Gyönyörű melleidrer>vágyom r>r>s megölelni tégedr>egy forró nyáréjszakánr>vagy őszbe hajló melegr>délutánonr>r>érezni tested illatátr>bőröd mámorító ízétr>s a csókjaidatr>telhetetlen r>számon r>r>érezni téged !r>jöjj hát !r>fuss hát ! fuss hozzám !r>mielőbb ! vesd le ruhádatr>r>karolj át r>és szorosan öleljr>szorítsr>forró tenyeredber>kifulladásigr>r>Ó, én már nagyon váromr>hogy r>gyönyörű buja testedet r>csókjaimmal r>bejárjamr>r>Csupa paráznaságr>lennénk mi kettenr>s te megsemmisülnélr>és én is r>lüktető szerelmir>gyönyörünkben
Szórom virágaimr> mennek melletter> százanr> szótalan.r> Tán lehajol egy,r> tenyerébe veszir> nyugtalanr> lépteimr> keresi.r> Még egy pillanat,r> s egy tétovar> kézr> emlékei közér> préseli
Árnyékba burkolt arcodr> nem láthatomr> még sohase láttalakr> képzeletemr> fénnyel vesz körül.r> Verseid láttatják lelkedet,r> szíved érző férfi - szívr> fáradhatatlan,r> de néhar> megremeg.r> Utadat járvar> mindenki kedvét keresedr> hogy téged mi bánt,r> oly kevesen értik meg.r> Magányodr> takarja mosolyodr> vagy,r> mint kedvüket vesztett utcalányokr> hangod hol esdeklőr> hol kemény.r> Banális, de igaz:r> utoljára hal meg a remény
Oly távol vagy most tőlem r>s oly elérhetetlen mint életem r>messzi csillagai csak a képzeletr>vetít ki falaim négyszögérer>hol szabályosan s józanul fut r>a festékcsík a mennyezet alatt r>s hiányod keserű ízeit nem oldja felr>az alkohol íze, sem a vágy forrór>márványharangja , konduló r>óraütése az éjben ! Íme virrasztalakr>mindig megújulva s kifulladásigr>a dolgok néma önkívületébenr>s őrizlek mint hajnalok a törékeny r>csendet Kutattalak már százszor isr>asszonyokban akik szembejöttekr>s újra hasztalan kereslek r>Ólom súlyával görnyeszt az időnkr>hiába kiáltok , halk szókkalr>hiába kérlek már nem vagy itt ! r>Nincsen menedékem kívüled !r>Térj vissza ! Kinyújtott kezemmel r>könyörgöm érted?
Vajon a Dunától r>Kérdezi a tenger,r>Honnan jössz s hová mész r>Nagy igyekezettel?r>Mit hoznak habjaid,r>Tiszát, Rábát, Marost?r>Kősziklát, mely állottr>Az előbb még amott?r>Megvan-e még vajon r>A kis patak íze,r>Amely volt hajdanánr>Gyermekkorom vize?r>A sok könny, és a vérr>Csorog benned talán,r>Mely ezredév soránr>Ömlött magyar hazán?r>Benned van, kavics már r>Kőszikla s hegyorom,r>Az életünk is, amely r>Velünk volt egykoron.r>Bizony por és hamur>Leszük ismét, egyszer:r>Kavics lesz a szikla,r>Elnyeli a tenger.