Szófelhő » B » 199. oldal
Idő    Értékelés
{Septolet} <br>Lélek, <br>Érzelem, <br>Nem félek, <br>Nem félem… <br> <br>Lelkem kitárom, <br>Nézek körül ködben, nem bánom… <br>Vágyom… <br>* <br>{apeva csokor} <br>Ó, <br>Álmom <br>Számlálom, <br>Mert köd vakít, <br>Mint egy véres tőr. <br>** <br> <br>{Keresztrím} <br>Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki, <br>Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik. <br>Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi… <br>Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik. <br> <br>* <br>Vak! <br>Immár <br>A szempár <br>Halott sirály. <br>Csak száll, tovaszáll. <br>** <br> <br>{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)} <br>Nem <br> Lelkemben az énem… <br>Sorsom üt! <br>Jobb lesz? Nem félem… <br>* <br> <br>Hát <br>Minek <br>Féljek én? <br>Hisz itt a fény, <br>Mely csillagösvény. <br> <br>Vecsés, 2019. április 3. – Paks, 2022. június 23.- Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. A versszakokat én írtam, az apevákat: szerző-, és poétatársam; Bauman Beatrix Bianka. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 197
(3 soros-zárttükrös) <br>Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál, <br>Ha meg látja, szabadulnék, akkor az útjára, visszaráncigál… <br>Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál. <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Hepehupás, <br>Buckás <br>Életút. Széllel szembe kúszás. <br> <br>Sorsom sodor <br>Nem kímél, <br>Életem nyomor, <br>Csak ítél… <br>* <br> <br>(Oximoron) <br>A halál vigyorogva közeledett, a kaszáját hanyagul lóbálta, <br>Én mérgesen anyáztam, ő elment, kaszát lassan maga után cibálta. <br> <br>(Senrjú) <br>Halál elérhet, <br>Nem várhatsz rá tétlenül. <br>Úgyis elvisz majd. <br>* <br> <br>Csak nézem, hogy durván, csak kicsit pislákoló a világ, <br>És nem hiszem, hogy valaha lesz itt feloldozó világ. <br> <br>Az ember gyarló, <br>Te lehetnél talán jó. <br>Jöjjön szép világ. <br>* <br> <br>Ártatlan emberek sokszor ma, pokol bugyraiban járnak, <br>Sok esetben a gyilkosok is ágyban párnák között halnak. <br> <br>Biztos bűnös mind? <br>Ártatlanság vélhető, <br>Cselekedj végre! <br>* <br> <br>Úgy döntött, élethelyzetemben eluralkodik rajtam a mélabú, <br>De az élet szép, csak mosolyogni kell, nem jó, ha szem nedves-szomorú. <br> <br>Ne légy szomorkás, <br>Dühös se legyél másra. <br>Magad javítsd meg, <br>* <br> <br>(10 szavas) <br>Az elveszett lélek gyásza megmarad, <br>A megmaradt lélek, életbe ragad. <br>* <br>Sorsom bizony fékezhetetlen, <br>De mit is akarok én már öregen <br>* <br> <br>(Apeva) <br>Fáj! <br>Elment <br>Túl korán, <br>Lelkem gyásza. <br>Nincs lélek donor. <br>* <br>Mit <br>Akarok <br>Idősen? <br>Létből kevés <br>Maradt… még hátra. <br> <br>Vecsés, 2019. szeptember 1. – Szabadka, 2019. szeptember 27. – Mórahalom, 2020 január 16. –Kustra Ferenc József– A 3 soros-zárttükrös -t, az oximoronokat, a 10 szavasokat én írtam. A septolet és az apevák; Jurisin (Szőke) Margit munkája. Címük: ’Sorsom sodor’. A senrjú –t Farkas Tekla írta. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 128
Az állatvilág apróságairól eredeti Baso féle tankában írt a szerzőpáros. <br> <br>A fürge hangyák <br>Dolgoznak a rét ölén. <br>Erre, nincs hangyász! <br>Szorgos kis lények élnek, <br>Együtt bármit elérnek. <br>* <br>Zöld fűben hallik <br>A tücsökzene koncert. <br>Szép zöld a pázsit. <br>Kis hegedű a testük, <br>Ciripelésben lelkük. <br>* <br>Hangyák nyüzsögnek <br>Meleg, korhadt fatörzsben. <br>Ott él. Vízhiány! <br>Nem vár a munka rájuk. <br>Kész kell, legyen nagy álmuk. <br>* <br>Csodás pillangók <br>Kergetőznek, játszanak. <br>Múló pillanat. <br>Mozgó kis szivárványok <br>Tegnap még árva bábok. <br>* <br>A bogárzsongás <br>Betölti rétet, mezőt. <br>Dongó elrepült. <br>A szél, mit szárnya kavart, <br>Egy percre még itt maradt. <br>* <br>Egy tarka lepke, <br>Magában kóricálgat. <br>Széllel birkózik. <br>Oly távoli a Nexus, <br>Vélt pillangóeffektus. <br>* <br>Méhraj döngicsél, <br>Békésen, mézet gyűjtik. <br>Haszon-rovar faj. <br>Nem bántanak. Szépségek. <br>Csípéssel végbe térnek. <br>* <br>Rétre érő kert, <br>Lepkék táncának helye. <br>Madáreleség… <br>Szárnycsapás, csiripelés. <br>Gyönyör: az élet kevés. <br>* <br>Lepkék csak szállnak <br>Rétek és mezők felett. <br>Nagy a vidámság. <br>Mint mesében tündérek, <br>Napfénnyel táncra kélnek. <br>* <br>Vérre úgy vágyó, <br>Nagyon vad, szúnyogsereg. <br>Napozás, parton. <br>Pillanatra áll a lét <br>Keresi hű szerepét. <br>* <br>Pillangók tánca <br>Lebeg, ég és föld között. <br>Békesugárzó! <br>Reményt nevelő szárnyak, <br>Virgonc szellőre várnak. <br>* <br>Langy szelek szárnyán <br>Pillangók kergetőznek. <br>Nap is lenyugszik. <br>Lassan itt az éjszaka, <br>Halkul a világ szava. <br> <br>Vecsés, 2017. május 24. - Mórahalom, 2017. június 24. - Kustra Ferenc József- A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: ”Apróságok értékei”! <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 147
Az állatvilágról, eredeti Baso féle stílusban írta a tanka csokrot a szerzőpáros… <br> <br>Rabló fekete <br>Csend, elvesz éberséget. <br>Őrkutya alszik. <br>Lustán szunnyad a nyár is, <br>Múlik az éber fázis. <br>* <br>Este, tehén bőg, <br>Várja, hogy jól megfejjék. <br>Abrakoltatás. <br>A holdsarló dagadt mell, <br>Nem fáj, már csorog a tej. <br>* <br>Álmosító a <br>Tücskök esti ciripje. <br>Besötétedés. <br>Feketeség elterül, <br>Szív- fátyol előkerül. <br>* <br>Esthajnalcsillag <br>Tücsök zenét hallgatja. <br>Késői fekvés. <br>Szegre akasztott álom, <br>A csillagos határon. <br>* <br>Erdei ösvény, <br>Eltűnik a sötétben. <br>Állat lábnyomok? <br>Kis őz anyjához bújik, <br>Barna foltként elnyúlik. <br>* <br>Estefelé már <br>Sáska is imádkozik. <br>Fecske jár arra. <br>Szeme a világon csügg, <br>Tollain égi nyom függ. <br>* <br>Vecsernye idő! <br>Vaddisznók a makkosban. <br>Boldog röfögés. <br>Ártatlan malackodás, <br>Őstermészet, semmi más. <br>* <br>Éjszaka, réten, <br>Sün család kóricálgat. <br>Vacsoraidő. <br>Szelíd, tüskés hát szeret, <br>Kemény, szőrös szív helyett. <br>* <br>Fülledt éjszakán, <br>Denevérek repülnek. <br>Lesz-e estebéd? <br>Furcsa finomkodások, <br>Lakmározó barátok. <br>* <br>Éjjel, melegben <br>Halk neszezés. Állatok. <br>Vaddisznó kölyke. <br>Óvatos zizzenések, <br>Fülledt, meleg ól-fészkek. <br>* <br>Éj csendje lágyan <br>Bújik erdei fák között. <br>Pók alszik, nem fon. <br>Hálója erős szőttes, <br>Zsákmánya már felnőttes. <br>* <br>Este már leszállt, <br>Mindenfele, félhomály. <br>Csendes madárfütty! <br>Békült, szunnyadó világ <br>Mint éjjelnyílt létvirág. <br> <br>Vecsés, 2017. május 23. – Mórahalom, 2017. június 10. - Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: &bdquo;Ősi álom” (2. variáció) <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 186
(3 soros-zárttükrös) <br>Múlt, Te aztán voltál már nagyon várt jövendő, <br>De mégis megmutattad, hogy elkerülendő… <br>Múlt, Te aztán voltál már nagyon várt jövendő. <br> <br>Jöttél, majdnem vészes rohamtempóban, <br>Fejem benne volt a szőrkalapomban... <br>Jöttél, majdnem vészes rohamtempóban. <br> <br>Vártunk rád, mint a félig örült álmodozók, <br>Mint a homokozóban a gyermek-csacsogók... <br>Vártunk rád, mint a félig örült álmodozók. <br>* <br> <br>Gondoltam, majd uralom a pillanatot, de Te átugrottad, <br>Én meg megfordulva nem láttalak, de Te voltál az új múltad. <br>Mi meg, hoppon maradtunk, hiába is jöttél rohanvást, <br>Így bánatunkban kirúgtuk a nyilvántartó kamarást. <br> <br>(Septolet trió) <br>Jövendő! <br>Rettenthetetlenül érkező! <br>Te, Időtényező! <br> <br>Újítással érkező <br>Faktoriális tényező. <br>Pillanatot ugorva átlépő, <br>Valójában meddő… <br>* <br> <br>Te vagy kehes, <br>Nem kellemes, <br>Ráérősen vemhes? <br>Veled gyötrelmes, <br>Peches. <br> <br>Nem zökkenésmentes, <br>Nem portómentes. <br>* <br> <br>(Sedoka) <br>Most vajon mi lesz? <br>Mit kezdhetnénk, ily’ múlttal? <br>Ily’ bujkáló faktorral. <br> <br>Vajon most mi lesz? <br>Régi jövendő múlt lett! <br>Lélekfaktort kikezdett… <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Te rossz-életű! Nem hagytad, hogy uraljam pici pillanatot, <br>Bőséggel ránk zúdítottál sok-sok, nagyon átélt búbánatot… <br>Te rossz-életű! Nem hagytad, hogy uraljam pici pillanatot. <br> <br>Vecsés, 2020. március 6. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 190