Szófelhő » R » 914. oldal
Idő    Értékelés
Tudod, hogy a világodban nem vagy egyedül?r>Ha a szíved nyitva van, a társad melléd ül!r>Belép az ajtódon, ha szeretettel várod,r>beköltözik Hozzád, ha szíved kitárod.r>r>A szívednek ablakán ott kopog már régen,r>ne hagyd Őt kétségben, hogy könyörögve kérjen!r>Hosszú utat tett meg már, fáradtan, éhesen,r>szüksége van Rád is, hogy Ő tovább élhessen!r>r>Bekopogott Hozzád, mert Te is magányos vagy,r>meglátod, hogy Téged magadra soha sem hagy.r>A szeretet lehet a Te igaz barátod,r>adj hát Neki esélyt, széppé teszi világod!
Beküldő: Schmidt Károly
Olvasták: 1649
rtál-e már valamikor szomorú könnyeket?r>Éltél-e már örömkönnyel simogató életet?r>r>Hunyorogtak már szemeid vakító fényekben?r>Féltél-e már valamikor szorító sötétségben?r>r>Láttál-e már életedben haragoszöld fákat?r>Sirattál-e bármikor elkorhadó ágat?r>r>Nevettél-e emberekkel, kik boldogok voltak?r>Kiket később sírjuknál emberek sirattak!r>r>Minden élet forgandó, szolgáljon tanulságul,r>el nem tűnik semmi sem, csupán csak átalakul.r>r>Félelemben nem kell élnünk, hisz örök az élet,r>testünk csupán átalakul, s tovább él a lélek.
Beküldő: Schmidt Károly
Olvasták: 1267
Az Életemr>Kivel élhetem,r>Nem tudja elfogadni,r>Ilyen vagyok. Azt hiszem.r>r>Ilyen vagyok!r>Sokféle egyszerre,r>Szép és csúnya,r>Ügyes, ügyetlen.r>Én vagyok az egyetlen?r>r>Unom a tökéletest,r>Nem tetszik.r>Másoknak mutatni csak,r>S rejteni a valódit.r>r>Pedig próbáltam sokáig.r>Erősnek lenni, okosnak.r>De ahogy telnek az évek,r>Fáradt tükre vagyok a nagyoknak!r>r>Magam adom Neked.r>Elfogadni nem lehet? Nyomorult menekülő vad,r>Az erdőben rettegve liheg.r>r>A bűnünk közös, r>sorsunk is az!r>Futunk egymással örökös,r>új meg új Iramodással, de lábunk nem halad.r>r>Bizton van megoldás,r>A Remény élni fog.r>Idővel megjön a hatás,r>Jó vagy rossz, nem tudom.r>r>De Büszkeségünk, kitartásunkr>el nem fogy.r>Együtt járunk, míg tehetjük,r>A rianó tavon.r>r>r>
Beküldő: Gábor Csaba
Olvasták: 2321
Azt álmodtam Istenem,r>megvolt nekem mindenem.r>Kék volt az ég, s végtelen,r>lelkem úszott békében.r>r>Szívem tárva, nyitva volt,r>szeretet belé hatolt,r>később Fénnyé változott,r>bejárta a világot.r>r>Földünk minden lakóját,r>csillogó Fény járta át,r> hogyr>Ember és Föld élhessen,r>szeretetben békében.r>r>Boldog szívvel ébredtem,r>égő vágyam énnekem,r> hogy r>az Ember rátaláljonr>és valóssággá váljon!
Beküldő: Schmidt Károly
Olvasták: 1176
r>r>Én nem akartam nagy lenni mint másokr>csak segíteni néhány emberenr>kinek sorsa keserűbb mint másér>kinek rózsa helyett csak tövis terem.r>r>Én nem akartam több lenni mint másokr>csak meghúzódni halkan,csendesenr>ahogy a szél suhan a zizzenő akác közt,r>hogy a tövisét ne érintse meg.r>r>Én nem akartam úgy tenni mint mások,r>én nem gúnyoltam senkit sohasem,r>mert akinek hűvösebb az árnyékr>az a fájdalmát is másként éli meg.r>r>Én nem akartam oly messzire menni,r>s most mégis eltűnök némán,hirtelen,r>ahogy a szél suhan a zizzenő akác közt,r>tövisektől vérzőn némán,csendesen.r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1574