Szófelhő » B » 297. oldal
Idő    Értékelés
Rájöttem, nem tudom hogyan tovább, <br>Egyet előre, kettőt meg hátrább? <br>Valaki fogja meg a kezemet! <br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. <br> <br>Jó lenne már előre haladni, <br>Sikerrel nem hadilábon állni. <br>Valaki fogja meg a kezemet! <br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. <br> <br>Borzalmas látnom nálam hülyébbek, <br>Bőven gazdagok, sikeresebbek. <br>Valaki fogja meg a kezemet! <br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. <br> <br>Megtennék mindent, mit Siker kíván, <br>Gyerünk! Éltem, már túl a derekán. <br>Valaki fogja meg a kezemet! <br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. <br> <br>Hőn áhítom, hálás leszek érte, <br>Hogy azt mondhassák, ezt is megérte. <br>Valaki fogja meg a kezemet! <br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. <br> <br>Budapest, 1997. december 1. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 241
Az élet olyan, mint egy rossz zongora, <br>Törött a billentyű, szakadt a húrja. <br>Monoton zenét játszik, sőt kornyikál, <br>Sőt, rossz mellett végleg, bőszen kiáll. <br> <br>Javítani, hangolni ezt nem lehet, <br>Csak ütni c-t, halkan, mint a lehelet. <br>Billentyűk közé szorult az ujjam is, <br>Jó fals hangokat ad ki, csak azért is. <br> <br>Monoton hangok kavalkádját zengi, <br>Hogy én dallamra vágytam, nem érdekli. <br>Lehet, hogy a csellistáknak jobb jutott, <br>De nekem úgy tűnik, ilyenre futott… <br> <br>Vecsés, 2006. július 17. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 298
Neki kéne veselkednem elénekelni az utolsó dalt… <br>A legszebben hangzót, a zengőt, vagy a végtelenült falst. <br>De, hah! Most eszmélek, a sorsom nem áldott énekhanggal, <br>Sem sok földi jóval, sem zenészséggel vagy ékes pazarsággal. <br> <br>Zenekarom nincsen, zenélni nem tudok, minek akkor énekelnem? <br>Tán már énekes sztár sem leszek, sőt már az életem javát leéltem… <br> <br>Vecsés, 2014. szeptember 28. –Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 247
{Septolet} <br>Lélek, <br>Érzelem, <br>Nem félek, <br>Nem félem… <br> <br>Lelkem kitárom, <br>Nézek körül ködben, nem bánom… <br>Vágyom… <br>* <br>{apeva csokor} <br>Ó, <br>Álmom <br>Számlálom, <br>Mert köd vakít, <br>Mint egy véres tőr. <br>** <br> <br>{Keresztrím} <br>Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki, <br>Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik. <br>Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi… <br>Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik. <br> <br>* <br>Vak! <br>Immár <br>A szempár <br>Halott sirály. <br>Csak száll, tovaszáll. <br>** <br> <br>{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)} <br>Nem <br> Lelkemben az énem… <br>Sorsom üt! <br>Jobb lesz? Nem félem… <br>* <br> <br>Hát <br>Minek <br>Féljek én? <br>Hisz itt a fény, <br>Mely csillagösvény. <br> <br>Vecsés, 2019. április 3. – Paks, 2022. június 23.- Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. A versszakokat én írtam, az apevákat: szerző-, és poétatársam; Bauman Beatrix Bianka. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 280
(3 soros-zárttükrös) <br>Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál, <br>Ha meg látja, szabadulnék, akkor az útjára, visszaráncigál… <br>Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál. <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Hepehupás, <br>Buckás <br>Életút. Széllel szembe kúszás. <br> <br>Sorsom sodor <br>Nem kímél, <br>Életem nyomor, <br>Csak ítél… <br>* <br> <br>(Oximoron) <br>A halál vigyorogva közeledett, a kaszáját hanyagul lóbálta, <br>Én mérgesen anyáztam, ő elment, kaszát lassan maga után cibálta. <br> <br>(Senrjú) <br>Halál elérhet, <br>Nem várhatsz rá tétlenül. <br>Úgyis elvisz majd. <br>* <br> <br>Csak nézem, hogy durván, csak kicsit pislákoló a világ, <br>És nem hiszem, hogy valaha lesz itt feloldozó világ. <br> <br>Az ember gyarló, <br>Te lehetnél talán jó. <br>Jöjjön szép világ. <br>* <br> <br>Ártatlan emberek sokszor ma, pokol bugyraiban járnak, <br>Sok esetben a gyilkosok is ágyban párnák között halnak. <br> <br>Biztos bűnös mind? <br>Ártatlanság vélhető, <br>Cselekedj végre! <br>* <br> <br>Úgy döntött, élethelyzetemben eluralkodik rajtam a mélabú, <br>De az élet szép, csak mosolyogni kell, nem jó, ha szem nedves-szomorú. <br> <br>Ne légy szomorkás, <br>Dühös se legyél másra. <br>Magad javítsd meg, <br>* <br> <br>(10 szavas) <br>Az elveszett lélek gyásza megmarad, <br>A megmaradt lélek, életbe ragad. <br>* <br>Sorsom bizony fékezhetetlen, <br>De mit is akarok én már öregen <br>* <br> <br>(Apeva) <br>Fáj! <br>Elment <br>Túl korán, <br>Lelkem gyásza. <br>Nincs lélek donor. <br>* <br>Mit <br>Akarok <br>Idősen? <br>Létből kevés <br>Maradt… még hátra. <br> <br>Vecsés, 2019. szeptember 1. – Szabadka, 2019. szeptember 27. – Mórahalom, 2020 január 16. –Kustra Ferenc József– A 3 soros-zárttükrös -t, az oximoronokat, a 10 szavasokat én írtam. A septolet és az apevák; Jurisin (Szőke) Margit munkája. Címük: ’Sorsom sodor’. A senrjú –t Farkas Tekla írta. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 197