Ködbe burkolóznakr>a hatalmas ormok,r>ahova feljutnir>oly nagyszerű dolog.r>r>Fentről a magasbólr>hogyha letekintesz,r>lélegzeted eláll,r>oly gyönyörű táj ez.r>r>Óriási fenyőkr>amerre csak nézel,r>susognak tenekedr>fülednek sem hiszel.r>r>A Csorba tónál isr>álljál meg egy kicsit,r>megláthatod ott ar>tájnak szépségeit.r>r>A hegy belsejébenr>pompás barlang bújik,r>cseppkövek csillognak,r>ott csoda rejtőzik.r>r>A sok szépség láttánr>jó érzés tölt majd el,r>találkozhattál a r>csodás természettel.r>r>r>r>r>r>r>r>
Beküldő: Dvihallyné Oszuskó Sarolta
Olvasták: 1900
r>r>Mondd mennyi sóhaj kell ahhoz míg hozzád eltalál?r>Mennyi bánat kell ahhoz,hogy meghallgasd imám?r>Mennyi könny és mennyi kín,mely évek óta rág,r>míg úgy érzem nem bírom :hát hallasd meg imám!r>r>Nem kérek tőled semmi mást,csak adj erőt nekem!r>Csitítsd háborgó lelkemet,mely tombol szüntelen.r>ha nem tudsz felém nyújtani segítő kezet, hát ne hagyj tovább szenvedni !Kérlek!Istenem!r>r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1733
r>r>én csak érted élek s nem törődöm mássalr>néked áldozom egész életemr>mit törődöm a hamvas ifjúsággalr>ha te velem vagy édes gyermekem.r>r>erőm fogytán van,s gyönge már a lábamr>de ha téged lát új erőre kap,r>és ha szemed boldog csillogását látomr>még a sötét felhők sem aggasztanak.r>r>melletted állok,betakarlak lágyan,r>elnézem ahogy itt szundikálszr>és amint halvány arcodat szemlélemr>megpihen rajta egy fáradt fénysugár.r> r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1883
r>r>azt hittem veled végre minden más lesz,r>azt hittem veled boldog lehetek,r>azt hittem hogyha megérkezel hozzámr>veled élem le egész életem.r>r>Azt hittem elhozod majd a tavaszt hozzámr>de csak hideg,fagyos tél jutott nekemr>lábam elfagyott,hajam csupa dér lett,r>már a szívem is elgémberedett.r>r>Menj messzire tőlem,vissza se nézz többé r>hiszen engem már úgysem érdekelsz,r>boldogságod talán máshol megtalálod ,r>isten áldjon meg,hűtlen kedvesem!r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 2584
A boldogság olyanr>gyorsan elillanó,r>eltünhet hirtelen,r>mint a friss fehér hó.r>r>Vigyázni kell reá,r>hogy ne bántsa semmi!r>Boldogtalanságbanr>olyan nehéz élni.r>r>Bánatban a szívedr>mindig belefájdul,r>szomorú lelked is r>hirtelen megsajdul.r>r>Sokmindent találhatszr>mi boldoggá tehet,r>de igazán az csakr>a szeretet lehet!r>
Beküldő: Dvihallyné Oszuskó Sarolta
Olvasták: 1547
Értékelés 
