Szófelhő » R » 740. oldal
Idő    Értékelés
A Nagy Háborúbanr>r>A két gép a hangárok előtt várta a pilótákat,r>És kapitány, mindig maga próbálta ki hajózókat.r>r>Tegnap jött meg Maury hadnagy, aki már gyakorlott pilóta,r>Ő ült előre, kapitány, mint megfigyelője hátulra.r>Chenina Des Dames fölé repülni, volt a feladata.r>r>A másik gépet meg Deschamps vezette,r>Givall volt a társa, megfigyelője.r>A motorjukon javítani kellett, mert ?amerikázott?,r>Így később egyedül indultak, lekésték közös szeánszot.r>r>Kapitány kérte a zászlóst, mint parancsnok helyettesítse, míg oda vannak,r>Ő meg igyekezett helytállni a bizalomnak, felemelő feladatnak...r>r>Aztán valaki kiabált, hogy jön a kapitány gépe?r>Lassan, láthatóan motor nélkül, csak siklott lefele?r>Landoltak és mesélték, négy ellenséges Fokker volt a nyakukon,r>Mind lőtt rájuk, alig kaptak be? de hűtővíz elfolyt egy kis lukon.r>r>Kapitány kérdezte, hogy Deschamps megjött-e, hol van,r>De csak azt tudták, hogy feladaton? valójában.r>r>Az idő gyorsan elmúlt és a mézszínű földtakarór>Hirtelen sötétszürke lett. Repülő még nem látható.r>Mindannyian idegesek voltak, süket félelem lakozott bennük,r>Bajról nem beszéltek, -babona- nem lehetett, le volt hajtva a fejük.r>r>A kantinban ücsörögtek, beszélgettek, volt ki részegen,r>Ma, korán sötétedett, mondta a zászlós?! Csak úgy félszegen.r>r>Telefonáltak állásokba és megfigyelőkhöz,r>Hadtest-parancsnokságra az összes felderítőkhöz,r>De sehol nem tudtak semmit tenni az előzőkhöz.r>r>Valaki kérdezte a kapitányt, hogy négyen voltak a támadásnál?r>Thélis kapitány csak nézett, nem felelt... Kantinba besuhant a halál.r>r>Vecsés, 2015. augusztus 01. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 1771
Nyakunkon a tél elő?r>r>Én már látom a téli hideg, loholva közeledik,r>Még talán messze van? tudjuk, ő soha nem késik.r>A kergetőző szél előrejött, tőlünk nem idegenkedik!r>r>Télr>Közeleg, fagyos a szél,r>Az ősz isr>Lassan útra kél.r>*r>r>Lesz itt még, hogy égben, erdőben, süvítve bőg az orkán,r>Ellapátolhatatlan hó-hegyeket épít nekünk a pusztán,r>Ekkor csak imádkozhatunk? leszünk tavasszal megtisztulván?r>r>Hó!r>Kicsiknek öröm! Hahó!r>Felnőttnekr>Nem kedvre való...r>*r>r>Ha megjön a jeges idő, majd öleljük a fákat, egymást, mint lombozat,r>Közben bent várjuk a tavaszt, fenntartjuk a vágyat.r>De még jobban várjuk a távoli? alkonyi sétákat.r>r>Télr>Is elmúlik... a célr>Túlélni.r>Hoz tavaszt a szél...?r>*r>r>Vecsés, 2018. január 12. ? Szabadka, 2018. október 16. ? Kustra Ferenc ? a bokorrímes versszakokat én írtam. A kínai versformát; Shiliuziling 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa ? szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers cím: Közel jár a tél
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 517
Emlékezés őseimre?r>r>Ahogy vége, elmúlt az élet? már nincsen több akarat,r>Egymás hiányát érezzük, de bízok, emlék megmarad.r>Kedveseink, már nem hiányolnak, nem létezel?r>Kedvesem, a hosszú utadon, fent, visszanézel?r>r>Téged takar itt egy nagy síremlék halom,r>De tudd, szívemben nem múlik a fájdalom!r>Majd eljő az idő, összeölelkezünk egy fázós hajnalon?r>És, ha megint együtt leszünk, akkor ott már semmi nem fáj nagyon.r>r>Hogy hátha látlak, ott messze, igyekszem lábujjhegyre állni,r>Nyakam is kinyújtom, de messze vagy, tégedet biz? nem látni?r>Ahogy lépegetek, puha? tehát alulról rothad az avar,r>Cipőm besüpped, de már benne kárt nem tesz, senkit már nem zavar.r>r>Vecsés, 2015. január 2. ? Kustra Ferenc
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 551
A Nagy Háborúbanr>r>A repülősök a köd ellenére, parancsot kaptak felderítésre?r>A zászlós, könyörögve nézett a kapitányra, de nem ment bevetésre.r>Most Thélis még nem tartotta alkalmasnak ilyen időben repülésre.r>r>Bevetésen, Neuville volt a pilóta, Berthier meg a társa.r>A pilóta két éve volt már a repülő osztag oszlopos tagja.r>Bevetések előtt izgatott volt, mint szülésnél a bába,r>De soha sem közelítette meg a halál gondolata.r>r>A német lövészárkok fölé értek, a köd és a föld között,r>Egy sötétes, folyosó-szerű nyilasban, az ellenség fölött.r>A gép, teljes sebességgel, csak belevetette magát,r>Német gyalogosok csak nézték a távolodó farkát.r>Olyan közel voltak a földhöz, hogy látták a lövészárkok belsejét,r>És teljesen ki lehetett venni az árok-mellvédek reliefjét.r>r>Legfeljebb tizenöt méter, gondolta Neuville, összeszorított foggal,r>Bizonyára lőnek is ránk, meg talán ordítanak nekünk, teli torokkal.r>A gyakorlott pilóta keze, azonban erősen fogta a kormányt,r>A gép így határozottan tört előre, keverve a köd-állományt.r>r>A pilóta még nem félt ajkát bevonta... köd ízetlen nedvessége,r>Az ellenzőt is belepte a köd, vastag, harmatszerű sűrűsége.r>A szél dühödten korbácsolta szabadon hagyott homlokát,r>A gép meg maga előtt, csak hajtotta-tolta a köd falát.r>r>Neuville, előkelő származása okán, nem akart lövészárokba menni,r>Így ajánlották, bár nagyon veszélyes, de ha tetszik, próbáljon meg pilóta lenni.r>Küzdelem tombolt az akaratereje és gyávasága között... Nem látta senki?r>r>Ujjaival görcsösen markolta a magassági kormányt,r>És a lövészárkok rendszere fölött, tartotta az iránytr>Ahogy közeledtek a célhelyhez, a köd csak erősödött,r>És csak alig látszott a lövészárkok rajza a föld fölött...r>r>Berthier is izgult, egészen másért, bárr ő is két éve szolgált,r>Félt, mint mindig, ha úgy vélte, hogy nem tudja ellátni a szolgálatát.r>r>Végigrepülték a frontot, Soissons és Reims között,r>De végül is nem láttak semmi jelentőst sem, köd mögött.r>Így Berthier az ujjával, hazafelé irányt bökött.r>r>A repülőtéren Thélis kapitány, fel és alá járkált hosszan,r>Jean zászlós is ott várta a gépet, izgultak... egyre csak jobban.r>A Veste felől, a ködvattától tompítva, mormogás hallatszott,r>De a zászlós nem tudtam megkülönböztetni, szél fújt, vagy mást hallott.r>r>A kétfedelű, hirtelen vált ki, megjelent a ködből,r>Neuville mesterien tette le a széles ívből.r>A hangárhoz gurult, a pilóta a kabinjából kiszállt.r>Berthier meg mozdulatlanul ült tovább, semmit sem csinált.r>r>A kapitány odament, megrázta, de a keze leesett?r>Berthier egyenruhája a bal válla alatt volt tépett?r>Rögtön kórházba bevitték, de útközben már nem lélegzett?r>r>Neuville nem tudta megmondani, rájuk lőttek-e,r>A motor és a szélzúgásba, ő nem hallott semmit se?r>r>Vecsés, 2015. július 27. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 628
A Nagy Háborúbanr>r>Első világháborús kétfedelűek nem voltak gyorsakr>És csak alig hatezer méter magasságban csúcsosodtak?.r>r>Az aviatikusok, akkoriban inkább felderítésre repültek,r>Persze volt náluk egy rögzített földi géppuska, meg fényképező gépek.r>A gépen pilóta, maga a kapitány lett,r>Ő volt a tábor parancsnoka, kinevezett.r>Hátul ült a zászlós, aki csak tegnap érkezett a táborba,r>Miután az aviatikus iskolát, ügyesen kijárta.r>r>Ahogy úsztak a légben a német állások felé, hogy ne mondjanak panaszt,r>A kapitány visszafordult és mutatta, az ujjával, húzza meg a ravaszt.r>A zászlós megértette, hogy most ki kell próbálni a fegyvert.r>Lőtt egy hosszú sorozatot, így próbálta ki a gépfegyvert.r>r>Lenézett a tiszta légben, le a földre, de nem tudta, hol vannak,r>Pedig iskolában tanulta, eleget tett a feladatoknak.r>Elővette a térképet, lázasan kereste, a tájékozódási pontot,r>Ekkor a homloka köré, a koszorúba kötött büszkeségen, gyorsan bontott.r>r>A fülke ellenzője mögé lehajtotta a fejét, hogy a szélben lássa a térképet,r>Aztán nagy nehezen felismerte a táj, váltakozó körvonalait és fellélegzett.r>Az országutak, mint frissen mázolt, gyönyörű pántok kígyóztak mezőkön és erdőben,r>Aztán felismerte a száznyolcas magaslatot, és úgy érezte, bent vannak a révben.r>r>Közben a tágas és kopár tét körülöttük maradt, de a fiatal fiú úgy érezte,r>Most nagyon boldog, ezt vágyta, és a látóhatárt elborító alkonyat csendjét élvezte.r>A föld is lassan rózsaszínűvé vált, a lövészárkok, halálos, kék patakként folydogáltak.r>A reims-i katedrális és az őt körülvevő házak népei még egyszer megcsillantak?r>Az volt az érzése, mintha a kis, törékeny repülőgép csak állna a levegőben,r>És együttesen, elmerengve néznék a nap haldoklását...sötétedő, lázas légben.r>r>A zászlós arra riadt fel, hogy egy elfojtott, szétoszló zaj csapja meg a fülét,r>És lenézve látta, a gép alatt puhán himbálódzó füstgolyó közelségét.r>A zászlós nem ijedt meg, még csak ez volt az első bevetése,r>Minden tetszett neki, a gránátfüst meg, mint virág ékessége?r>r>A kapitány tudta, hogy ebben a magasságban lelőhetik és már sötétedett.r>A gépet így hazafelé fordította, a zászlós készített már felvételeket.r>r>Az est, sötétedő kék hamuja, mint fénylő por lepte be a földet.r>Az est hűvösségében lassan el is érték messzi repülőteret.r>A zászlós túl volt egy bevetésen, az elsőn és lőtte a légteret?r>r>Vecsés, 2015. július 18. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
Beküldő: Kustra Ferenc
Olvasták: 1338