Tarló, tarló… óh, de szépen nyírt búzatarló! <br>Magyarok szeretik a kenyeret, <br>Jó, ha tudnak… ehetnek eleget. <br>Tarló, tarló… óh, de szépen nyírt búzatarló! <br> <br>Vecsés, 2022. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott aratás idejére… <br>

Életlen pengék vagdosnak a földről a pokolba, <br>Életünket szabályozza sok tarthatatlan norma! <br>Én biztos megettem kenyerem javát, sőt legjavát <br>És talán lehet, hogy mégsem értem lét lélektanát? <br> <br>Élet talán nem is lélektanból áll, <br>Sokakon látszik, mi rajta állszakáll... <br>Csak karcolnak az életlen pengékkel, <br>Úgy bánnak velem, mint az ellenséggel! <br> <br>Vecsés, 2013. június 28. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként! <br>

(3 soros-zárttükrös) <br>Erdőben vagyok, fák között, kereng, kis lanyha szél. <br>Az égen súlyos felhők állnak, egyik sem beszél… <br>Erdőben vagyok, fák között, kereng, kis lanyha szél. <br> <br>Langymeleg idő, ez már a nyárelő szele, <br>A sok felhő még tavaszi, de most jött erre… <br>Langymeleg idő, ez már a nyárelő szele. <br> <br>(Bokorrímes) <br>Letérdelek, csendesen elbeszélgetek futó bogarakkal, <br>Közben, pihenve, sarjadt fűben elgyönyörködők csodálattal. <br>Amott egy pók szalad, tán' leesett, hálóra vissza, nyolc lábbal. <br> <br>(Septolet) <br>Hangtalan neszek, <br>Ideértek legyek, <br>Ők fenegyerekek, <br>Erdőben mit esznek? <br> <br>Ledőlni fűbe, <br>Délutáni pihenőbe… <br>Örömbe. <br> <br>(Senrjú -s HIAQ) <br>Élvezem új erdőt, <br>Mindenhol lélekemelőt. <br>Esőisten szeret. <br> <br>Mókus, le is jött már <br>A fűbe, becses teremtmény. <br>Lelkem nagyon pezseg. <br> <br>(Anaforás halmazrímben) <br>Mindent megsimogatni öt ujjal, de tenyérrel sem bírok, <br>De a lelkem… a lelkem átölel mindent, efelé hatok. <br>Mindent szeretek, ember is természetes lény, mit akarok? <br>De a lelkem… A lelkem átölelős, mást nem akarhatok. <br> <br>Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc József– íródott; alloiostrofikus versformában. <br>

Ismerlek, már láttalak Terka! <br>Beléd estem, ó perc múlása. <br>Ne légy velem cudar, <br>Ismerkedjünk hamar. <br>Szerelmünk talán karnyújtásra. <br> <br>Pokolban élek, nem vagy enyém! <br>Pedig ha tudnád, hogy szeretném… <br>Gyere, ölelj már meg, <br>Gyere, lepjél, no-meg. <br>Már, jaj, de szívesen megélném. <br> <br>Egyszer már láttalak, Te Terka! <br>Nem áll meg idő elmúlása! <br>Ne vesztegessük el, <br>Szeressünk, nagy fénnyel! <br>Bízok, szerelmünk karnyújtásra… <br> <br>Vecsés, 2021. július 4. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>

Emberi létről pár kérdés… <br> <br>Tülökorrú az élet, <br>Igaz, ez nem fals képlet... <br>Ha jót vártunk és akartunk, <br>Akkor el nem tángáltatunk… <br>* <br>Ficamos az élet <br>Tán’ kiverték a fogait… <br>Hogy alakul a sors? <br>* <br>De kinek mi a jó? <br>Mit hoz a kismanó? <br>Van, hogy melegben is esik a hó <br>És akkor sárba elesni nem jó! <br>* <br>Ember mindig újat <br>Vágy, de remény, remény marad… <br>Beteljesült álmok? <br>* <br>Ahány ember, az annyi féle, <br>És nincs mindnek aranyjelvénye. <br>Van sok, aki bizony éhezik... mit enne? <br>És nem csak a szibériait fékezik. <br>* <br>Születéskor élet <br>Igér szépet, jót! Hazudós… <br>Végül, nem teljesül. <br>* <br>Ki, hova született, az a történelme, <br>Az is sok mindentől függ, mily’ az értelme. <br>A jóindulat neki vajh’ derogál-e, <br>Vagy csak leülve… lassan elkorrodál-e? <br>* <br>Sok kevésnek végül <br>Csak lesz… de csak valamicske! <br>Szegénység mámorban. <br>* <br>Kerékbe-törnek érdemes életek, <br>Majd, a miért után jönnek vélelmek. <br>Mondják: ’borúra jön a derű’, <br>De ez csak óvodás mesemű… <br>* <br>A kevés soknak... más <br>Minden… dúskál kaviárban. <br>Száraz kenyér, moslék. <br>* <br>Minden élet más, ezt kell összhangba hozni, <br>Jó volt régen… vágtatott a lovaskocsi... <br>Folytathatnám én tán’ a végtelenségig, <br>Inkább 'fessünk' keresztrejtvényt, de, azt végig. <br> <br>Vecsés, 2015. 06. 07 – Kustra Ferenc József – íródott versben és HIAQ -ban, ami az én fejlesztésem. {A párosok= szótagszám; 6-8-6 és a haiku eszmeiség alapján!} <br>