Idő 
Értékelés 
Értékelés Hiszékenyek az emberekr>Butító hír meg rengetegr>Elhisszük hogy jobb nekünkr>Ha a tvbe merülünkr>r>Bár a tv-nél jobb az életünkr>Ezt nem hisszük el és süllyedünkr>Süllyedünk a legaljárar>Mind ezt más emberek parancsárar>r>Csináljuk pedig tudjuk hogy butítr>Hisz a társadalom különben elutasítr>Nem hagy neked szót senkir>És ezt mindenki tudja vagy sejtir>r>Reklámok gyűlnek és gyűlnekr>S a fejedben némi tudást össze gyűrnekr>Majd onnan át kerül a kukábar>És a kultúra is megy utánnar>r>Hehhez csak annyi kellettr>Hogy a tv-vel a ritmust felveddr>Hidd el nem nehéz rászokni r>Csupán onnan az életre átszokni
Fejed fölött összegyűltek a fellegek,r>Ahogy felnézel, már nem látod a kék eget.r>Mi egykor gyönyörű kék volt,r>Nap sugara szemedbe fényt szórt,r>Látóhatár messzeségbe torkolt,r>Életedben a remény szikrát szórt!r>Jött a vihar feltartóztathatatlanul,r>Zápor a könnyet lemosta arcodról.r>Visszahúzódva magányodban,r>Csöndben, csak vártál és vártál,r>Vajon kisüt-e majd a nap újra,r>Leszel e még boldog újra?r>Egy reggel, amikorra felkelsz,r>Veled együtt már a nap is felkelt.r>Amint sugara hozzád is elér,r>Ráébredsz kaptál még egy esélyt!r>Boldog vagy kimondhatatlanul,r>S hálás mind untalanul!r>Újra csodálhatod a kék eget,r>Nap sugara beragyogja életed!r>Vigyázz hát az ébredő fényre,r>Őrizd meg jól a messzeségbe,r>Kísérje utad végig a napsütése!
Ember, ki a földön élsz, r>Vajon mit remélsz?r>Az Univerzum nélkül, r>Életed pusztán mit ér?r>Tudod - e mi történik holnap,r>Vagy az élet hány földi nap?r>Nem, semmit sem tudsz!r>Évekre tervezel, r>Elfelejtesz örülni annak, hogy létezel!r>Rágódsz a múlton, s közben a jövőt építed.r>Állj meg hát egy percre, r>Élj és nézd a jelened!r>A pillanat múlandó, múlt lesz belőle.r>Sajnálod majd, hogy nem épültél belőle!r>Míg az egód szemed elől mindent eltakar,r>Az Univerzum téged megtisztult lélekkel akar!r>Gyürkőzz neki, hogy múltad miatt vezekelj,r>Ne bánts senkit, sorsodról csak te tehetel ?!r>Tanulj meg mindenkit szeretni, elengedni és feledni,r>Életed vezetőjéül a jó Istent elfogadni!r>Hited megtart majd e göröngyös úton,r>Hagyd, kézen fogva vezetnek a felvállalt utadon!r>S, ha majd végcélodhoz érkezel, r>Meggyötört lelkeddel,r>A tisztulásért hálával emlékezel!
Mikor szemed tengerében megláttalak,r>tiszta mélységeidben bámultalak,r>majd elmerültem benned mint a halak,r>körbeöleltél, s én részegre ittalak.r>r>2015.
Égi menedékr>r>Élénken él az emléked bennem,r>nem búcsúztál - én álltam döbbenten,r>még itt voltál, de lelked útra kész,r>emlékezeted néha visszatért.r>r>Láttam, tested csont-sovánnyá fogyott,r>de szemeidben a fény ragyogott,r>szavak nélkül értettem a kérést,r>engedj el! - a szívem már megbékélt.r>r>Akkor és ott - megértettem mindent,r>földi életed most búcsút intett,r>már nem engem láttál, a fény hívott,r>az ismeretlenbe ajtó nyílott.r>r>Öleltelek volna - hogy ne menj el,r>látod, Mama! - küszködök könnyekkel,r>talán nem is hallod, amit mondok,r>halálos csend - én beleborzongok.r>r>Arcodra szelídült a fájdalom,r>a szenvedést meg kellett váltanod,r>a Nap sem kísér utadon többé,r>Hold ezüst fénye ölel örökké.r>r>Érzed a mélységek rezdülését,r>a hajnali dallam csendülését,r>szemeid a kék óceánt hordják,r>szivárványszínek adnak koronát.r>r>Könnyedén lebegsz az égi hídon,r>új élet vár rád egy másik síkon,r>a halállal megszűnt földi léted,r>sugárzó fény lett a menedéked.r>r>Édesanyám emlékére.
