"Játszodtunk gyerekként,r>Gondtalan felhőként,r>Szánkoztunk,hó várat építettünkr>Nyakig vizesen haza siettünk;r>r>Nem voltunk betegek,r>Depresziósak sem lelki pszichésekr>Élveztük a fogocskát,bujócskátr>Büntetés volt ha bent maradtál;r>Könyvtárba jártunk,r>Nem az Internetröl tanultunk,r>Nem volt Google,Youtuber>mégis jelesen vizsgáztunk;r>r>A Vasárnap Szent,r>Mindenki eggyütt ünnepelt,r>Az ebéd tálalva,r>Imádság volt mondva.r>r>Van még idö gyerekek,r>hogy felnöttek legyetek;r>Én! Köszönöm Istenem,r>hogy még gyermek lehettem..."
Miki,Miki,Mikulás,r>hóban járó öreg srác.r>December 6-a a te napod,r>ilyenkor még a nap is felragyog.r>Hosszú útról érkezel,r>el is fáradsz rendesen.r>Szeret téged minden gyerekr>Fogadnak is szeretettel.r>Jó gyerekeket megjutalmazod,r>de a rosszat se bántalmazod.r>Van egy társad,ő a krampusz,r>virgácsokat osztogat a kis huncut.r>Aranyos vagy,és jóságos,r>hogy vagy nekünk,az csodálatos. r>
Minden,mit ígértél nékemr>csak hazug szavak,r>lopott percek és órák,r>eltűnt pillanat.r>r>Mindent ami szép volt,r>tönkretetted rég,r>mért is küzdjek érte?r>Úgysem értenéd!r>r>Azt mondod szerettél?r>Hazug szavak!r>Eltapostál mindent,r>hol virág fakadt.r>r>tagadtad merre járszr>s észre sem veszed,r>csalárd ,hazug szavadr>szívem tépi meg.r>r>Nem sírok már többé,r>könnyem elfogyott,r>kinek lelke fájr>szíve is halott.r>
r>r> Merre vagy?Óh !Annyira hiányzolr> mint hűs fáknak a könnyű nyári záporr> mondd,merre vagy?r>r> Kereslek,és felkutatlak bárholr> az őszi esték hűvös alkonyábólr> hallom hangodat.r>r> Kutatlak!S a sápadt esti fénybenr> a levetkőzött őszi fák tövébenr> szinte láttalak.r>r> Vártalak a néma,csupasz fák közt,r> a mély álomba zuhant almafák köztr> súgd meg.,merre vagy?r>r> Eltűntél!Hiába hívlak,r> de neved szívembe írtam..r> Mondd?merre vagy?r>r>
Ez a versem kicsit más, mint a többi,r>erről az emberről is lehet mit írni.r>Már hajnal ötkor felkel,r>kicsit még álmos,de kit érdekel.r>r>El is indul a munkába elég kábán,r>néznek is rá az emberek furán.r>Beér a munkahelyre,köszön halkan.r>Éjszakás társa épp hogy meghallja.r>r>Átveszi az osztályt,és a betegeket,r>Látott ő már ilyet,nem egyet,de rengeteget. r>Eteti,itatja,ápolja az elesetteket,r>dolgozik is nem is keveset.r>r>Az emberek őt nagyon szeretik,r>A fáradtságot ő nem is ismeri.r>Lassan letelik a műszakja,r>de a munkát otthon se hagyja abba.r>r>Lassan lépeget az utcán,r>Kérdezik is a szomszédok:Ki is ez a lány?r>Ő is csak egy ember,mint más.r>Ha ő ápol,nem érhet csalódás.r>r>Otthon is keményen tevékenykedik,r>hogy hogy bírja,mások nem is érték.r>És hogy miért lettem én is ápolónő?r>Talán mert kemény lelkemnek ez ad erőt.

Értékelés 

