Idő 
Értékelés 
Értékelés A szabadság az r>ha az lehetsz aki vagy r>a szabadság egy kézfogásr>egy sóhaj r>amikor szabadon szívjar>a levegőt a szádr>nem fuldokolva, r>a szabadság az r>amikor meg tudod r>venni amit megvenni akarszr>a boltban r>amikor ebéded ebéd és nem r>zsiros deszkar>az rendben van r>hogy nincs egyenlőségr>mert nem is lehetr>s bár mint illlúzió fájdíthatjar>a testvériségr>a szívedetr>de a szabadság azr>ha mindenkinek jutr>egy darab rendes kenyérr>ha nem éhezik se felnőttr>sem gyerek r>a szabadság az ahogy a r>a fecskék repülnekr>minden égtáj felér>felettedr>ha nemcsak magadért r>éled az életedr>a szabadság r>ha nem bénít fortélyos r>félelemr>ha nem neked írják elő r>hatalmasok hogyr>miről szónokoljanakr>a szónokok r>s ha munka után r>kitárja ablakát mindenr>munkával teli gyár r>mert van értelmes munka r>ami munkásra vár r>a szabadság az ha r>mosolyogsz délutánr>ha átjár fényével a napsugár r>és jókedvűek a házfalak r>ahogy haladszr>s örvendeznek hogy nem kellr>félned semmiért mert r>hatalom s így a szabadság r>te vagyr>a szabadság így a tiédr>ezért szabad vagyr>és biztatnak, amíg hazaérsz
Augusztusi éjszakákr>messzi hulló csillagokr>lobogjatok maradjatok még r>amíg lehet hiábar>hogy elmúlt a nyárr>s nem vágyja már senkir>a tüzeketr>a mélységek is hiábar>énekelnekr>s hiába kérkednekr>az illatokr>a fákon fürtökbenr>leng a fényr>alattuk feléd hiábar>ballagokr>mert hiába volt a pillanatr>nem maradt velem csakr>emléke verdes mégr>kitakart szívemenr>nélküled forgok az időr>pörgettyűibenr>míg fölöttünkr>változnak az évszakokr>egyszer majd a végtelenbenr>én is elveszekr>se neked sem másnakr>többé nem leszek r>mint az idei nyárr>mint a messzi hullór>csillagok
Feketébe vadult felhőkr>villámok közt patakzottak,r>sújtva téged, az esengőt,r>mennydörögve robajlottak.r>r>Viharában a magas égr>földed dúlva mind elverte,r>nem maradt más, csak gyertyafény,r>s elárvulva néztél szerte.r>r>Vaksötétség árnyékánakr>mélységes mély örvényében,r>erdőségek illatában,r>könnycsatornák kéktükrében.r>r>Ősi honban hontalanul,r>számkivetve, ingoványban,r>álmodozva álmatlanulr>lidércfényes szivárványban.r>r>Mocsár húzta törött lelked,r>s véres alkony mi nyűgözött,r>dúlt, míg nem jött az éj leple,r>s te maradtál mint üldözött.r>r>Szívedben az otthon léter>hegyvidékek, völgyek zöldjén,r>folyók, tavak ezüstjében,r>porban, sárban Erdély földjén!r>r>Hol hőseid nagy múltjában,r>sugallat száll öröködből,r>s jégvirágos halmazábanr>rád lehel a sűrű ködből.r>r>S hogyha dereng majd a hajnal,r>mi réges-rég nem gyöngyözött,r>cseppen még a dermedt harmat,r>a zúzmarás fenyők között.r>r>2015.(Magyar ősi nyolcas versforma)
Tegnap visszatértr>a nyárr>ezer ágra sütött újra a napr>világítottak tőler>a háztetókr>a kémények s az antettákr>a föld fölött az ég alattr>tegnapr>kinyílt a reggelr>mint egy szép virágr>helyettedr>langy október ölelgetettr>s csak néztem, ahogy csontkarúvár>halnak a fákr>ahogyr>sárgulnak, pirulnak ,peregnek rólukr>a levelekr>még nem siratja őketr>az égr>még nem esikr>én szemed sugarát kerestemr>odaföntr>a szitakötőketr>hogy rám tekintsr>de ma márr>más volt a nap más vagy te isr>s más vagyok én is talánr>valami eltört bennünkr>valami elmúltr>ami nem is volt talánr>csak én hittem hogyr>neked is nekem is: reményr>hogy olyan mint a szomszéd tetőr>ahol mégr>fénylik a nap ragyog az égr>de nemr>hűvösödni fog fagy is leszr>s meghal majd bennünkr>az a lázas kamasz aki tegnapr>még élt
Az éj pamlagán alszikr>Lili, a kis unokám.r>Pihen az álom,r>a legszebb pillanat r>varázsra vár.r>A láthatatlan érzésekr>festette vásznonr>szerető , pici kezedr>kezemre teszed,r>és álmod beragyogja r>a holdfényes csillagóceánt.
