Szófelhő » R » 858. oldal
Idő    Értékelés
r>Édesanyám, te drága jó asszony!r>ki féltő gonddal őrzöd minden léptemet,r>úgy hiányzol hogy le sem tudom írnir>fájó hiányodtól könnyem is pereg.r>r>Édesanyám! Ma megköszönöm nékedr>hogy átvirrasztottál annyi éjszakát,r>átszőve szíved minden melegévelr>s nem is mutattad: fáradt vagy talán.r>r>Néked adnék most minden piros rózsát,r>leszednék néked minden orgonátr>hisz te vagy az egyetlen a földönr>ki elnézte nékem minden kis hibám.r>r>Ma néked szóljon a legszebbik nótar>hisz te vagy nékem a legdrágább talán,r>köszönöm azt hogy felneveltél engemr>s oly féltő gonddal vigyáztál reám!r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 3712
r>Mama vegyél fel! Elfáradt a lábam!r>nem is tudok már szinte lépni sem,r>hadd fonjam kis kezem nyakad köré lágyanr>hogy érezzem ahogy magadhoz ölelsz.r>r>Olyan jól esik karjaidba bújni!r>Olyankor nem bánthat engem senki sem,r>karjaid között biztonságra lelver>nem is fáj nekem többé semmi sem.r>r>Mama vegyél fel! Ne törődj most mással!r>Tehozzád nyújtom csöppnyi kis kezem,r>ne dolgozz annyit ha itt vagyok náladr>csak engem kényeztess ha itt vagyok veled.r>r>Mama látod? Most olyan jó végre!r>Hisz te is fáradt vagy, hallom hogy pihegsz!r>Karodba bújva érzem ahogy dobbanr>míg magadhoz ölelsz, szerető szíved.r>r>r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 4067
r>r>Szegény Anyám! Már oly régen láttamr>pedig oly sokat gondolok reá,r>lehunyt szemekkel magam előtt látomr>arcának kedves, szelíd mosolyát.r>r>Látom ahogy épp tipeg elébemr>lágy szellő borzolja őszülő haját,r>s fülemben most is olyan tisztán hallomr>szavait, mintha most mondaná.r>r>Hallom hogy mondja: vigyázz magadra!r>Féltő szemében bágyadt fény ragyogr>míg reám tekint és dolgos kezévelr>végigsimítja homlokom.r>r>Hálás szívvel köszönöm nékir>mindazt, mit értem áldozottr>s arra lágy csókot lehelver>fájó szívvel útnak indulok.r>r>r>r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 2567
r>Olyan jó dolog anyának lennir>az egyetlen ami állandó, örök!r>Amikor csöppnyi gyermekem megláttamr>szívembe örök tavasz költözött.r>r>Amikor először karjaimba zártamr>Nem volt a földön nálam boldogabb,r>szétfoszlott álmaim új reményt találtakr>s csöpp szeme tükrében ébredt fel a nap.r>r>Olyan jó dolog szeretni őket!r>Átadni szívünk minden melegét,r>hisz a gyermekünk az egyetlen a földönr>ki mindig, mindenkor szívünkben él.r>
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1770
r>r>Földet ért az angyal szárnya melegébőlr>Kiszórta sűrű bánat hamujátr>Fényszikra tört harmattá az útonr>Valahol a világban egy csendes délután.r>r>A kibomló fájdalomtól,dallá olvadt ar>Madarak vézna törékeny lába,majd ar>Megfagyott a tengerek fölöttr>A tűzforró kékség alakváltozása.r>r>Éhes,elhagyott gyermek sikolt hiába,pedigr>Isten tenyere nyitott búban, kínban,könnyek között.r>Amit elvesz most a jelen örömébőlr>Holnap, halálod után,barátként,lágyan rád köszön.
Beküldő: Korponai István
Olvasták: 1817