Szófelhő » R » 613. oldal
Idő    Értékelés
Esik az eső, sűt a nap,r>Móricka jó nagy pofont kap,r>Mert Feri bácsi azt mondtar>Hogy zsebóráját ellopta.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 487
Sötét fellegek borítják az eget,r>levelek alá bújtak el a színek.r>Bűnök motiválják az embereket,r>fekete köpenyt öltenek rút szívek.r>r>Csak jóság hozhat újra színpalettát,r>szépre festheti a bűnös világot.r>Akkor tán láthatjuk a bűn halálát,r>és újra lelsz a lelkedben virágot.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 398
Miután hatéves koromban r>visszakerültem faluról Pestrer>része volt nevelésemnek hogyr>megtanuljam milyen is azr>elnyomott Magyarok Budapestje.r>r>Apám volt a vezetőm, ki r>a Hősök tere után r>a Sztálin szoborhoz vezetett.r>- Ez aki jelenleg hazánkat félelemmelr>és rémuralom által a nyomorúságba vezet.r>r>Borzongva néztem e vasból r>öntött és vas öklös Góliátot,r>ki ott állt mint egy kolosszus r>a tágas de rideg Sztálin téren,r>és durva hatalmát még ma is érzem.r>De akkor is ott voltam mikorr>már csak csizma tér névenr>beszéltek e helyről, és Sztálin r>képmását darabokra verték hangosanr>csengő vésővel és kalapáccsal.r>r>Ez volt az első sandításomr>és sejtelmem, hogy mi is r>a szabadság, melyet az emberr>még élete árán is megkíván.r>r>Ezt még ma is jól tudom,r>mert ott voltam és láttamr>mint tátott szájú kis Iván.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 717
Fordítsuk át állatos példákra az életünk,r>hiszen minden, mit adott a természet kell nekünk.r>Akkor lássuk miként látnánk önmagunk,r>mert mi mindannyian túlfejlett állatok vagyunk.r>r>Az okos vakond tette jól, hogy elásta magát.r>Nem látja, hogy kifordult magából ez a világ.r>Sassal a hátán felismered a repülő nyulat.r>Elzüllött világunkban, csak a dögevő mulat.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 420
Ma reggel a tükörbe néztemr>és egy szörnyeteggel álltam szembe.r>A szemhéja félig szemébe lógott, ésr>az egyik szem karikás, a másik duzzadt volt.r>r>Haja ritkán, de kócosanr>minden irányba mutatott,r>és bajusza, szakálla száradt nyáltólr>sápadt, laza bőréhez tapadott.r>r>Később, megmosakodva és fésülködve,r>reggeli és kávé után, újra a tükör elé álltam,r>és lám, szemhéjam elég normálisnak tűnt,r>a karika szemem alatt már csak enyhe árnyék.r>r>A duzzadás is alig látszott. Hiába!r>Az évek jelei halmazodnak - ketyeg az óra -r>mert egy szörnyeteg lappang ráncos bőröm alatt,r>melynek hegyesedik, és nagyon is lógni kezd az orra.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 1332