Idő 
Értékelés 
Értékelés Pokolr>r>Egyre mélyebbre a spirális sötétségbenr>A borzalmak fokozódnak és szaporodnak.r>Nincs többé lelkiismeret-furdalás, csak kétségbeesésr>Amint az égő kén bűzer>Áthatja a levegő súlyos komorságát.r>Dantén kívül bármely más utazó r>döbbent kiáltással kérdezhetné:r>– Ez valóban az isteni rendelet lehet?r>r>Purgatóriumr>r>A Földhöz hasonlóan a Purgatórium is egy helyr>Hol a küzdelem és folyamatos törekvés ural,r>Talán maga a Föld, melynek valamilyen oknál fogvar>Az igazi célja félre lett értve.r>A mindennapi kenyerünket homlokunk verejtékével keressük,r>A boldogságot meg kell érdemelni, de milyen áron és hogyan?r>Azok számára, akik bátrak, a világ csak egy szín játékr>Amelyben minden pillanatban a játékos vagy vethet, vagy arathat.r>r>Mennyországr>r>Egy szép álom, de nem több mint álom, r>Amelyben a körök csupán egy mennyei játék szimbólumai.r>Azok, akik felfelé néznek, tudják, hogy még az ég sem stabil,r>hanem állandó változatokon megy keresztül.r>A hatalmas lehetőségek óraműve ketyeg.r>És amikor lejár az óra, és kihunynak a csillagok,r>Megszűnnek a mennyek, a poklok, és a purgatóriumok.r>Csak néma sötétség, és talán egy új kezdetnek távoli hajnala.
Húzza a szánt az öreg Varga,r>ráncoktól szabdalt fagyos arca.r>Szánjára rőzsehalmot kötött,r>súlya alatt nagyokat nyögött.r>r>Fagyott könny borítja arcát,r>megvívja hát utolsó harcát.r>Kitől kérhetne segítséget,r>hisz nem látja az ellenséget.r>r>Be kell fűtenie hideg házát,r>nem tudta fizetni a számlát.r>Kamrája is üres most már,r>az egér is a szomszédba jár.r>r>Messze van még a nyár melege,r>akkor talán jobb lesz az élete,r>már nem kell fázni dunna alatt,r>jaj úgy várja már langyos tavaszt.
Feküdtél a fűben csendbenr>hajnaltájt a hűvös kertben,r>meredten nézted az egetr>én meg téged, a hű ebet.r>r>Itt hagytál hát mindörökrer>csak így összegömbölyödve,r>búcsúztál a kutyaléttőlr>könny csalódik szemeimből.r>r>Te mindíg hű társam voltálr>nem kértél, de mindíg adtál,r>fuss vidáman égi rétenr>utadon béke kisérjen.
Rossz költőként élni csak álandó bánat,r>rogyadozó omló falú lelked, házad.r>Verseidet csak talán a rigó fütyüli,r>soha senki nem mondja, hogy kell neki.r>r>De a sok híres, akiket ünnepelnek,r>ha csak egy szavuk is szólal, hát figyelnek.r>Csodaszép az életük, remekelnek ők,r>könyvek hadait töltik meg a jó költők.r>r>Mikor a rossz költő hazafelé ballagr>kavarog benne sok rímbeszedett maszlag,r>szakadt kabátját összehúzza hát magán,r>hisz benne, hogy nagy költő lesz egyszer talán.
Csodák csókját hozza szélr>érezheti mind, aki él.r>A frissen sült kenyér illatát,r>hogy este együtt a család.r>A szomszédban zongoraszó hallik,r>az idő hajgumiként nyúlik.r>Nyílnak a kertben a virágok,r>össze simulnak idegen világok.r>Az élet örömhangon zenél,r>a szépség nem a nagy dolgokban él.
