Szófelhő » R » 916. oldal
Idő    Értékelés
Az ősz bús szele márr>Ringatja a sárgott leveletr>Holló ruhás asszonyok r>A templomba gyűlnekr> r>Gyász könnyel áztatjákr>Az ódon templom kövétr>Egy leány van ott csupánr>Kinek arcán már nyugalom ülr>r>Sírnak mind az asszonyok,r>Miképpen sírt a leány isr>Gyászoló szívnek megnyugvástr>Már semmi sem adatikr>r>Hitt és reméltr>Bízott a csodábanr>Mégis ő fekszik holtanr>Lágy-őszpiros ruhájábanr>r>Az ősz bús szele márr>Ringatja a sárgott leveletr>Holló ruhás asszonyokr>A temetőbe gyűlnek r>r>Rózsák fája alattr>Már ott tátong a sírr>Pihenj meg szép-kedvesem!r>Álmod legyen csodaszép!r>r>
Nem igazán értem, s ezért kérdem, miért nemr>lehet elcserélnem az életem az álmomra.r>Mert az jobb volna számomra, ha valaki valami csodával áthozna, azon csodálkozna, mért van a változás csodás hatása, lelkiismerettel kárhozva.r>Hisz vihet bárhova az út, a fény az alagút végén még soha ki nem hunyt. Hiába kezdesz háborút, hiába bátorítasz kiskorút vagy nagykorút, az ember soha el nem téved, várja őt a nagykörút. Az örökös körforgás. r>r>Márr terved felborult. Mint forgács, hullik szét a bogrács, a bomlás és a romlás lesz úrrá majd mindenen, emberek milliói kérdik : Mért tetted ezt istenem?! De nem ő volt a hibás, így hát nincs más megoldás, minthogy segítek másokon, még ha nincs is erre más okom, csak hogy megmentsem a világot, mit egy féreg vagy az ördög, nevezzem bárhogy, kirágott! Akkor is meg kérdezem a sérülttől hogy ki bántott. r>r>Ez lesz az az állapot, beláthatod, az érvládát bezárhatod és áldhatod azt a napot, mikor önként, isten hírnökeként egy kis hitet át adok, amíg bele nem fáradok, amíg még felállhatok, legyen bármekkora az árok, felállok, a gödörből kimászok, és betemetem, a magokat elültetem, benn a földben a jövő, mint facsemete megterem, míg fejlődik figyelgetem, öntözöm és megmetszem, pár szélvihar elkerülhetetlen, azoktól is megmentem, és ha mindent megtettem, hagyom had növekedjen, magától bontson lombot egy fejlettebb életben.
Beküldő: Kovács András
Olvasták: 1398
r>Ti férfiak,kik egyre azt mondjátokr>nem értenek meg titeket talánr>s mégis mindennap új kalandra vágytokr>keresve a rég elmúlt csodát.r>r>Felkorbácsolt vágyaitok húrjánr>mért vágytok mindennap másik nő után?r>Hisz ott áll mellettetek, kit a sors elrendeltr>ki jóban-rosszban megbecsül talán.r>r>Miért tiporjátok gyönge fájó szívétr>felajzott vágyakért pőrén, ostobán?r>Tönkretéve minden vágyat és szerelmetr>s cserébe kapjátok a társas magányt.r>r>És ha egyszer végül egyedül maradtokr>nyüszítve, sírtok mint kóbor kutyákr>pedig ti tettétek tönkre ami szép volt!r>Mért nem értitek meg?Nincsenek csodák!r>r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 2630
r>Én mindig mertem,r>és sosem veszítettem.r>Mert az egyenes út,r>az tetszett nekem.r>Egyenes úton haladtam, r>emelt fővel ragyogtam.r>De lelkem árva volt,r>egy társra vágyott.r>Utamba kerültél,r> lelki társam lettél.r>Utamról letértem, r>TE lettél a VÉGZETEM.r>Most egymást imádjuk,r>a mennyországot járjuk....r>De én nem egyenes úton járok már,r>göröngyösön...s nagyon fáj.r>Mert a göröngyösön félre lépek,r>s sebek kínjai közt élek.r>Sántán, sebzetten toporgok, r>azt sem tudom hova haladok.r>Egyenes útra visszatérnék,r>de már nem a régi lennék.r> Lehajtott fővel haladni, r>nem lehet ragyogni...r>Már semmit sem merek,r>félek hogy veszítek...r>...mert göröngyös úton járok,r>s az egyenesre vágyok...
Beküldő: Adél
Olvasták: 2747
Puha, finom béke,r>szívem éltetője,r>galambszíved fényer>felragyog az égre.r>r>Szivárványszínekkel,r>igaz érzelmekkelr>fested a szíveket,r>táplálsz új lelkeket.r>r>Hirdesd nagy betűkkel,r>igaz szeretettel:r>SZÍVEDBE ZÁRKÓZOM,r>HA NYITVA TALÁLOM!
Beküldő: Schmidt Károly
Olvasták: 1669