Idő 
Értékelés 
Értékelés Aszt hittem hogy igazán boldog lehetek.r>De egy perc alatt elvesztettem hiába szerettem.r>Semmi nem úgy sikerült ahogy terveztük.r>De attól hogy nem vagyunk együtt örökre szeretlek és bármi legyen soha nem feledlek.r>Örökre bezártam szívem kapuját és elástam.r>És csak neked mondtam el hogy hova hogy, hogy ha egyszer még gondolod magad keresd még és szabaditsd fel szívem hogy újra éljem életem veled boldogan.r>r>Verebes Sándor
Apró levelein csillámzó holdfényr>Cserben hagyva, drága, könnyet húllvar> Szent éjr>Kár - e, mi szótlan? r>A hátrahagyott, szélbe kapott, r>Csendben lévő szólam, r>Ha már nincs más, mit mi múltuk hangot lopott szótlan r>Bukkanó-szakadék, mi r>Manipulatív,r>S ártatlan r>Áltat - e még ha egymás szeméber>Könnyesen nézett hajdan?r>Fátyol hull az arcrar>S szíve roppant, lehunyt szemmelr>Nem szállt be e lélek maró harcbar>Hisz várja Az út,bosszú, sors, fájdalomr>S Nincs vége minélkül szánthatom r>Fel r>Én? r>A nyomor szülte sorsotr>Fáradhatatlan ifjak, idősek, szerettekr>Holott szívünk egy, tiszta, becses r>S mégis ingadozva, határozottan jeges r>A gondolat, mi reánk hull, r>Egyek vagyunk, határon át - határon túl.
Szeretlek, én Istenemr>r>Szavam kevés, hogy elmondjam, r>Mily csodálatos vagy, jó Uram.r>Az életemet megtagadom, r>És szívemet neked adom.r>r>Szívemből szól új énekem, r>Téged dicsér, én Istenem. r>Közelséged, oly jó nekem, r>Szentlelkeddel, tölts be engem.r>r>Szeretlek én, ó Istenem, r>Szent kenettel, kenj fel engem. r>A felhőkön hozzád szállok, r>Szent trónod elé, leborulok.
Első Eclogar>r>KÖLTŐr>r>Mikor születtem, r>Az égen ezernyi csillag mosolygott. r>Édesanyám szíve, nevetve dobogott. r>S szemében öröm könny ragyogott.r>r>A JÓ PÁSZTORr>r>Igen! A csillagok énekeltek, r>S angyalok táncoltak a mennyben, r>Születésed napján. r>S úgy növekedtél, mint mezőnr>Az árva kis virág.r>r>KÖLTŐr>r>Kézen fogva vezettél, r>mikor az első lépéseket tettem. r>S mint a természet, tavasz idején, r>Ajkadról gyönyörű mesék, r>Hangzottak felém.r>r>A JÓ PÁSZTORr>r>Emlékezzél kérlek, r>A természet tavaszi meséire. r>Zárd szívedbe, őrizd, r>Mint féltett kincseket!r>r>KÖLTŐr>r>Ó, milyen csodás ajándék, r>Bár oly megfoghatatlan. r>Langyos szellőként,r>Fuvall át rajtam.r>r>A JÓ PÁSZTORr>r>Szeretlek! r>Írj hát, ifjú költő! r>Írj tovább! r>Vésd kőtáblákra, r>az örök szeretet szavát!
Tavaszodikr>hajnalbanr>kék nárcisz bontr>virágotr>arcomon hűvösr>a harmatr>forró öledber>rejteném !r>Hiányzol !r>r>Ma éjjel újrar>álmodtam róladr>csak ketten voltunkr>te meg én r>szemedbenr>vágyakozó tüzekr>gyúltakr>s összeolvadtunkr>zihálvar>mint r>a föld s az ég.
