Az alkati kérdés ott hatol a sértés,r>A férj felől a szerelem féltés.r>Gyilkost szül mert nem ért a szóból,r>Halálnak halálával él és nem kér a jóból.r>Ez a modern kapcsolat egy parancsolat,r>Nézi a hajad meg a bakancsodat,r>Ha a szerelem már nem kenyerem,r>Az asszonyt verem ez látszik a gyereken.r>Mert elveszett az empátia,r>De megmenthet egy Isteni telepátia.r>r>Nyisd már ki a szemed ember,r>Tegyél egy jót egyszer-egyszer.r>Mentsd meg a világot önmagadtól,r>Szeress légy boldog és szakadj el a múltadtól.r>r>A fegyver, a kard, a bokszer, a kés,r>Az ágyad mellett nagyon kevés.r>Félsz mindentől és van rá okod,r>De mindenért a rendszert okolod.r>A becsület egy szép vegyület,r>Ha elnyomod ott nem véd a feszület.r>Jézus sír csak a kereszten,r>Mert kezedben a tű de a tető fedetlen.r>Omlik a vakolat de követed a divatokat,r>A negyedig válás teszi tönkre a fiatokat.r>r>A múlt elmúlt mert nem tart örökké,r>De függsz a múltért a halálkörökért.r>Változtatnál de sok lett a változó,r>Eltűnt a por és eltűnt a bogyó.r>Minek nyúlsz más után nem ez az út,r>Mert senki nem rakna a földedre koszorút.r>Szeress még élsz és élj a szeretteidért,r>Tegyél végre az álmaidért.r>A jövőd szebb lesz és büszkén nézel vissza,r>Ezt jártam én be, ez az-az utca.
Olyan csodás pillanat volt, mikor kezem megfogtad. Hirtelen éreztem valami újat, s ez nem csupán véletlen, hisz ilyet még sosem éreztem. Át öleltél szorosan, s némán. Mert nekünk is jár a boldogság! Amit már réges-rég vártunk. Hiszen ez volt minden álmunk.
Egyszer fent, egyszer lent,r>Egyszer sírva, egyszer nevetve.r>Egyszer boldogan és happy-sen,r>Egyszer komoran és depisen.r>r>Egyszer fent, egyszer lent,r>Egyszer egyedül, egyszer nem.r>Egyszer barátokkal dalolva,r>Egyszer magányosan agyalva.r>r>Két személyiség, két lélek,r>Egyik mondja: hajrá, másik, hogy véged.r>Két gondolat, két eszme,r>Egyik mondja: jó vagy, másik, hogy el vagy cseszve.
Májusban, egy parkban sétálva,r>Nő alakja tűnik fel,r>Csontszínű, korhű ruhában.r>Kézében, hozzá illő csipkés napernyő,r>Míg a fák, s a rét gyönyörűen zöldellő.r>Lágy szellő fújja, hosszú barna haját,r>Míg egy váratlan pillanatban,r>Az egyik kérője, elé toppan, r>Elegáns, sötét frakkban.r>Sudár alakjával, előtte térdre borul,r>Arca komoly, gondterhelt, sötét hajába túr.r>Közli, hogy ellenfelét párbajra kihívta,r>Így, a döntést ő helyette megvívta!r>Szenvedélyes szerelemmel kéri meg kezét,r>Ám a történtek miatt, elutasítja kérőjét.r>Ha, várt volna bizalommal még,r>Megkapta volna szerelmét s vele kezét.r>Mély fájdalom, gyász gyötörte a nő lelkét,r>Két kérője közül az egyik szellemként éli életét.r>Hosszú szenvedés várt mind kettőjükre,r>Lelküket a szenvedélyes szerelem fűzte össze.r>Boldogságukat, a halál pecsétje száműzte. r>A férfi többszöri kérésére, újra találkoztak.r>Ősz volt, a levelek a fákon megsárgultak,r>Hulló falevelek integettek búcsútalálkozásuknak.r>Nem lehettek egymáséi,r>Egymás nélkül sem tudtak élni! r>Sóvárgó lelkük őket gyötörte,r>Ám a bűn árnyéka, boldogságukat nem engedte.r>Döntött a férfi, pisztolyát előrántva,r>Szíve hölgyét hirtelen mellkason lőtte. r>Majd, halántékához emelve pisztolyát,r>Meghúzta annak ravaszát. r>Holtan rogyott le szerelme mellé,r>Fák lombjai koszorúként borultak fölé.r>Sétány csendjében köd ereszkedett melléjük,r>Az ősz elmúlásával, kihunyt földi életük.r>Egy régi történet, mely előző élthez visszanyúlt.r>Azóta, újra születtek e földi világban,r>Hogy megtalálják egymást egy új világban.r>Elkerülhetetlen volt találkozásuk,r>Felismerésül szolgált a magnetikus száluk.r>Ez köti össze a lelkeket bárhol a világban,r>Megtalálják egymást, hogy egyesüljenek duálban.
Köszönöm, hogy vagy nekem,r>Hogy értem odaadnád mindened.r>Köszönöm, hogy mindig itt vagy mellettem,r>Hogy veled nem kell a boldogságot keresnem.r>Köszönöm, hogy meghallgatsz és megértesz,r>A kitűzött célokat te mindig eléred.r>Köszönöm a sok nevetést, vidámságot,r>Odaadást, szeretetet, igazságot.r>Köszönöm a vigasztalást, a segítséget,r>A hosszú beszélgetéseket, a szelídséget.r>Köszönöm kreativitásod, türelmességed,r>Hogy mindig tudod, mit kell mondanod, a figyelmességed.r>Köszönöm a napi öleléseket, szép szavakat,r>Amik mindig felvidították a szörnyű napokat.r>Nem győzöm a sok köszönöm szót mondani,r>Ha baj van, csak szólj, és közösen meg fogjuk oldani.