos c. verse átirataként az engedélyével.
<br>
Ez bizony, már történelem…
<br>
<br>Buza táblán az arc barnára barázdul,
<br>Fáradtságtól kasza, erre-arra rándul…
<br>Buza táblán az arc barnára barázdul.
<br>
<br>Nap
<br>Fénye
<br>Bőrt színez.
<br>Sós csepp cseppen.
<br>Arany kalász dől.
<br>
<br>Kezekben kasza suhan,
<br>Arany kalász földre zuhan.
<br>Napsugár éget patetikusan.
<br>*
<br>
<br>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak,
<br>Hajnal óta aratnak, fáradtságtól nem pironkodnak!
<br>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak.
<br>
<br>Kéz
<br>Kaszál,
<br>Markot szed
<br>Asszony s leány
<br>Lankadatlanul.
<br>
<br>Férfiak kaszálnak, asszonyok markot szednek,
<br>Fáradságról megfeledkeznek,
<br>Új kenyérért küzdenek.
<br>*
<br>
<br>Szépen érett a búza és a rozs is,
<br>Ilyenből lesz holnap jó kenyér, csakis…
<br>Szépen érett a búza és a rozs is.
<br>
<br>Már
<br>Beért
<br>Búza, rozs.
<br>Legyen bőség,
<br>Új magyar kenyér!
<br>
<br>Árpa, búza, rozs, beért három kalászos,
<br>Lesz új kenyér, foszlós.
<br>*
<br>
<br>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot,
<br>Ott meg ez, a Hoffer traktorral együtt vívja a harcot…
<br>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot.
<br>
<br>A
<br>Búza
<br>Kévéket
<br>Traktor hordja
<br>A cséplőgéphez.
<br>
<br>Aratásnak vége, a csépelés kezdődhet,
<br>Cséplógéphez traktor viszi a kévéket.
<br>*
<br>
<br>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket,
<br>Traktortól, széles, hosszú, végtelen szíj viszi át erőket…
<br>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket.
<br>
<br>Lány
<br>Kévét
<br>Old, dobba
<br>Veti, traktor
<br>Szíjjal forgatja.
<br>
<br>Így volt régen, fáradságot nem ismertek,
<br>Veszélyes, nehéz munkát végeztek.
<br>*
<br>
<br>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak,
<br>Ha ezek megteltek, akkor viszik oda, ahová tartoznak…
<br>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak.
<br>
<br>Mag
<br>Üres
<br>Zsákba hull.
<br>Ha megtelik,
<br>Padlásra kerül.
<br>
<br>Búzaszemek szőtt-zsákba peregnek,
<br>Ha megtelnek, padlásra felkerülnek,
<br>Majd lisztért becseréltetnek.
<br>*
<br>
<br>Délben úgy két órát pihentek.
<br>Estére egy „taggal” végeztek…
<br>Délben úgy két órát pihentek.
<br>
<br>Nem
<br>Ismer
<br>Arató
<br>Fáradságot.
<br>Delelni muszáj!
<br>
<br>Tűző napon csépelnek,
<br>Délben, faárnyékában megpihennek,
<br>Estig egy gazdánál elcsépelnek.
<br>*
<br>
<br>A föld is jól tudja
<br>Júliusban aratás van.
<br>Várják, új kenyeret!
<br>*
<br>Paraszti élet, az
<br>Országot eteti frissen…
<br>Puha kenyér és só!
<br>*
<br>
<br>Vecsés, 2018. május 1. – Szabadka, 2018. június 6. – Kustra Ferenc- a 3 soros-zárttükrős –öket és a HIAQ –kat én írtam. Alá az apevákat és a 10 szavasokat szerző-, és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: „Így volt régen...”
<br>