Madárpillanat rebben r>a vándorló égen.r>A szitáló fénybenr>gyümölccsel vajúdnakr>a terhes ágak.r>r>Diót roppant a tél r>magzatdobbanása,r>Mikor először sírnak r>fel az őszi fellegek...
A kályha kurjant újrar>mint rozsdás, vén csibész.r>A téli almák vackar>elfakult nyárt idéz.r>r>Az óra kettyen egyetr>és glóriát ígérr>az özvegy konty ezüstjénr>megbotló lámpafény.r>r>A szuvas képkeretbenr>a honvéd oly kimért,r>s a tábori lap sárgánr>elfakult hírt idéz.r>r>Egy olvasószem csillanr>Megkérdezné, miért?r>S a tükörszárny behajlik,r>mert önmagába néz...
Egyszerre ébredtem a fázós reggellel.r>A teáskanna bátortalan sanzont dúdolt...r>r>Még mindig fájsz.r>r>Sziszegve próbálok visszahúzódni az éjszaka csigaházába.
Elszorul a torkom, fájó sírás fojtogat,r>elrontotta valami talán a napomat?r>Egyre jobban érzem, hogy szorítja mindenem,r>nem tehetek semmi mást, hagyom, kiengedem.r>r>Esőcsatornáim egyre jobban megtelnek,r>mint a vulkán a földből a felszínre törnek.r>Erőt vesz rajtam, visszatartani nem tudom,r>sírj tovább, csak sírj, a lelkemet nyugtatgatom.r>r>Nem vagyok most boldogtalan, bánat sincs bennem,r>miért áztatom hát a testem és a lelkem?r>Egy mosoly fut át rajtam, boldogságot érzek,r>sírni most oly jól esik, ezek örömkönnyek.
r> r>Tudom milyen a szabadság,r>mégsem vagyok szabad,r>tudom hol a hontalan,r>szabad szabadság.r>r>Ameddig kiterjesztem karom,r>addig mehetek unos-untalan,r>s majd ha már nem akarom,r>megállhatok valahol.r>r>Néha körbe-körbe szállok,r>mint a sas,a levegőben,r>de egy nap bezárul a kör,r>én benne maradok egyedül.r>r>Fojtogatom magam saját magammal,r>és fuldoklás közbe csak nyelek,r>egy kis időre levegőhöz jutok,r>nevetek,s majd szenvedek.r>r>Addig nem lehetsz szabad,r>míg el nem hiszed szavad.r>S míg tudod mi az,mit érzel,r>addig csak játszol a fél-késszel.r>r>Majd ha amint tudod,r>ki is állsz mellette,r>akkor hidd el lehull a bilincs,r>mi értékeid ette.r>r>Szerethet a szív órákon át,r>de míg háborog és keres,r>addig nem talált honra,r>és boldog nem lehet.r>r>Ha lenyugszik szépen,csendben,r>s nevetve figyel a melegben,r>tudni fogja mit mindig is tudott,r>ott van szíve,hol a nap nyugodott.