A madarak leülnének, már pihenni, nem szárnyalók,
r>De ülhetetlenek a jéggel összefagyott huzalok…
r>Most mi lesz a madarakkal? Ó, aranyos kis vacogók…
r>
r>Nem vándorolnak ők, de a hideg rossz ha, a toll alá megy,
r>Ha túlélik az idei kemény telet, az isteni kegy…
r>Bízok, hogy megmaradnak, van náluk több darabos szakaszjegy?
r>
r>Leselkedik rájuk a lehulló jégcsapból, sorozat,
r>Jó időben meg túlélik ők, a nyári záporokat…
r>Előnyük, hogy ismerik ők, a madár harcmodorokat.
r>
r>A madarak már drótra, le is ülnének, nem szárnyalnók,
r>Össze is bújnának, hideg szemcséi ki nem zárhatók…
r>Húzzátok még kis madárkák… majd tavasszal kizárhatók.
r>
r>Vecsés, 2014. november 29. - Kustra Ferenc József
r>
Már hevernek lent a partonr>boldogságunk csontvázai,r>egyre beljebb a mederber>mossák víz hullámai.r>r>Feledhetjük mindörökrer>eltemeti az iszap,r>ott, a sötét mélységekbenr>az idő beleharap.
Gondolatot kuszáló szélr>üdvözöl a folyó felől,r>csak simogat és nem ítélr>hangokat csiszolva csendből.r>r>Szóra bírja a habokatr>igaz, nem nekem dalolnak,r>de hív, magához csalogatr>apró hullámok csacsognak.r>r>Szólni nem tudok hozzájuk,r>csak integetek én nekik,r>ha hallgatunk rá megbánjuk,r>bár ők csak dolgukat teszik.
A múlt szépsége elveszettr>másképp néz ki a világ,r>minden annyira elcseszettr>az idő mindent megrág.r>r>Retusált kép a hölgyeken,r>újra mázolt festmények.r>Összetört kockakövekenr>pattannak az emlékek.
Lobognak a tüzek odaát,r>vajon mit jelentenek?r>Barát emeli rám poharát,r>vagy tán veszekszenek?r>r>Olyan távol van tőlem e fényr>nem látom az árnyakat,r>sötétségben nem látszik ösvényr>a kétség rám szakad.r>r>Féljek hát a távoli tűztől,r>vagy jó barátom talán?r>Nem tudok olvasni a füstből,r>lehet, hogy jobb is talán.

Értékelés 

