Félekr>r>Istenem! Mondd, mi történik velem?r>Remegek egész lelkemben.r>Félelem eluralja testem,r>Minden felkavarodott bennem.r>Semmi nincs a helyén,r>Egyedül vagyok itt, védtelen.r>Világban nem találom helyem,r>Mit kerestem szüntelen,r>Köddé vált a végtelen fellegen.r>Most félek, nagyon félek,r>Mi lesz, ha mégis meglelem.r>Nem, az nem lehet,r>Bizonytalanság fátyla körülvesz.r>Nincs, ki megfogná két kezem,r>Azt mondaná, ne félj, kedvesem,r>Amíg élek, én itt vagyok veled.r>Uram! Egyedül Te vagy nekem,r>Most is fülemben cseng,r>'Ne félj, veled vagyok mindigr>A világ végezetéig!
Mint szárnyaszegett madár suhanunk át az életenr>A mindennapok gondját halmozva,r>Elfelejtjük mi is az igazi értelem,r>Mely a boldogságunkat okozza.r>r>Áttekintünk társainkon, kiket az élet földbe tiportr>Nem törődve velük,r>Elhaladunk egymás mellett anélkül,r>Hogy egy szót is váltanánk velük.r>r>Álljunk hát meg egy percre és tekintsünk magunkbar>Elgondolkodva az életen,r>Hová is tűntek az apró csodák,r>Melyek a gyerekkorunkba léteztek?r>r>Mind, mint a hamu szállt tovar>Az évek során,r>Életünk igazi értelmét vesztettük elr>A felnőtté válásunk után.r>r>Próbáljunk hát úgy élni, hogy majd sok év múlvar>Ha majd eszünkbe jut a múlt,r>Ne bánkódjunk majd azon,r>Ami rég a feledésbe múlt!
Mond hová lesznek verseim?r>Kérlek válaszolj.r>Talán elvesznek mint az álmaimr>mint a falevél amit a szél össze hord.r>r>Vagy el veszett mint gondolat?r>A lélek húrja úgyis elszakad,r>De ha kin néha fojtogatr>mond mért nem hallja hangomat.
Az osztályban áll a tanár,r>soká a nyugdíjkorhatár?r>Meddig kell még itten ülnöm?r>Ezt az üzit még elküldöm.r>r>Lássuk mi van Instagramon,r>megöl a szörnyű unalom.r>Minek kell ezt megtanulnom?r>Na jó, mostmár abbahagyom.r>r>Mennyi van még ebből hátra?r>Rápillantok az órára.r>Tudom, hogy ez nem illendő,r>de vinne már el a mentő.r>r>-Sára, ez így illetlenség!r>Én meg inkább belehalnék,r>vagy rászoknék a narkóra.r>Így telik egy magyaróra.
Ennyire rossz verset írnok,r>hogy nem kell senkinek.r>Hát én nem sírokr>ha nem kell az ördög veszi meg.r>r>Nem volnék senkir>de én mégsem hiszemr>Nehéz embernek lennir>terhem nehéz, mégis magam viszem.r>r>Te elátkozott kemény világr>mond mért bántasz engemet?r>Egy ember most hozzád kiáltr>mond mért gyötröd szívemet.r>r>Álmom volt rég r>de már nem álmodok.r>Az ég már nem kékr>és most útnak indulok.r>r>r>Vándorok útjánr>örökre néma leszek.r>De a kötők fájánr>ott leszek én is veled.

Értékelés 

