Idő 
Értékelés 
Értékelés Voltam a keringésből kiszakadt rész,r>s váltam egésszé jussom követelve,r>jóllakottan vagy fel-felöklendezver>néha a túl mohón ízlelt életet...r>Tárulkozón nyíltak ajtók, s csapódottr>arcomba néhány... hogy higgyem, átkozottr>az én utam.r>Meggyónt bűn és bűntelenség,r>örök e furcsa párhuzam,r>ahol nincs tökéletesség...r>r>...békétlenségemért, mondd, hány imát kérsz,r>jó Uram...? Míg tudok, ember maradok,r>s fogadom, hogy hiába nem ígérek.r>Lelkem él pengeélen... sebzett, sajog,r>mégsem vérzik el, míg hozzád eljutok.r>Ahányszor sérül, annyiszor gyógyulok.
Gomolyog felhőkkel a hajnali pára,r>bújik a hegycsúcs, mint puha paplanába.r>Lebbenti, űzi szél, nem kell még rejtőzni,r>hisz csak most kezdődik, s jó itt elidőzni.r>Szárít őszi vigasz, mert csupa könny a zöld,r>bús melankóliára napszíneket ölt.r>Vöröses árnyalat élekre, fonákra,r>mind egy emlékezés a nyár mosolyára.
Kopasz ágon őszapó ül,r>zajonganak cinegék.r>Tudják, az ősz menni készül,r>búcsúztatják zöldikék.r>r>Mátyásszajkó rikoltozik,r>ül az ágon, mint egy csősz.r>Kopasz ágon tollászkodik,r>figyeli egy szelíd őz.r>r>Van lakoma a fa alatt,r>lehullott a sok dió,r>ami széttört, kettéhasadt,r>madár vendég fogadó.
Van, hogy az őszidő is lejár, neki is biz? véges az ideje,r>A szép színes világnak -avar véggel- is eljön egyszer a vége!r>Az ősz is lejár, neki is véges ideje, biz? szabott a léte!r>r>Van ez a hol kellemetlen, hol nyirkos is... szűkölő, redőny-ködfátyol,r>Ha látni akarunk, sohasem engedi, éppen bűvölő a fátyol.r>Bandukol már és pont erre a tél, az ember érzi a csontjaiban,r>Nem rossz majd a tél sem, (Juj, a nagy hideg!) de csak hógolyózás csatában.r>r>Van olyan kellemetlen, nedves-nyirkos nem átlátszó ködfátyol,r>Ha látni akarunk, soha nem engedi, akkor terül fátyol.r>Süvítő szél még leveri a zizzenő, maradék levélcsapatokat,r>Erdő meg tudja, hogy itt marad kopaszon, elejt fárasztott sóhajokat!r>r>Van munkája bőven az ősznek, most erdőkben, még kertekben, fasorokkal,r>Ha meg a tél ideér, átveszi a melót, és zenél a jégcsapokkal.r>Lesz akkor nemulass, nekünk is természetnek is, jéghideg holnapokkal!r>r>Van ez a hol kellemetlen, hol nyirkos őszidő de, neki is véges az ideje,r>Csinálja is, meg tudjuk is, hogy élvezkedik, ha a vastag ködfátyla kiterítve!r>Tudjuk, hogy becsületes a lelkem, mert színesre zsugorit majd' mindent, ami még zöld,r>De majd a fránya tél... néha ő is előveszi -csak hogy ne lássunk- azt ami a köd!r>r>Vecsés, 2013. október 30. ? Kustra Ferenc
Keringőjét falevélnek r>kíséri a napsugár.r>Nevetésre elcseréllek,r>gyermekmosoly mindig nyár!r>r>Elkapni a táncolókat,r>csókot is kap egynéhány.r>Simul a szél pírt cirógat,r>megpihen a szemhéján.r>r>Nevet a nap, mint a gyerek,r>vidám lesz az egész táj,r>kacagnak a tarka színek,r>ősz van itt, és mégis nyár.
