Hétköznapi pszichológia…
<br>
<br>Álmod álarca folyvást fedi arcodat,
<br>Te meg gyűrőd aztat, állandó harcodat…
<br>Álmod álarca folyvást fedi arcodat.
<br>
<br>El vagy tévedve mert tán' azt hiszed, hogy ez maga az élet?
<br>Ismertelek én kicsiként, az az életed vajh’ mivé lett?
<br>El vagy tévedve mert tán' azt hiszed, hogy ez maga az élet?
<br>
<br>Tudd, hogy az elleneid is álarcot viselnek,
<br>Tükörbe soha talán (minek?) bizony nem néznek…
<br>Tudd, hogy az elleneid is álarcot viselnek.
<br>
<br>Álarc, függöny, fürdő ajtó… mögé rejted arcodat,
<br>Ahelyett, hogy fölvállalnád… te csak vivod harcodat…
<br>Álarc, függöny, fürdő ajtó… mögé rejted arcodat.
<br>
<br>Lényedet mindenki elől vehemensen rejtegeted,
<br>Lényed aljas, sorsvalódat meg zárt ködbe temetgeted…
<br>Lényedet mindenki elől vehemensen rejtegeted.
<br>
<br>A lelkiséged nem magvas, hanem egy ordas… avas,
<br>Álszentségben cipeled sorsodat, de így nem hamvas…
<br>A lelkiséged nem magvas, hanem egy ordas… avas.
<br>
<br>Látom, elvetemült vagy Te, tükörbe nézés sem segít,
<br>Látom elvetemült vagy jól megváltoztál… a mindenit...
<br>Látom, elvetemült vagy Te, tükörbe nézés sem segít.
<br>
<br>Vecsés, 2024. február 4. -Kustra Ferenc József
<br>
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>A Magyar leánynak csipkefőkötőt!<br>Gyöngy díszítse újra annak szép fejét,<br>Büszkeség dagassza fehér kebelét!<br><br>Adj Uram Isten, áldott szebb jövőt!<br>A Magyar legénynek fényes jövendőt,<br>Szíve legyen boldog és hittel teli,<br>Mert dicső hazáját újra megleli!<br><br>Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>Minden anyának hitet s jövendőt!<br>Virágzó kertet, szép aranykalászt,<br>Búbos kemencébe sercenő parázst!<br><br>Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>Harcos fiadnak nyugodt temetőt!<br>Ki hittel védte a Szent Hazát,<br>Ki vérének adta most legjavát!<br><br>Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>Dicsőséget hozzál nemzetünk fölött!<br>Neved rebegjen majd minden magyar ajkán,<br>Feltámad újra Szent Magyarország!
Ahol az imák az égig érnek,<br>ahol a Kisharang halkan szól,<br>akácvirág tárja dús illatát,<br>s koszorút fonnak az álmokból!<br><br>Dél-Zselic lábainál kis falum,<br>ott szín-aranyból kél fel a nap,<br>s futórózsa ível át a kiskapun,<br>Ahol az utcán is megáld a pap!<br><br>Magyar nótát hord az esti szellő,<br>hol a ráncos ajkakon is dal fakad,<br>szendergő, nyári lágy-estéken<br>együtt fonják az álmokat!<br><br>Kebledben élek én, drága Somogy,<br>szépséged vonz, el nem enged,<br>itt szín-ezüstre vált este a hold,<br>s a tejút vág az égi-réten rendet!
Elfeledték régen kincseit,<br>Zselic dombság szőlős hegyeit,<br>szarvas járta lombos erdeit,<br>Berzsenyinek végső nyughelyit!<br><br>Elfeledték Koppány székhelyét,<br>a "Tüskevár" nádas tengerét,<br>margarétás, zöldes mezeit,<br>Somogyország súlyos könnyeit!<br><br>Elfeledett, régi korok,<br>vonat is már alig robog,<br>gomolyfüstje "Tiszta szívvel"<br>távolodik sötét színnel!<br><br>Elfeledett, szegény sorsok,<br>omladozó kastélytornyok,<br>- Országunknak kicsiny szegletében<br>- Somogyország talpig feketében!
Hétköznapi pszichológia… eszmefuttatás a szeretetről.
<br>
<br>Együttműködés elfogadással, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
<br>Elfogadás együttműködéssel, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
<br>Vannak bizony sokak, akik ezt a kettőt egyszerűen szétválasztják…
<br>Vannak bizony sokak, aki ezt a kettőt gondatlanul nem használják…
<br>*
<br>Elfogadás mindig kell,
<br>De nem mindig jár vele együtt,
<br>Együttműködés.
<br>
<br>Mi
<br>a cél?
<br>Elfogadsz,
<br>Vagy csak nézel...
<br>Eltűnik a híd.
<br>**
<br>Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni,
<br>Bűnös dolog a szeretetről tárgyi tudás híján folyton csak blöffölni…
<br>Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni!
<br>*
<br>Ha mögötte az ajtó
<br>Becsukódik, zaj ül a csendre.
<br>Múlt nem felel rá.
<br>
<br>Zár,
<br>Ajtó
<br>Néma nesz.
<br>Valaki ment,
<br>Megmaradt a csend.
<br>**
<br>Megismerkedni,
<br>Érzéssel gondolkozni!
<br>Belegondolni!
<br>Megismerkedni,
<br>A kettőt összehozni.
<br>Átértékelni.
<br>Megismerkedni,
<br>Ezeket átgondolni…
<br>Másképpen élni.
<br>*
<br>Kezdet: a találkozás.
<br>Érzés, gondolat nő, összeáll,
<br>Egy új életút.
<br>
<br>Új
<br>Élet
<br>Kapuit
<br>Kinyitja a
<br>Változás felé.
<br>**
<br>Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs,
<br>Ha az álmok meg már a szeretetet őrzői, akkor az hatalmas kincs…
<br>Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs.
<br>*
<br>Álmokból lépek, vállamon múltam nehéz,
<br>Láng szívemben, változás felé néz.
<br>
<br>Új remény,
<br>Szépség, súly és kincs.
<br>Változás.
<br>**
<br>
<br>Vecsés, 2025. február 17. – Siófok, 2025. augusztus 2. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva, írtuk: 2 szerzősnek, mint hétköznapi pszichológiai művet!
<br>

Értékelés 

