Rügypattogások,<br>Madarak csacsogása-<br>Dalos üdítő.<br><br>Langyos fuvallat<br>Üde illatot repít,<br>Kikelet szagát.<br><br>Virágzó barka,<br>Folyóknak partja zümmög...<br>Bogár-csábító.<br><br>Pajkos víg szellő<br>Víz tükrén ringatózik,<br>Sugarat villant.<br><br>Sziromtarkaság<br>Virít bomló avarban...<br>Lélek-élesztő.<br><br>Rügyes ügy pattan,<br>Hőt hint a libbenő szél-<br>Tavasz csíráját.<br><br>Pukkanó rügyek,<br>Madaraknak dala zsong...<br>Flóra-bódító.

(Anaforás leoninus) <br>Baki úr meg Bakiné, nem kedvelik tétlenkedést, de legjobban a serénykedést. <br>Baki úr szólt, asszony menjünk sétálni, vágyom, hogy többeknek sikerüljön ráfázni. <br>Bakiné asszonyság mondta, Főúton menjünk, gyárak, magánosok a mi terepünk. <br> <br>(leoninus versszak csokor) <br>Csak úgy ballagtak mások sorsával szemben, vajh’ miért bíztak sokféle lehetetlenben. <br>{Gondolom én, hogy az ördög fattyai voltak, másoknak direkte ártani akartak.} <br>A szentcsalád -gyorsas- ballagásba fogott, a főúton, ahol sűrű népesség lakott… <br>Volt is rögvest egy bicajos fiatalkorú, kiszúrták a kerekét, volt rögtön ború. <br>Taxis megállt parkolóba, rohantak és belérúgottak a hátsó világítóba. <br>Jött arra egy óvodás rolleren, anyja üldözte, ők meg eljártak felöklelően. <br>Szentcsalád jól érezte magát, megcélozták kifőzdét és törték tulaj fakanalát. <br> <br>Kinyílt gyártelep kapuja, osontak hegesztőhöz és kilökték kezéből… pisztolya… <br>Jól mókázott ez a két ’rosszcsont’, de kigyulladt a gyár, így hazafelé rohantak, de prompt. <br>Minek annyira rohanni, amikor nem is kergeti őket senki. <br>Láthatatlanok voltak, emberekkel mókázva örömmel harcoltak. <br>Törtek-zúztak, amihez hozzáfértek, bármerre is mentek ártottak a legénységnek. <br>Volt, hogy úgy sunnyogtak, lelökték a monitort, biztonsági őr vehetett új monitort… <br> <br>Ahogy hazaértek nyugvóra mentek lelkek, "mert amit meg kellett tenni, azt megtettük"… <br>Bakiék foglalkozása, üldöznek mindenkit, 'aszta hegesztő üldöző mindenit'… <br>Nálunk nincs hétvége, szeretet ünnep se, dolgoznak és örülnek, ha barnul az ülep… <br> <br>Van sokszor olyan, hogy belógnak stúdióba, Baki megfog szpíker feneket... marokba. <br>Máskor meg politikai vitába rájuk hozzák kakilást, azok meg hebegnek... Mást? <br> <br>Vecsés, 2023. február 21. – Kustra Ferenc József – íródott; leoninusban a hibafeltárások segítése okán. <br>

Nyomás előre, gyerünk, iszkiri! <br>Igaz, előre kell menekülni, <br>Hogy nincs hová, az nem sokat számít, <br>Mert e lehetőség is csak ámít. <br> <br>Budapest, 2000. augusztus 31. – Kustra Ferenc József <br>

A jó poén nem göcsörtös bunkó, <br>Hanem egy finom fricska. <br>Bízzunk benne, megérti a bunkó… <br>Ide nem kell a bicska. <br> <br>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József <br>

Borzalmas az egész, iszonyú világ. <br>Mikor gyúl már nekem is egy kis világ. <br>Sírom ajtaját, valaki törhetné <br>És halotti maszkomat leverhetné… <br> <br>Meggyilkoltatának. Nem élek többé? <br>Letaposnak. Válik még sorsom szebbé? <br>Az én szívem élve eltemettetett, <br>Várfokról ledőlve betemettetett… <br> <br>Budapest, 2000. augusztus 17. – Kustra Ferenc József <br>