Csak egy porszem a végtelenr>mi világomba veszett,r>határtalan univerzumr>ködéből épült makett.r>r>Tárgyiasult gondolatokr>testet öltenek lassan,r>meg sem született csillagokr>rejtőznek el a napban.r>r>A remény is kudarccá vált r>felbukott a szerencse,r>apránként kiszárad mindenr>cseppekkel telt medence.
Hó lepte alak ül a padonr>némán mered maga elé,r>napfény csillan rajt a havonr>hólé válik emlékekké.r>r>Minden cseppje bánatot mos kir>megfáradt, nyomorgó szívéből.r>Érdemes- e hát tovább élni,r>vagy elég volt-e bús létből?r>r>Nem töpreng az élet értelménr>elfogytak már a vágyai,r>ráfagynak vízcseppek ékszerkéntr>és elszakadnak láncai.
Vidd a csókomr>hosszú útra,r>őrizd is megr>míg látlak újrar>r>Vidd magaddalr>mint a reményt,r>sose feleddr>csókunk hevét.r>r>Ha rám gondolszr>idegenben,r>őrizzél megr>szerelemben.r>r>Visszatérted r>úgy epedem,r>nem múlhat elr>e szerelem.
Körbenéz az ifjú legényr>hol találja kedvesét,r>hogyha gyorsan előlelir>mond neki egy szép mesét.r>r>Mesét mond a szerelemről,r>mit elhozott egy angyal,r>madár hadak köszöntöttékr>vidám, szerelmes dallal.r>r>De sehol sincs az ő mátkája,r>tán az ördög vitte el?r>Biztos nem, mert neki nem kellr>nem megy el az bárkivel.r>r>Olyan cudar az a leányr>nevet az ifjú legény,r>de rajta kívül nem kell senkir>nekem egész földtekén.
Egy nagy kavicsot dobtamr>a lelked tengerébe,r>nem tudom hová merülr>és vajon milyen mélyre.

Értékelés 

