Idő 
Értékelés 
Értékelés (anaforás, kétszeres belső rímes, 3 soros-zárttükrös)
r>Adjon mindannyiunknak az Isten egy jobb esztendőt!
r>Adjon a magyarságnak, bárhol él is, egy jobb jövőt!
r>Adjon mindannyiunknak az Isten egy jobb esztendőt!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A pártoskodás, az idegenkedés, a végzetes külön utak… kivesszen!
r>Magyart a magyar, bárhol lakik és dolgozik a másik testvérként szeressen!
r>A pártoskodás, az idegenkedés, a végzetes külön utak… kivesszen!
r>*
r>Szűnjék meg, már múljon… az ezeréves -már ősi- átok,
r>Mikor tettünk nektek ellent(!) európai polgárok?
r>Boruljon ránk az örök az isteni sugaras napfény,
r>A mai időkben ez lehetne örök letétemény.
r>*
r>Van -örök- hármas bérc, négy ismert folyam határán,
r>Szeressük egymást… szerető szív ne legyen árván.
r>Ne legyen magyarok gyerekének az sehol, semmiért… soha
r>És ha mégis akadna, akkor soha ne érezze… mostoha!
r>*
r>(anaforás, bokorrímes)
r>Magyar gyereket a sorsa okán, a kapott mostoha is szeresse,
r>Magyar gyerek a sorsa okán, a mostohát is anyaként szeresse...
r>Magyar mostoha, a magyar gyereket, hű-magyar ifjúnak nevelje!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Szent itt minden rög, a kőhalom és a berek,
r>Ha lehet, kezeljük így a hazát… emberek…
r>Szent itt minden rög, a kőhalom és a berek.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Van nemzedék, mely -hitben- azt hiszi, hogy ők felkent mindentudók!
r>No, de fiaim! Bölcsesség majd öregen lesz... Ti mindentudók…
r>Van nemzedék, mely -hitben- azt hiszi, hogy ők felkent mindentudók!
r>*
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>Ezer éve már, vér nevelt itt fát, bokrot, mezőket, virágot,
r>Ezer év alatt ennek híre bejárta már a nagyvilágot…
r>Ezer éve már, vér nevelt itt fát, bokrot, mezőket, virágot.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Mióta itt a hazánk, mindig Európát védtük, ezért vért hullajtottunk!
r>Anyák mondják, hogy mi is itt voltunk és emberek... oly' sok-sok bölcsőt ringattunk!
r>Bánatkönny hullott talán ezerszer is és bút, bánatot... magunkban ringatunk…
r>*
r>(idézet)
r>„Világpolgár és világszabadság
r>Jelszónak szép, de puszta hazugság…
r>Átkos eszmék magvát bárhogy hintik,
r>A magyar csak magyar marad mindig…”
r>*
r>(bokorrímes)
r>Meghalni és pihenni – itt tud csak- a véráztatta ősi földben,
r>Ki magyar volt... most mégis magyar! Bízok hazám és a Te jövődben!
r>
r>Vecsés, 2022. február 5. –Kustra Ferenc a József- íródott: Hamvai Sándor {1861 -1925} „Új esztendei ének” c. verse átirataként, alloiostrofikus versformában.
r>
Az utolsó napon…
r>
r>(leoninus)
r>Az újévnek nem sürgős, nem megy gyorsabban, mint máskor valamilyen rohamban…
r>Mi csak ülünk a bontatlan pezsgő mellett és hosszan elmélkedünk mindenek felett…
r>Vágyva már a pezsgőre, hosszasan emlékezünk, kotorjuk erősen, mit elfeledtünk…
r>Éjféli virsli izét már érezzük. Eszünkbe jutó rossz emléket kivéreztetjük…
r>Várakozás izgalmában sütizgetünk, gyári ropiszálakat unalmunkban eszünk…
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A karácsonyt is nagyon vártuk, aztán meg huss… csak úgy elmúlt,
r>Az újévet meg, most még várjuk, s már holnap mondjuk, hogy elmúlt…
r>A karácsonyt is nagyon vártuk, aztán meg huss… csak úgy elmúlt.
r>*
r>(Január elsejei óév-sirató)
r>Meghalt, elment, siratod mert meg is szeretted,
r>De addig jó, míg maradandó szereteted…
r>Meghalt, de lelkedben él a szereteted,
r>Mindaddig, míg maradandó... szereteted…
r>Meghalt, de Te jól emlékszel, kitart jóemléked,
r>Míg élsz múltra emlékszel, veled a szereteted…
r>*
r>(anaforás, ötszörös belsőrímes, 3 soros-zárttükrös)
r>Jöhetne már egy jobb év, várjuk, hátha élhetnénk újra kegyelemben,
r>Jöhetne már egy jobb év, a rossztól szabadulhatnánk gyors kegyelemben…
r>Jöhetne már egy jobb év, várjuk, hátha élhetnénk újra kegyelemben.
r>*
r>(septolet)
r>Kegyelem
r>Amiben nincs félelem...
r>Háború lélektelenem,
r>Dúl a félelmem…
r>
r>Közben megöregedünk,
r>Leépül lelkünk!
r>Bepezsgőzünk!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Ma este már inni fogsz, de ki orra bukik, lapos orrú lesz,
r>Igy az emléke tán’ kórházi, de nagyon emlékezetes lesz!
r>Ma este már inni fogsz, de ki orra bukik, lapos orrú lesz.
r>*
r>(halmazrímes)
r>Nos! Készítsd a pezsgőt, a virslit mustárral,
r>Ma már csak mulass és ne törődj Te mával.
r>Ma van szilveszter, egy gyors évváltás éjjel,
r>Ha meg nagy extrát akarsz, tedd ezt meg kéjjel…
r>Mestermunka igy átmenni évek között,
r>S az újévben nem hallod majd... ó, Te lökött!
r>
r>Vecsés, 2022. december 31. – Kustra Ferenc József - íródott: alloiostrofikus versformában 2022. szilveszter napján!
r>
(Senrjon trió)
r>Van bánatmentes, víg nap
r>Minden év végén: szilveszterkor!
r>Nagy mulatozás…
r>
r>Ki nem iszik eleget,
r>Még józanul is siránkozik.
r>Buli akadály…
r>
r>Vágy megfogalmazása,
r>Bevirslizés csípős mustárral.
r>Jövőre mi lesz?
r>*
r>
r>Jövőre tán’ másképpen látod a világod,
r>Rá is lelsz mindenre, talán eléred álmod…
r>
r>Tán’ látod még a kedvesed csillogó, vágyteli szemét,
r>A már nem létező nagy szerelmed régen eltűnt tükrét…
r>
r>Éji holdfény alatti sötétben, a sínszálak is összefutnak,
r>De sajna’ nem jelenti azt, hogy a jók mindig összetalálkoznak…
r>
r>Ki szilveszter éjjel [ívott, mint a gödény] a kezét felelőtlenül letaposta…
r>Jogban: {minek ivott szórakozásból annyit a marha!} az a kárát maga látja…
r>
r>Azokból, jókból, ó, ha tudnám, hogy mi lesz, vagy mi lehet,
r>Amiket idén átéltünk, megéltünk, mert ezt lehetett?
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Letűnt ezen év,
r>Még percek vannak hátra…
r>Koccintás… újhoz!
r>
r>Vecsés, 2021. december 31. – Kustra Ferenc József – íródott az évváltó szilveszter jegyében…
r>
Natúr sorok a karácsonyról…
r>
r>Mázas álarc mi
r>Takarja ünnepeket.
r>Ajándék… legyen!
r>*
r>Elvadult világ…
r>Szeretethiány, csak dúl!
r>Csak külcsín számít!
r>*
r>Hűlő vacsora.
r>Közben kong a gong óra!
r>Okos telefon…
r>*
r>Nincs fenyőillat!
r>Ma már fenyő műanyag…
r>Pohár szomorú.
r>*
r>Ajándék cipő
r>Kínai és műanyag…
r>Láb belerothad…
r>*
r>Hallik, zúg harang,
r>De ez már nem a régi…
r>Jóra, vágy szívben.
r>*
r>Tél, fagyos, jeges.
r>Számla… annyi pénz nincsen!
r>Csak a múlt éltet.
r>
r>Vecsés, 2022 dec. 11. – Kustra Ferenc József - íródott; senrjú csokorban a reális hétköznapokról.
r>
Éjszakar>r>Szürkületes átmenetben,r>hold sugara rámragyog.r>Fényét szórja esti csendre,r>ásítozva andalog.r>r>Feltekintek, nézve-nézem,r>mily csodás az éjszaka.r>Ámulata rabul ejtő,r>égi fények sugara.r>r>Csillagoknak lüktetésétr>hallgatózva hallgatom,r>s gondolatban gondolázvar>hosszan, mélyen álmodom.
