Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Az élő hit, az élő szeretet.
r>Hidd! Minden ebből eredeztetett!
r>Legyen missziód: szeretni a családot,
r>Szomszédot, munkatársat, felebarátot.
r>
r>Családdal karácsonykor erősítsed a hited,
r>Együttérzést ne rejtsd el, mutasd ki szereteted.
r>Karácsonyfán gyertyaláng a reményt sugározza
r>Felénk, meg az összetartozást, békét mutassa...
r>
r>Nézem melegből, bentről a havas decemberi ködben,
r>De a hó csendes, nesze sem hallatszik a téli csöndben.
r>Fehér a háztető, hó borítja udvaron a fenyőfákat,
r>Deres az ablaküveg, téli hidegben nagyon fázzuk… mákat.
r>
r>Fürdesd arcodat fenyőfa és gyertyák fényében,
r>Sütkérezzünk… család és az Úr szeretetében.
r>
r>Vecsés, 2012. december 13. – Kustra Ferenc József
r>
Ó, az a karácsony…
r>Van kinek rémálom.
r>Nincs mindenhol ajándék gyereknek,
r>Gyereket, nem mindenhol szeretnek.
r>
r>Ó, az a karácsony…
r>Van hol tündérálom.
r>Van hol együtt díszítik a fát,
r>Élvezik egymás ajándékát.
r>
r>Ó, az a régi karácsony…
r>Hajléktalannak, félálom,
r>Mert tudja, ez a szeretet ünnepe,
r>De neki, totál kint van az ülepe.
r>
r>Ó, az a karácsony…
r>Én azt, már úgy várom.
r>Nálunk mindig van ajándék,
r>Szeretet megnyilvánulék.
r>
r>Ó, a karácsonyt… ha várják,
r>Mindenhol kellene, hogy várják!
r>Szétosszák Isten ajándékát…
r>Szétszórják, a szeretet magját.
r>
r>Vecsés, 2010. december 9. - Kustra Ferenc József
r>
Karácsony van, a táj nem havas,
r>Ezért a szívem fáj… az havas.
r>Jót eszünk és ajándékozunk,
r>Gyerekek vágya… nem szánkózunk.
r>
r>Hányan vannak, akik egyedül,
r>Ülnek fa alatt… de egyedül…
r>Nincs mindenhol oly nagy szeretet,
r>Pedig az sugároz meleget.
r>
r>Vecsés, 2008. december 24. - Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Már évek óta nem volt fehér karácsony,
r>De most aztán van, mínusz tizenegy fokon.
r>Azért, mert fehér, boldog is a karácsony?
r>Hogyne: égünk magas érzelmi hőfokon.
r>
r>A karácsonyi szeretet mese habbal,
r>Az emberek nem változnak meg két napra.
r>Jó, ha legalább békét nyújtanak jobbal,
r>És ezt betartják legalább e két napra.
r>
r>Vecsés, 2002. december 25. - Kustra Ferenc József
r>
Aki az időben kicsit eltévedtr>Nem tudja , hogy mégr>Ősz van ,vagy már tél lett.r>r>A hőmérő zéróhoz közelít.r>A nyirkosan zord párar>Rátelepszik a tájra,r>Mindent kíméletlen beterít.r>r>Távolban alig láthatók a fák.r>Álmosak , nyújtózkodvar>Mattosan szürkés-barnák.r>r>Mára már minden megváltozottr>Tavaszra a postás lenge nyárt hozottr>Ősszel kivetkőznek a vénasszonyokr>És nem tudom, hogy a tél mikor kopogott.

Értékelés 

