Idő 
Értékelés 
Értékelés HIAQ csokorban írta meg a szerzőpáros…
<br>
<br>Ködös, fakó álom.
<br>Nyálkás ködben, nincs meg utam.
<br>Már nem kell. Ébredtem!
<br>Lábaim visznek előre,
<br>Nem jutok egyről kettőre.
<br> *
<br>Béke! Jöttem, sírtam.
<br>Volt vágyam, adtam örömet…
<br>Lét, semmit nem díjaz…
<br>Szükségem lenne erőre,
<br>Sorsomat tudnám előre.
<br> *
<br>Lépj ki, ketrecedből.
<br>Nem megy? Legalább nyúljál ki!
<br>Érthetetlent, vesd el!
<br>Akadályt venném elsőre,
<br>Nem sírnék kíntól vergődve.
<br> *
<br>Jártam a sírkertben
<br>Loptam avart ő, kísérőm…
<br>Most, majd, kiszárítom.
<br>Nincs szükségem szemfedőre,
<br>Saját testem-lelkem őre.
<br> *
<br>Múlttól elfordultam.
<br>Szemem, végtelen fürkészi…
<br>Ez a jövő útja?
<br>Szert teszek egy segítőre,
<br>Aki engem nem tesz tönkre.
<br> *
<br>Ég, lassan gomolyog,
<br>Beleér, sötétszürkébe.
<br>Éj, sötéten köszönt.
<br>Árván vagyok egyelőre,
<br>Nem lelek két óvó kézre.
<br>
<br>Vecsés, 2016. július 5. . Kustra Ferenc József - A HIAQ - kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Járatlan utakon”.
<br>
A nyár végéről írt TANQ csokorban a szerzőpáros
<br>
<br>Erdő fái között
<br>Egy vagyok, rügyező lélek…
<br>Ágaim, erősek.
<br>Lehulltak a leveleim,
<br>Tar kopaszak az ágaim.
<br> *
<br>Fúj a szél, a világ
<br>Imbolyogva megmaradna.
<br>Körbe, színes virág.
<br>Legbelül látod éveim,
<br>Koromat rejtik gyűrűim.
<br> *
<br>Törzsem, belül korhad,
<br>Belőlem, nem lesz már bútor.
<br>Tavasszal, nincs jégcsap.
<br>Semmit érőek szavaim,
<br>Mélyről jövők sóhajaim.
<br> *
<br>Eső és nagy vihar
<br>Kergetett… szakadékásás.
<br>Épp, hogy megmaradtam.
<br>Földbe rejtett gyökereim,
<br>Nincsenek most terméseim.
<br> *
<br>Szélben az ágaim,
<br>Múló életről dúdolnak.
<br>Alattam, friss avar…
<br>Csillognak kéreg szemeim,
<br>Sötétben telnek estéim.
<br> *
<br>Hosszan sóhajtozok,
<br>Lesz-e még egy lombos nyaram?
<br>Sóhaj… égkékbe száll!
<br>Fagyosak a reggeleim,
<br>Csupaszak a testrészeim.
<br>
<br>Vecsés- Budapest, 2016. május 16. – Kustra Ferenc József- A HIAQ –t én írtam, a TANQ verset alá, szerző és poéta társam Szedő Tibor. A vers címe: „A tölgyfa verse”
<br>
A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros.
<br>
<br>Őzek vadréten,
<br>Ebédre gyülekeznek…
<br>Aratás megvolt.
<br>Tüzes sugara barnít,
<br>Forró karja felhevít.
<br> *
<br>Őzek kutatnak,
<br>Élelem keresése…
<br>Az éhség, nagyúr!
<br>Intenzív fénye vakít,
<br>Sárgás-pirosan virít.
<br> *
<br>Vadvirágos rét,
<br>Őzeket táncra csábít.
<br>Bármerre mehet.
<br>Lénye mindig melegít,
<br>Barna hajtincset szőkít.
<br> *
<br>Őz, szelíd szemű,
<br>Kedves állat, barangol.
<br>Lába, csak viszi.
<br>Babát jókedvre derít,
<br>Nem kér cserébe semmit.
<br> *
<br>Őzek szabadon
<br>És csendesen lépkednek.
<br>Panasz vadászra!
<br>Kedves szeme megérint,
<br>Itt van az égen megint.
<br> *
<br>Őzek szabadon!
<br>Dörren vadász fegyvere.
<br>Vadgazdálkodás!
<br>Vidáman felénk tekint,
<br>Földre boldogságot hint.
<br>
<br>Vecsés- Budapest, 2016. május 8. – Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Napkorong”.
<br>
Jeges szellő havas csúcsról<br>a ködös levegőt tisztítja.<br>A kórházban valaki meghal,<br>és a betegek számát ritkítja.<br><br>Komor, hosszú pillanatok<br>sűrítik a hideg és híg levegőt.<br>Ez komoly önismeretet kíván, <br>szándékos türelmet és erőt.<br><br> Valaki becsapja az étterem ajtóját,<br>mely figyelmetlen, csúnya dolog.<br>A tettes viszont közömbös,<br>és kirgiz szemmel hunyorog.<br><br>E világ egy mikrokozmosz,<br>ápolt és intézményesített,<br>globális nyugtalanságot tükröz<br>az ősi viaskodás újra felkerekedett.<br><br>Felhők gyülekeznek a hegy körül,<br>csúcsa már nem látható.<br>Az ideológiák hangoskodnak,<br>most ár nagyobb baj elvárható.<br><br>Szarajevóban lövések dördülnek:<br>végre meggyulladt gyújtózsinór.<br>Ez a háború névjegye, <br>s az ég és föld fellángol.
Kacsázni a tó felszínén,
<br>Vadkacsázni nádas szélén,
<br>Horgászni a Balatonba,
<br>Belenézni a Vezúvba,
<br>Célba lőni a vurstliba,
<br>Beülni a körhintába.
<br>Ezek jók és kedvtelések.
<br>Kinek ez… lehetségesek?
<br>
<br>Vecsés, 1999. szeptember 26. – Kustra Ferenc József
<br>
