Szófelhő » B » 296. oldal
Idő    Értékelés
Nagyapám apja<br>Szürke kalapja<br>A fogasra felakasztva<br>Az ajtó mögött lógott.<br>Úrnapjára finoman átkefélve a fejére tette,<br>Hogy a felgyülemlett gondokat vele lefedje, <br>s elindult...,<br>hogy lelkében megtisztulva, <br>hitében megerősödve térhessen haza <br>a kályha melegéhez. <br>Vasárnap délelőtt az áhítat ideje volt. <br>A hétköznapi teher nyomasztó súlya<br>Egy napra<br>Félre tevődött egy zug rejtekébe. <br>A templomba belépve <br>kopottas ünneplő kalapját bal kezével <br>leemelte gondterhelt fejéről, <br>s jobb kezének szenteltvízbe mártott <br>öregujjával keresztet rajzolt <br>homlokára, <br>majd ujjai begyét ismét <br>a megszentelt folyadékban benedvesítette, <br>s letérdelve ájtatosan keresztet vetett. <br>A hagyomány nagy dolog. <br>A hagyomány tiszteletre méltó, <br>sérthetetlen, követendő. <br>A hagyomány a szívben dobog,<br>Az ősök vérét emeli<br>Az emlékek homályosult oltárára.<br>Ezt így élték meg akkoriban <br>kicsik s nagyok, ifjak és vének egyaránt. <br>Ez volt a mérvadó, s követendő példa.<br>Az istentisztelet malasztos lelki békét, <br>a fáradság, a gyötrelem enyhülését oltotta <br>az emberekbe. <br>A megbecsülés, az összetartozás, <br>a hit ereje, a kimondott szó súlya <br>természetes, ösztönszerű velejárója volt <br>minden magatartásnak. <br>Az ájtatos közös ima , <br>az orgona kíséretében felhangzó ének <br>összekovácsolta a lelkeket. <br>A kérgesedetteket sajgókat, <br>a közönybe burkoltakat, a frissen sebzetteket, <br>az örömtől duzzadókat.....<br>mind, egy fuvallatba tömörülve feszítették <br>a bizakodás hajójának vitorláját. <br>A megváltó kitárt karja <br>a megbocsájtás, a béke tömjénes párájával ölelte <br>a résztvevőket, <br>hogy szeretettel átitatott<br>áldást vigyenek a betegeknek, <br>az otthon maradottaknak.<br>A remény s a bizakodás az éltető<br>Energiája, motorja minden tettvágynak,<br>Az értelem fonala Ég s Föld között....<br>...........<br>A szív pitvarába, ahol Isten beköltözött<br>A szeretet gyémánttá tömörödött.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 160
A szomszédban fölütötte a fejét a -vészjóslón veszélyes- háború és világháborús világhelyzet?<br><br>(senrjon trió)<br>Rengeteg -gyorsan- halál!<br>Segítség nincs... kit, hol ér utol.<br>Van-e szelleme?<br>*<br>Van sok-sok gyerekhalál!<br>Felnőtt kosok a felelősök.<br>Van-e szelleme?<br>*<br>Végül kihalt családok!<br>Fronton vagy otthon, 'nekik' mindegy...<br>Van-e szelleme?<br>*<br><br>(leoninus csokor)<br>A finomság lényege hiányzik a háborúból... mondom ki én nagy igazságból.<br>A fegyvergyáros kosok szerint élvezet a háború... ez az állitásom nagy bú.<br>A gazdagok háborúból tovább gazdagodnak... helyt adok emberi sajnálatnak!<br>*<br>Már megírtam, ez fekete kosok műve, az Óperencián túlinak koncert-műve!<br>A háborútól teljesen el-, és lepusztított lelkek, majd' bizton' lélekpuszták lesznek.<br>Borzalmas: gyerekek még ki sem fejlődtek, de már lélekpusztában, talán árván élnek...<br>*<br>Lőnek és bombáznak komótosan csak tovább! Katonák hullanak, mint ősszel a legyek...<br>Tv-ben mondják hátországban korrupció! Ez maga az önérvényesítő produkció...<br>*<br>Esti mesében néztem, messzebb is van korrupció: úgyhogy ez már alapkoncepció =<br>Nemcsak az Ópe' tengeren túl vannak korruptok, ha van még élő, ők is: bogumilok?<br>Mesében van azt is, hogy ez a nagy kreáció egy nagyon alávetett pozíció.<br>Valahol az üvegpalotában a király, akarja... degradáció... Ó, nagy király!<br>*<br>Mesében mondták, ?egy szó, mint száz?: Átvették máshonan, vágyjunk mi is úgy, ez már nagy ukáz!<br>Most is lőnek, Híradóban mutatja a film, ahogy katona összeesik... halódó!<br>Mesélték, irány a frontra az új tankok, mert tudniuk kell, ezzel működnek e harcok...<br>A mesélő narrátor hangja már csuklott, halottak száma, csak emelkedőt mutatott...<br>*<br>Hallottam a narrátor mély levegőt vett, mert napi esti mese, belőle is kivett...<br>Ő narrálja a front mozgását, meg elmagyarázza a páncélosok kigyulladását!<br>*<br>A háború nem maga a tökély, pedig a halál -nekünk- már kellően kevély...<br>A háború nem lehet nagy tökély, amikor az emberiségnek, gennyes fekély...<br>A háború nem jó, de fontos fegyvergyártóknak, akik imigyen, tovább gazdagodnak...<br>A háború nem jó, de fontos a sleppnek, mert hatalomra, milliókra is szert tesznek...<br>A háború nem jó, de fontos gazdagoknak, imigyen a klánok tovább gazdagoknak...<br>A háború nem jó, mert hullahegyek gyártója... gazdag meg otthon pénze számolója...<br>*<br>A háborúk, míg dolgoznak, halál őrzői! Sőt, a létrejött pusztaságok őrzői...<br>A háború maga a sötét éjszaka, főként, hogy a gazdag nem néz oda, oly' rosszként...<br>A háború idején napsugár bárányfelhők mögé bújik, utája mindezt, látszik...<br>*<br>A háború nem csak olyan, mint sötét éjszaka... de, mint a 'szenny egy vödörben' koromja!<br>A háború fekete-birka kosok játéka, pusztáikon 'hőség, fagy' csudasága!<br><br>Vecsés, 2023. szeptember 7. -Kustra Ferenc József- íródott: íródott a világ, az emberiség jelen történelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről. ?Nyugaton a helyzet változatlan?.<br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 272
Látunk a szomszédban egy háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet… <br> <br>(bokorrímes) <br>Ahogy érzékelem, már a vég is csak nyomoronc… <br>El is gondolom, hogy a végére mi leszek? Konc? <br>Lehetetlenségben tobzódik, valahol a vég? <br>Ha ideér, akkor meg ott lent vár a hidegség? <br>* <br> <br>(senrjú) <br>Lent a nagy-bogrács mellett, <br>Nagyon érezni kén’ a tüzet. <br>De ki vagyok én? <br>* <br>A lehetetlenségem, <br>A sorsom áldása… koncnak vég! <br>De ki vagyok én? <br>* <br> <br>(leoninus) <br>Sorozóknak az orra nem fitos, ő, ha elakar vinni, nem finomkodós! <br>Kocsiba vágják félig-gyereket, ha marad hely, akkor a félig-öreget… <br>Az asszony meg a kicsi gyerek dögöljön éhen, csak fekete kos keressen! <br> <br>Emberek! Óriási lesz a tragédia, most jön erre spéci fegyverek garmada… <br>Az alkalmazók ígérik, ide nem lőnek, de már közben meg éjjel golyók röpködnek. <br>Mint ügyes szitakötők drónok erre-arra röpködnek, lélekkel nem is rendelkeznek. <br>Ti is hallani vélitek a lánctalpak zaját? Pedig ez már nem látta az atyuskát… <br>A Kalasnyikov volt a világ legjobb sorozat lövője, ennél sokkal jobb mé köne? <br>Katonák nektek kellene a fronton? Vagy a fekete kosnak -az fegyver ára- otthon? <br> <br>Frontkatonák! Most még, ami nem röhögcsés, halál az sok, az élet meg kevéskés. <br>Jön a tél, ha tetszik, ha nem és igen nagy telet jósolnak…időjósok teszik! <br>A nagypapám mindig mondta nekem: öreg örüljön… hogy még lukas a fenekem. <br>Frontkatona! Te még nem is vagy olyan öreg, mi lesz veled, ha befagy az üreg? <br>Én innen sajnállak téged, hogy Te életed... és családod simán elvesztetted… <br>Már régen meghalt a hű társad, Neked golyóálló mellény védte meg májad… <br> <br>TV műsorok naponta mutatják a frontot, a háború roncsát, sőt már eltalált Moszkvát… <br>Bemutatják: mondva a halott katonák tömkelegét, mi nem fedi kosok lényegét. <br>Akkora fegyverösszegekről beszélnek, ami nincs is… bár lehet, hogy mesében van is… <br>Frontkatonák! Már több százezren meghaltatok… család megtudta, hogy hol van a sírjatok? <br> <br>Én azért írok, mert lélekben veletek vagyok, igy segítek… bocs’, de másképp nem tudok! <br> <br>Vecsés, 2023. szeptember 5. – Kustra Ferenc József - íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: a videókat… &bdquo;Nyugaton a helyzet változatlan”. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 241
A Víztenger <br> Folytonosan hullámzik<br>Az élet ritmus-rezgése<br>Felszalad buborék-simogatón<br>Finom-kavicsparton<br>Ütemesen mint a szívdobbanás<br>Pezseg felszínén <br> A fényragyogás<br>Dallama titokzatos hangfuvallat<br>Ősidők zsongó zenéje meséli<br>A születés kezdetét<br><br>Érintése hozzád tapad elidőzve<br>Amíg megszárad<br> Átivódik világodon <br>Folyékony lelke a Földnek<br>Csendben elegyedik<br> A titok<br>Észrevétlen<br>Suttogja<br> A fénnyel<br>Részed<br> Életed vagyok
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 185
Látunk egy közeli háborút, és éledőn fölütötte a fejét a -sajnálatos- világháborús világhelyzet… <br> <br>(leoninus duó) <br>&bdquo;Jobb félni, mint megijedni!” De! Én már utálom a szomszéd háborút félni… <br>Naponta nyilatkoznak a hozzáértők: ’nem látni a végét’! Pedig ők tudva-értők! <br> <br>A ’nyugatok’ messzehatókat adnak, az ellen-seregben meg mit fognak… akarnak? <br>Szakértők: ’ez a kommunizmus újjáéledése’! Hiszik, hogy nagy szeretet lesz a vége? <br>Ez már volt a történelemben hetven évig! Úristen… és hogy bíztak benne végig… <br>Lehet bármilyen társadalmi rend, látni, hogy társadalmakban pénz és butaság a rend… <br>* <br> <br>(senrjú csokor) <br>Háború… helyzet! <br>Ölés eleje, vége. <br>Élvezi kaszás! <br>* <br>Hivatalosan <br>Háromszázezer halott! <br>Csak kint a fronton. <br>* <br>Millió fölött <br>A hozzánk menekültek… <br>Mi befogadunk. <br>* <br>Óvodás meg az <br>Iskolások ötezer. <br>Mai adatsor! <br>* <br>Mozgássérültek <br>Is várhatják behívót! <br>Halál így terjed. <br>* <br>Társadalom lesz <br>Majd élő és félárva. <br>Gazdag gazdagabb! <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös trió) <br>Híradók ma is bemutattak egy életben maradt, sebesült katonát, <br>Kórházban interjú! Nincsenek kezei és vak lett! Volt katonát… <br>Híradók ma is bemutattak egy életben maradt, sebesült katonát. <br> <br>Drónok repülnek lövészárkok fölött, amiben vannak katonák, <br>Bemérés és a bomba pontos! Ők ezt nem tudják. Volt katonák… <br>Drónok repülnek lövészárkok fölött, amiben vannak katonák. <br> <br>Már másfél éve özönlenek a menekülő család-töredékek, <br>Csak könnyes arcok, összetört lelkek, roncsolt eszek, ily’ életek… <br>Már másfél éve özönlenek a menekülő család-töredékek. <br>* <br> <br>Kínai; &bdquo;bambuszliget”: 4x 7 szótag, csi-csüe = &bdquo;Zhuzchici” = Rímképlet a, a, x, a. (x = végtelen) <br>Fronttól jó nem várható <br>Ott halál uralkodó. <br>Ott nincsen életremény! <br>Élő is majd’ haldokló… <br>* <br> <br>(HIQ <br>Ki fronton <br>Van, még él majd hal… <br>Túlélők? <br> <br>Családja <br>Sírva vár reá… <br>Ha túlél! <br> <br>Közben meg <br>Jók… a gazdagok? <br>Pénz-sokkban! <br> <br>Vecsés, 2023. szeptember 1. – Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség -jelen- katasztrofális, történelmi sőt, háborús helyzetéről. Naponta láthatjuk híradókban a videókon… &bdquo;Nyugaton a helyzet változatlan” <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 186