Jártam már magas hegyekben,r>Mély földekre szoktam térni.r>De mégis dombok ködében,r>Tudok egyedül élni.
Ember szabad? Jó e kérdés!r>Vajon mi a felelet?r>Mit takar a szabadság szó?r>Törjük hát a fejeket.r>r>A szabadságot megélnir>parancsszóra nem lehet,r>nekünk illene már tudni,r>korlátoznak eleget.r>r>Égben szabadon szárnyalvar>csakis akkor repülünk,r>ha természetben mint madár,r>Isten ölén létezünk.r>r>Ember szabad? Mi a válasz?r>Igen! Isten megadta.r>Ember emberként rabszolga,r>hát..., Ő ezért nem tudja.
Nem számít, hogy hány versr>születik, ha rám néz. r>Nem számít, hogy hányszorr>mondja azt: várj még!r>r>Nem számít, ha könnycseppr>gyűlik szemébe értem.r>És azt mondja:r>nélküled nem érdemes élnem! r>r>Nem számít, mert elmúltr>s vissza nem jön már. r>Csak az emlék marad,r>mit itt hagytál...
Fogni a kezedr>s érezni tested melegét. r>Mindez olyan jó volna. r>De vajon mennyit ér? r>r>Mennyit ér a csókr>ha más valaki kapja? r>S mennyit ér a szó,r>ha más valaki hallja? r>r>Van egy szó: örökre.r>Emlékszel? Ezt ígérted Nekem.r>De most mégsem vagy r>itt, mellettem. r>r>Egyszer még visszajösszr>de akkor már késő lesz.r>Mert az 'örökké' akkor r>már nem csak egy szó lesz.
r>Leszek, ki megfér veled,r>Leszek hűvös leheleted,r>Magányod sötétjében, r>Ha a halál jő a közelgő őszben...r>r>És voltam hívatlan vendéged, r>Bár szívesen láttál, mégis eltévedt r>Érzésed voltam, r>Régi vágy...r>Az ürességben a szó tompán koppan.r>r>Vagyok párnák közt a sóhaj,r>Ahogy éjszaka a tolvaj,r>Úgy lopódzik a kétség,r>Mint valami szörnyű betegségr>A gyomrod falja föl.r>Leszek, ki megtér veled,r>Leszek végső menedéked,r>Kinek ölébe hajthatod fáradt fejed, r>És ki gyöngéden fogja remegő kezed.r>r>

Értékelés 

