Hétköznapi pszichológia egy mese-diktátorról… <br> <br>(Mottó: kire mit rótt a sors, azt kell élnie!) <br>Messzi födőn vona egy meseország, &bdquo;Umbuldalak” no, meg van egy <br>Köcsögfákat faragó diktátora, kinek legnagyobb erény gúnyolódása, <br>Meg a saját és már réges-rég elterjesztett gyűlölete, eme ama... <br>Hite áthatja országát s meseországát nem tanítja ki, mint egy... <br> <br>Sajtóban olvastam, amit hozzánk becsempésztek <br>a 'lelkem' lelkét, eszét... má átfűszereztek, <br>De lesz ez még rosszabb is. <br> <br>Megírta a sajtó, hogy e nemes úr szépreményűen önző, nihilizmusa <br>&bdquo;Umbuldalak” dicsőségére terjed, a lelkét meg belől rozsda marja. <br>Az újságot egy váróteremben találtam és lőn valaki ott megfelejtette, <br>Én meg igy megtudtam, egy más irányból származtatott el... onnét ide. <br>Megírták, hogy a dikti' szépen beszél, de oly' fals! Nesze: &bdquo;Umbuldalak”! <br> <br>A diktátor legfontosabb teendője volt, van és lesz <br>A népével meg csimnáltatni… spájzát fölmosni, ha kellsz'. <br> <br>Még a saját alabárdosait, saját sündisznő vadászait <br>Is gyűlölve üldözni, kezdené még... zsebüket kiűrit! <br> <br>Jujuj, de jó, hogy nem a mi főnökünk, remélem ily rongy sose lesz nekünk <br>Hogy ha mán igy alakul, akkor ebből varrj gatyára gombot, van még nekünk... <br> <br>Felemlítették az újságok, hogy őkelme ottan nem szereti a télapót, <br>Meg nem szereti az éjszakai háztetőt, a kandúros... kan macska harcot. <br>Me' állítólag ön imádó, de sorokból kiderült, &bdquo;Umbuldalak” haza <br>Má' csak az övé, me' amit birtokba vett, az mié' mindenki... haza! <br> <br>Nos, a nagy hegy tövében az élőkre, ezt osztotta a sors <br>A kocsmákba mán' dívik a mások leköpése, az államrende bors, <br>Azoknak, akik még telejesen részegek, vagy már józanodnak, <br>Majd össze ugranak és az ingyen piáér', majd jól összeakaszkodnak... <br> <br>&bdquo;Umbuldalak” -i sajtóban ilyenek nincsenek ám, mert lepofzná' "férfianyám", <br> <br>Vecsés, 2026. május 15.- Kustra Ferenc József <br>

Szép reggelt kedvesem,<br>drága egyetlen szerelmem. <br>Féltelek, aggódom érted,<br>mert te vagy az egyetlen kedvesem.<br><br>Te vagy az ki nekem a mindenem,<br>te vagy az életre szóló szerelem.<br>Te vagy aki olyan mint a lépes méz,<br>csókod íze finom és maga a szenvedély.<br><br>Csak téged akarlak örökkön örökké,<br>ajkaidon csüngve csókodat érezvén.<br>Olyan vagy mint a desszernek a cukor,<br>édes és oly magával ragadó.<br><br>Szeretlek, szeretlek, szeretlek,<br>veled vagyok boldog drága kedvesem.<br>Hozzád bújni oly megnyugtató érzés,<br>mellkasodra feküdve szíved dobogását hallgatva,fellegekben járok én.

Nincs velem más,<br>csak az árnyékom,<br>meg a végtelen nyugalom.<br>Engem üldöz az unalom...<br>s még az emlékképed.<br><br>Idegenek egy vonatról integetnek,<br>búcsúzóul csókot hintenek,<br>várnak az utcák a terek, -<br>néma kövek között lépkedek.<br>Valamelyiken még ott van a neved.<br><br>2026. április 19.

már majd’ itt is van… <br> <br>(3 soros-zárttükrös duó) <br>Húsvét reggel, pár nap és már be is fog köszönteni, <br>Ti nők és mi férfiak együtt fogjuk örvendeni… <br>Húsvét reggel, pár nap és már be is fog köszönteni, <br> <br>Én majd körbejárni fogok és mindenhol locsolkodok, <br>Viszek majd vödörben kis vizet, azzal is locsolkodok… <br>Én majd körbejárni fogok és mindenhol locsolkodok. <br>* <br>(leoninus) <br>Remélem, várnak majd a lányok, asszonyok a nagymamák, mert öket is locsolok! <br>Már vágyok az étkekre, tán’ kapok. Ha jól megetetnek még jobban locsolkodok. <br>Pláne, ha még kapok kávét meg páleszt, mi zabánál ellenőrzi ivó gyomrát. <br>Fini' sütiket ne felejtsem, ha kapok nem felejtek... húsvétba felejtkezem… <br>* <br>(Senrjon) <br>Remélem minden udvar <br>Szabad, kutyáktól mentesített… <br>Harapás nem kell… <br> <br>Vecsés, 2016. május 29. - Kustra Ferenc József <br>

(senrjú) <br>Locsolóm veder, <br>Megyek nőt riogatni! <br>Húsvéti szokás! <br> <br>(senrjon) <br>Lehetne nagy fazék is. <br>De nehéz, még tán’ kilötyögne… <br>Vízzel spórolni… <br> <br>(senrjú) <br>Van olcsó kölnim, <br>Jobb, ha elviszem azt is. <br>Szokás spórolni! <br> <br>Vecsés, 2016. március 27. - Kustra Ferenc József <br>