Minden nap történnek,r>Csodák az életben.r>Így jönnek majd az évek,r>S így volt ez régen.r>r>Sokat láttam már, r>Én mégis csak egyben hiszek, r>Benned, kinek ma is ünnep jár, r>Téged, kit Szerethetlek!r>r>Boldog Szülinapot kicsi Miám!
Gyengéd kezed nem ölel át,r>F?ltő szemed többé nem lát!r>Akkor is Egy vagy, ki engem...r>Ki megérinti fájó lelkem!
r>r>Drága édesanyám ! Köszönöm most nékedr>hogy felneveltél és vigyáztál reám,r>mellettem voltál s karjaidba zártál r>amikor rosszakat álmodtam talán.r>r>Öledbe vettél ha elfáradt a lábamr>s annyiszor megvarrtad elszakadt ruhám,r>aggódtál értem mikor beteg voltamr>s magadhoz öleltél hűvös éjszakán.r>r>Köszönöm mindazt ami értem tettél!r>S gondoztál engem annyi éven át,r>féltettél amikor sötét felhők gyűltekr>s úgy öleltél át, néha szinte fájt.r>r>Köszönöm néked hogy lépteim kísértedr>átadva szíved minden melegét,r>úgy óvtál mint egy gyönge kis virágotr>s szemedből mindig sugárzott a fény.r>r>Köszönök mindent! Hisz te vagy nékemr>ezen a földön a legdrágább talán,r>köszönöm azt hogy kísérted léptemr>Szeretlek téged! Drága jó Anyám!r>
r>Mért bántjuk egymást? Hisz annyira szeretlek!r>Lehoznék néked minden csillagot!r>Nélküled üres, és sivár minden ester>nélküled én már levegőt sem kapok!r>r>Mért bántjuk egymást? Hisz oly rövid az élet!r>Addig szeressünk ameddig lehet!r>Hisz ki tudja még hogy mit hoz a holnap,r>meddig őrizhetem a lépteidet?r>r>Meddig láthatom a bimbódzó rózsátr>ahogyan épp a szirmát bontja szét?r>Meddig láthatom a felkelő nap fényétr> hisz az ablakomba nem süt be a fény.r>r>Szeresük egymást, hisz oly rövid az élet!r>S addig szép amíg együtt lehetünk,r>hidd el: a szívünk is csak addig sugárzikr>amíg önzetlenül, tisztán szeretünk!r>
r>r>Gondoljunk egy percig együtt most azokrar>akik e napon már nincsenek velünk,r>kiket elragadott tőlünk már a végzetr>s szerető szívük már réges-rég kihűlt.r>r>r>Hisz ők is szerettek ugyanúgy mint másokr>átadva szívük minden melegét,r>annyi jót kaptunk tőlük is régenr>mely emlékeinkben mindig újra él.r>r>Hisz értünk volt szívük minden dobbanásar>bennünk érezték a nap melegét,r>hozzánk szállt lelkük minden sóhajtásar>míg csak szemeikben ki nem hunyt a fény.r>r>Nem hal meg soha kit igazán szeretnek,r>hiszen szívünkben mindig újra él,r>gyújtsunk ma egy gyertyát együtt most azoknakr>kiknek szeretete emlékünkben ég.r>

Értékelés 

