Idő 
Értékelés 
Értékelés Nézd meg Uram a könny áztatta, kétségbeesett arcokat,r>Látod? Tegnap még mindenük volt, s mára már semmi sem maradt.r>Tegnap még csillagfényes éj volt, most ében fekete éjszaka,r>melynek homálya eltakarja a reményt, s nem tudják, merre van.r>r>Mennyi ártatlan, apró gyermek vágyna, de nem mehet haza,r>s ki tudja, holnap mire ébred? Lesz e hazája, otthona?r>Oly sok ártatlan ember szenved néhány kegyetlen zsarnokért,r>kik pénzéhségből, hatalomvágyból dúlnak. Istenem! Mondd, miért?r>r>Jóság kellene Uram végre! Kérlek! Nyisd meg a szívüket!r>Oly sok ártatlan vétlen ember nem leli helyét nélküled.r>Hisz az életünk olyan röpke. Úgy száll, akár a porszemek,r>miért nem tudjuk békességben leélni ezt a keveset?r>r>Uram! Nem tudod, milyen szörnyű hol sátrat vert már a félelem,r>s zokogva, sírva hozzád szólnak, segíts meg minket Istenem!r>Ezt a kis időt hadd élhessük azokkal, kiket szeretünk!r>Kérlek Uram! Most nézz a földre, s hozd el a békét mindenütt!
Voltam már fent és voltam már lent is,r>néha az élet mostoha,r>próbára tesz és mázsás súllyalr>földig húzza a vállamat.r>r>Néha megrogyok. Majd felállok,r>ugyanúgy, ahogy máskor is,r>ember vagyok, és néha gyönge,r>de tudom: Isten jó, s megsegít.r>r>Minden nehézség egy – egy próba,r>mégis kiállom szüntelen,r>erős vagyok és talpra állok!r>Nem fog ki rajtam semmi sem.r>r>Amíg a szívem dobban, lázad,r>s ily sok benne a szeretet,r>nem engedi, hogy összetörjek,r>s begyógyítja a sebhelyet.r>r>Mert még szeretni, élni vágyik,r>s érzem: már sokkal könnyedebb,r>hiszen ezernyi dolgom van még,r>amely vár reám idelent.
Szüntelenül csak rád gondolok,r>vágyaimtól aludni sem tudok.r>Ha látlak nagyot dobban a szívem,r>felöltözve szerelmes díszben.r>r>Testem, lelkem remegve vágy rád,r>cipelve szerelmet, mint málhát.r>Mi lenne, ha ezt mind ledobnám?r>Várnék rád szerelmünk peronján.
Bárcsak lehetnék én őszi szellő,r>hogy borzoljam szőke hajadat.r>Vagy lehetnék én egy remek festő,r>festhetnék szerelmes szavakat.r>r>Lehetnék egy vízzel töltött csésze,r>hogy ajkaink összeérjenek.r>Érezném, hogy enyém vagy már végre,r>rólad írnák költeményeket.r>r>Ecset az én kezembe nem való,r>szellő sem leszek soha, tudom.r>Ez a lap egy palackba zárható,r>összehajtom, bele is dugom.r>r>Beledobom vágyam tengerébe,r>bízva, hogy eljut tehozzád.r>Elindítom hát a messzeségbe,r>szerelmem bont majd rá vitorlát.
Gyönyörű volt, akár egy álom,r>mind az, mit képzeltem veled,r>gyönyörű, mit arany tollalr>színesre festett a képzelet.r>r>r>Gyönyörű, de rá kellett jönnöm,r>mind az, mit elhittem neked,r>hazugság volt. Most rideg minden,r>s nem találom a helyemet.r>r>r>Kihűlt szívemben néma gyász van,r>s a könny, mely lelkemről pereg,r>eleven sebként sajdul bennem,r>aztán elmúlik hirtelen.r>r>r>Időm kevés, és nem akarom márr>rád pazarolni, mert lehet,r>azt dobom el, ki csöndben, némán,r>tiszta szívéből szeretett.r>r>r>Néha még itt vagy álmaimban,r>de többé nem leszek veled,r>messze tűnök, hol talán egyszerr>rám talál még a szerelem.
