Idő 
Értékelés 
Értékelés Zordas életem, nem tud kimozdulni, kelyhetlen helyéből,
r>De szétfolyni nagyon, igen, mint a víz a dupla tenyérből.
r>Buzognak az érzelmek, hergelnek, és folyvást élesztgetnek,
r>Még ha alszom is, bele álomba, de minek ébresztgetnek?
r>
r>Vecsés, 2014. december 10. – Kustra Ferenc József
r>
Fránya só!
r>Nem hátsó
r>Gondolat kiváltó…
r>Vitára citáló!
r>
r>Együk, vagy ne együk?
r>Gondolkodunk, esszük!
r>Ne együk? Mi végre?
r>Só az élet része.
r>
r>A só az ember étkezésének a része,
r>Használni kell, főként egészség megőrzésre!
r>Amit sósan eszünk, azt ne együk édesen.
r>Ezt akarják ránk beszélni… félelmetesen.
r>
r>Az persze igaz, sót, sóval enni? Ezt sem kell túlzásba vinni,
r>De hogy ne együk, mert egészségtelen, ezt nem kell elfogadni!
r>Ételekbe úgyis annyi sót teszünk, amennyit az megkíván,
r>Nincs bolond, ki direkt elsózza, hogy ehetetlen legyen talán?
r>
r>A só csak túlzó fogyasztásakor lesz egészségkárosító,
r>De annyit talán nem lehet megenni, mert nem oly' mámorító!
r>Só tablettát adnak sivatagban a gépkocsivezetőknek,
r>Fiziológiás sóoldatként vénásan a betegeknek.
r>
r>Megnézném én a sót nagyon ellenzőknél, az otthoni konyhát,
r>És fogadok, hogy ott biz' áthágják, a nekünk kiadott normát.
r>Sok évszázada a szervezet, a sóhoz orientálódott,
r>Most meg csak úgy elvenni? Ez a rossz elv, már most elhasználódott.
r>Cserélni kéne, minek a rosszat megtartani, meg káros is,
r>Ne lebegjünk tudatlanságba, élnünk kell nekünk még máskor is…
r>
r>Ha, volt só középkorban, ott a bányák emelték fel országot,
r>És kemény harc folyt azért, hogy ki lássa el ezzel a világot!
r>Volt idő, hogy fizetőeszköz volt, arannyal egyenértékű,
r>Meg volt olyan, amikor háború is indult, hány vegyértékű?
r>
r>Van oly' elefántcsorda, mindennap mennek sziklához sót nyalni!
r>Afrika dzsungelében kell otthon... egy majomhordának lakni.
r>Minden reggel mennek éhesen nyolc kilométerre, sót nyalni,
r>Aztán visszaút! Enni kell, és ebédre már otthon kell lenni!
r>
r>Magyar kutató elmondta, nem beteg felnőttnek só igénye: napi hat deka.
r>Ha valaki valamiért, többet fogyasztana, kilenc dekáig nem lesz baja!
r>A sót mellőző étkezés sokféle betegség kiváltója,
r>Ezt meg hevesen tagadja az ellen-lobbi kikiáltója!
r>
r>Egy evőkanál só, összesen két és fél deka!
r>Kétujjas csipet só, meg csak öt-hat tized grammja.
r>Háromujjas csipet só, kb. egy egész, egy tized gramm,
r>Számold ki napra, mily' keveset használsz és így stramm!
r>Egy zsíros kenyérre elég egyszer kétujjas mennyiség,
r>És hányat eszel egy étkezéskor? Edd! Ez még semmiség...
r>Méretes adag házi gulyáslevesbe, kell vagy kanálnyi,
r>De, csak egy tányérnyit eszel meg... nem fogod magad blamálni!
r>
r>Ne hagyd, hogy a tested, sóhiánnyal beteggé tegyék!
r>Sótlansággal beteggé teszik a testét! Sót? Egyék!
r>
r>Vecsés, 2015. január 7. - Kustra Ferenc József
r>
Van-e mély, vaksötét vagy az nincs?
r>Mert nem más, mint világosság nincs…
r>Éjszaka csak azért van (benne a sötét)
r>Hogy a Nap is pihenjen, lelje gyönyörét.
r>
r>A halál nem éppen élet ellentéte
r>Hanem annak végleges hiánya, vége!
r>
r>Jégeső veri bele, földbe a fűszálat,
r>Ódon, ősi várat idő vasfoga mállat.
r>Tehén tőgye begyullad, ha nem eleget fejik,
r>Reggeli nap sugara hajléktalanra esik.
r>
r>Kietlen a puszta, dühöng a vágyam csendje...
r>Kiáltok vakvilágba, mi gyönyörök kertje.
r>
r>Biciklikerék a nyolcassal kacsázik,
r>Kopasz kutya hóviharban ázik-fázik.
r>Leírt ember, tán' már nem lesz parkett táncos,
r>Pedig volt ő valamikor igen sármos.
r>
r>Rám küldte a világ az ordas ebét,
r>Erdőn, nádason hajszol, hallom neszét.
r>
r>Ettem áfonyát és rágtam fa kérgét
r>Bőrömön éreztem tél gyűlöletét.
r>Halk léptek is lehetnek halált hozók,
r>Táj vonít, küzdenek a hadakozók.
r>
r>Ébren vagyok, de nekem mindig csak éj van,
r>Világgal bajlódok, mindig keresztút van…
r>
r>Van még dolgom? Mint csepp a folyamban,
r>Felolvadok hömpölygő koromban.
r>Korolvasztó tüzére dobnám a szenvedésem,
r>Majd lentről kinevetem a saját temetésem…?
r>
r>Még sosem voltam semmihez ily’ közel,
r>Derékig halálba ásva még küzdők ezzel…
r>
r>Mangrove ágakon lépegetek,
r>Krokodil várja… le mikor esek.
r>Szemben velem hat méteres boa,
r>Látom… lassan kinyílik a szája.
r>
r>Sorsom nyersanyagát mások (össze!) keverték...
r>Ha volna arcom, volna út… tovább mehetnék.
r>
r>Vecsés. 2011. augusztus 12. - Kustra Ferenc József
r>
Cipelem az élet keresztjét, csoszogva botorkálok.
r>Hiszem, hogy vinnem kell… ha állok, csak esőn ázok.
r>Segítenék én másokon is, mint szamaritánus,
r>De magam is rászorulnék, mint meglőtt ulánus.
r>
r>A lélek is küzd, kavarog benne a jó és a szépség,
r>De külhatások érik, irányítják, mi mind fékség.
r>Visz előre a HIT, REMÉNY és SZERETET.
r>Egy van… becsüljük meg ezt a rövid életet.
r>
r>Vecsés, 2013. január 27. – Kustra Ferenc József
r>
Olyan az életem, mint a vízi bivalynak, ha száműzték a bánya homokba
r>Gyenge kis hullámocskákon, én mindig ezt éreztem a sárrá dagadt homokba…
r>Olyan az életem, mint a vízi bivalynak, ha száműzték a bánya homokba.
r>
r>Azt mondják, ha változást akarsz, akkor légy tenmagad! Hogy add magad?
r>Én meg is fogadtam, de sorsom a bánya homokjába leragad…
r>Azt mondják, ha változást akarsz, akkor légy tenmagad! Hogy add magad?
r>
r>E szerint immár biztos, nem is ott vagyok, ahol lennem kéne…
r>E szerint immár biztos, sárrá vált homok vagyok… mi nem kéne.
r>E szerint immár biztos, nem is ott vagyok, ahol lennem kéne.
r>
r>Életem a saját koloncom,
r>Futnék messzi… de nincs alkalom,
r>Életem a nyaki koloncom…
r>
r>Könnyem is csak folyik lefele,
r>El nem áll, mert még nincs elege?
r>Könnyem is csak folyik lefele.
r>
r>Vecsés, 2019. október 3. – Kustra Ferenc – íródott 3 soros-zárttükrös –ben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!)
r>
