Húsvét zöldje, életünk feltámadásar>feltámadása füveknek, fáknakr>embereknekr> akik a szőlőkben kapálnakr>metszett, kévékbe kötött venyigék közöttr>r>Dús támadása a vetésnekr>amitől r>földek harsogó zöldje áradr>r>öröme labdát kergető gyerkőcöknekr>és karon ülőknek,r>akiket sétálni visznek az anyákr>r>legelésző lovak szabadságar> s zenéjer>bárányok,kis barikák képzelt csengőjénekr>r>Nyiladozása az új örömnekr>és gyümölcsfák virágainakr>amiket öreg szobákr>fakult szentképe,r>sose volt boldog asszonyr>a termékenység szellőjével olt bőséggér>s lobogtatja az asszonyok szoknyájátr>r>dobogó szíve a tanyáknak, amikr>egyszeribe kiegyenesednek és mosolyogvar>szellőzködnek a fénybenr>r>a kilométer kövek álma,r>amiketr>friss fehérre meszel a messzi távolr>r>részegsége gondjainknak s az erdőkr>fülledt csendjének , r>s a szerelemnekr>amely az olajfák r>édes illatávalr> zuhog a tájonr>r>Húsvét zöldje, gyönyörű feltámadásr>örökké maradj velünkr>belőled újul megr>szegényr>tékozló életünk
Nem tudomr>gondoltok-e a halálra ?r>Én gondolok a szerelemrer>egy perzselő édes csókrar>amiről olykor álmodomr>s egy érintésrer>ami egy forró, ujjongó sóhajr>amitől lázasan feltámadunkr>bár a harangok Rómábar>mennek én vad ,viharos vágyatr>szeretnék ébreszteni bennedr>hogy örülj nekemr>hogy ölelj át mint szél a fákatr>mint ereimben a vér a szívemet r>Már tavaszi hírek jönnek r>arcomat füröszti a napr>még mindig várlakr>akkor is , ha csak r>latrok jönnek és áhítat
Megyünk r>kiégett lélekkelr>szemünk néz, de nem látr>egyedül vagyunkr>kezünk senki se fogjar>utunkonr>fogytán-fogy a lángr>kis zsarátnok pislákol,r>valamikor r>úgy kacagtamr>hogy a könnyem is patakzottr>mostr>hűvösödnek az éjszakák
Két falevélr>az őszt hozó szélbenr>az élet fájáról lehullvar>könnytelen, zörgő avarkéntr>kapaszkodik a múltba.r>Tegnap még fönn,r>hűs árnyat advar>friss szellők zenéjénr>vidáman kacagvar>minden élőnek a reményt nyújtvar>Ma révedezve.kérdikr>- hová lett a nyár?r>sodródnak kelletlenr>a tölgy, a fűzr>a nyár.r>Saját fáját vesztver>új talajt keresver>idegen tájakon a két csatangolór>még egy kicsit élni .../akarór>míg/ eljön s hullni kezd a hó .
Térdre hullva hódolokr>csodáid előttr>Kiálts rám ! mert égekr>Bőrömön érdesre r>szikkadt a lázr>Kirepedezett számon r>És szememből cseppenkéntr>hull a véremr>Mint a könnyek !r>Így akarlak ! Idegeim r>lázas vágyat vernekr>Gyönyörűségeidértr>lázasan didergekr>enném csókokkal r>a szádat ,r> kusza bozontjaidat , r>a válladr>s ölelnélek karjaimba r>zárvar>s úgy mozdulnék r>veled az isteni táncbar>hogy együtt vigyen minketr>az égber>az ölelés a gyönyörr>bódult ritmusábanr>De messze vagyok !r>Itt a falakonr>lázasr>éj csorogr>s Te is messze vagy r>Látlak e majd akarsz-e majd r>mielőtt még meghalunk ?