Csöndes az éj és csöndes a világ is, <br>Caesar Augustus aranyos mosollyal <br>Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás: <br>Béke a földön. <br><br>Hallgat a germán és hallgat a pártus, <br>Néma az indus és néma a hellén, <br>Herkules távol oszlopa se rendül, <br>Thule se mozdul. <br><br>Már az aranykor új eljövetének <br>Hírnökeit, a szomorú szibillát <br>S a szűzi Virgilt födi földi sír és <br>Hír koszorúja. <br><br>S messzi mezőkön nyájaikat őrző <br>Pásztori népek nézik a derengő <br>Új csillagot, mely aranyát elönti <br>Jászoli almon, <br><br>Hol mosolyogva és fázva az éjben, <br>Szőkehajú és szelíd anya keblén, <br>Most mutatod meg magad a világnak, <br>Isteni gyermek!

Óhajtozom el a Magasságba, <br>Nagy a csúfság idelenn, <br>De van Karácsony, Karácsony, <br>Istenem, én Istenem <br>S ember-vágy küldte Krisztusunkat. <br><br>Két gerlicét vagy galamb-fiókát, <br>Két szívet adnék oda, <br>Hogyha megint vissza-jönne <br>A Léleknek mosolya <br>S szeretettel járnánk jászolhoz. <br><br>Krisztus kivánata, Megtartóé, <br>Lázong át a szívemen, <br>Mert Karácsony lesz, Karácsony, <br>Istenem, én Istenem, <br>Valaha be szebbeket tudtál. <br><br>Óhajtozom el a Magasságba <br>Gyermekségemben kötött <br>Minden szűzséges jussommal, <br>Mert az emberek között <br>Nem így igértetett, hogy éljek. <br><br>Követelem a bódító álmot, <br>Karácsonyt, Krisztus-javat, <br>Amivel csak hitegettek, <br>Amit csak hinni szabad, <br>Csúfság helyett a Magasságot. <br><br>Lábainknak eligazitását <br>Kérem én szerelmesen, <br>Karácsony jöjjön, Karácsony <br>És száz jézusi seben <br>Nyiladozzék ékes bokréta.

Lelkem pusztaságos éjjelén keresztül <br>Kétes ködvilággal egy sugárka rezdül. <br><br>Csillag-é vajon, mely, mint vezérszövétnek, <br>Üdvözitőt hirdet az emberiségnek? <br><br>Vagy csak földi hitvány pára, mely föllángol <br>S éji táncaikhoz rémeknek világol? <br><br>Akár csillag legyen, biztos éji lámpa, <br>Akár bujdosó láng - én megyek utánal! <br><br>Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen <br>Akkor is jó helyre - temetőbe viszen.

A Makón pihenő katonáknak <br><br>Betlehemi csillag <br>Szelíd fénye mellett <br>Ma az égen és a földön <br>Angyalok lebegnek. <br>Isten hírvivői <br>Könnyezve dalolnak <br>Békességet, boldogságot <br>Földi vándoroknak. <br><br>Harcos katonák is <br>Fölnéznek az égre <br>S rágondolnak álmodozva <br>A testvériségre. <br>Bujdosó raboknak <br>Idegen párnákon <br>Kedveseik szelíd arcát <br>Ringatja az álom. <br><br>Fáradt katonák ti, <br>Pihenjetek szépen <br>Karácsonyfák lángja körül <br>A mi szent esténken. <br>Gondoljatok hittel <br>Zsolozsmát dalolva <br>Eljövendő boldogságos <br>Szent karácsonyokra! <br><br>Csukaszürke köntös <br>Kopott, tépett szárnya <br>Megváltó nagy békességet <br>Hoz most a világra. <br>Győzelmes örömmé <br>Válik majd a bánat, <br>Lesz még otthon víg karácsony <br>Magyar katonáknak! <br>

I. <br><br>Harang csendül, <br>Ének zendül, <br>Messze zsong a hálaének, <br>Az én kedves kis falumban <br>Karácsonykor <br>Magába száll minden lélek. <br><br>Minden ember <br>Szeretettel <br>Borul földre imádkozni, <br>Az én kedves kis falumba <br>A Messiás <br>Boldogságot szokott hozni. <br><br>A templomba <br>Hosszú sorba <br>Indulnak el ifjak, vének, <br>Az én kedves kis falumban <br>Hálát adnak <br>A magasság Istenének. <br><br>Mintha itt lenn <br>A nagy Isten <br>Szent kegyelme sugna, szállna, <br>Az én kedves, kis falumban <br>Minden szívben <br>Csak szeretet lakik máma. <br><br>II. <br><br>Bántja lelkem a nagy város <br>Durva zaja, <br>De jó volna ünnepelni <br>Odahaza. <br><br>De jó volna tiszta szívből <br>- Úgy mint régen - <br>Fohászkodni, <br>De jó volna megnyugodni. <br><br>De jó volna mindent, mindent <br>Elfeledni, <br>De jó volna játszadozó <br>Gyermek lenni. <br>Igaz hittel, gyermek szívvel <br>A világgal <br>Kibékülni, <br>Szeretetben üdvözülni. <br><br>III. <br><br>Ha ez a szép rege <br>Igaz hitté válna, <br>Óh, de nagy boldogság <br>Szállna a világra. <br>És a gyarló ember <br>Ember lenne újra, <br>Talizmánja lenne <br>A szomoru útra. <br>Golgota nem volna <br>Ez a földi élet, <br>Egy erő hatná át <br>A nagy mindenséget, <br>Nem volna más vallás, <br>Nem volna csak ennyi: <br>Imádni az Istent <br>És egymást szeretni... <br>Karácsonyi rege <br>Ha valóra válna, <br>Igazi boldogság <br>Szállna a világra...