Idő 
Értékelés 
Értékelés Az állatvilágról, eredeti Baso féle stílusban írta a tanka csokrot a szerzőpáros…
<br>
<br>Rabló fekete
<br>Csend, elvesz éberséget.
<br>Őrkutya alszik.
<br>Lustán szunnyad a nyár is,
<br>Múlik az éber fázis.
<br>*
<br>Este, tehén bőg,
<br>Várja, hogy jól megfejjék.
<br>Abrakoltatás.
<br>A holdsarló dagadt mell,
<br>Nem fáj, már csorog a tej.
<br>*
<br>Álmosító a
<br>Tücskök esti ciripje.
<br>Besötétedés.
<br>Feketeség elterül,
<br>Szív- fátyol előkerül.
<br>*
<br>Esthajnalcsillag
<br>Tücsök zenét hallgatja.
<br>Késői fekvés.
<br>Szegre akasztott álom,
<br>A csillagos határon.
<br>*
<br>Erdei ösvény,
<br>Eltűnik a sötétben.
<br>Állat lábnyomok?
<br>Kis őz anyjához bújik,
<br>Barna foltként elnyúlik.
<br>*
<br>Estefelé már
<br>Sáska is imádkozik.
<br>Fecske jár arra.
<br>Szeme a világon csügg,
<br>Tollain égi nyom függ.
<br>*
<br>Vecsernye idő!
<br>Vaddisznók a makkosban.
<br>Boldog röfögés.
<br>Ártatlan malackodás,
<br>Őstermészet, semmi más.
<br>*
<br>Éjszaka, réten,
<br>Sün család kóricálgat.
<br>Vacsoraidő.
<br>Szelíd, tüskés hát szeret,
<br>Kemény, szőrös szív helyett.
<br>*
<br>Fülledt éjszakán,
<br>Denevérek repülnek.
<br>Lesz-e estebéd?
<br>Furcsa finomkodások,
<br>Lakmározó barátok.
<br>*
<br>Éjjel, melegben
<br>Halk neszezés. Állatok.
<br>Vaddisznó kölyke.
<br>Óvatos zizzenések,
<br>Fülledt, meleg ól-fészkek.
<br>*
<br>Éj csendje lágyan
<br>Bújik erdei fák között.
<br>Pók alszik, nem fon.
<br>Hálója erős szőttes,
<br>Zsákmánya már felnőttes.
<br>*
<br>Este már leszállt,
<br>Mindenfele, félhomály.
<br>Csendes madárfütty!
<br>Békült, szunnyadó világ
<br>Mint éjjelnyílt létvirág.
<br>
<br>Vecsés, 2017. május 23. – Mórahalom, 2017. június 10. - Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Ősi álom” (2. variáció)
<br>
(3 soros-zárttükrös)
<br>Múlt, Te aztán voltál már nagyon várt jövendő,
<br>De mégis megmutattad, hogy elkerülendő…
<br>Múlt, Te aztán voltál már nagyon várt jövendő.
<br>
<br>Jöttél, majdnem vészes rohamtempóban,
<br>Fejem benne volt a szőrkalapomban...
<br>Jöttél, majdnem vészes rohamtempóban.
<br>
<br>Vártunk rád, mint a félig örült álmodozók,
<br>Mint a homokozóban a gyermek-csacsogók...
<br>Vártunk rád, mint a félig örült álmodozók.
<br>*
<br>
<br>Gondoltam, majd uralom a pillanatot, de Te átugrottad,
<br>Én meg megfordulva nem láttalak, de Te voltál az új múltad.
<br>Mi meg, hoppon maradtunk, hiába is jöttél rohanvást,
<br>Így bánatunkban kirúgtuk a nyilvántartó kamarást.
<br>
<br>(Septolet trió)
<br>Jövendő!
<br>Rettenthetetlenül érkező!
<br>Te, Időtényező!
<br>
<br>Újítással érkező
<br>Faktoriális tényező.
<br>Pillanatot ugorva átlépő,
<br>Valójában meddő…
<br>*
<br>
<br>Te vagy kehes,
<br>Nem kellemes,
<br>Ráérősen vemhes?
<br>Veled gyötrelmes,
<br>Peches.
<br>
<br>Nem zökkenésmentes,
<br>Nem portómentes.
<br>*
<br>
<br>(Sedoka)
<br>Most vajon mi lesz?
<br>Mit kezdhetnénk, ily’ múlttal?
<br>Ily’ bujkáló faktorral.
<br>
<br>Vajon most mi lesz?
<br>Régi jövendő múlt lett!
<br>Lélekfaktort kikezdett…
<br>*
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Te rossz-életű! Nem hagytad, hogy uraljam pici pillanatot,
<br>Bőséggel ránk zúdítottál sok-sok, nagyon átélt búbánatot…
<br>Te rossz-életű! Nem hagytad, hogy uraljam pici pillanatot.
<br>
<br>Vecsés, 2020. március 6. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
<br>
Micsoda élet, micsoda lét,
<br>Annyira nem jó, az ébrenlét.
<br>Álmodni ébren nagy kiváltság
<br>Annak, kinek jó ez a világ.
<br>
<br>Nem jó a világ, megcsalt a lét,
<br>Így nem is jó az ébrenlét.
<br>Alva álmodni tán’ igazi,
<br>Akarom vagy nem, ezt kell élni.
<br>
<br>Vecsés, 1999. december 16. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként
<br>
Levegőzőm és
<br>Sóhajtok.
<br>Volánhoz ülők és
<br>Elhajtok.
<br>Nyomom a gázt és
<br>Elviharzok.
<br>Lassan úgy érzem, hogy
<br>Nem vagyok.
<br>
<br>Vecsés, 1999. október 10. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként!
<br>
A szívem dobog, és hős ritmust ver,
<br>De menetelni, vágtázni nem mer.
<br>Szívem dobog, minek ez irama?
<br>Meggyötörte az élet és a ma…
<br>
<br>A szívem továbbra is lendülne,
<br>Ha nem volna, mi mindig fékezze.
<br>Én most súgok neki, csak előre…
<br>Hagyja el azt, ami most a féke.
<br>
<br>Vecsés, 2000. február. 6. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
<br>
