Idő 
Értékelés 
Értékelés Fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Dörömbölő síkságon, egyre messzebb és magasabban zokog a baj… Át a hullákon.
r>Katonák lövik és másképp is irtják egymást, Nem létező -végső- szeretet társításon…
r>Dörömbölő síkságon, egyre messzebb és magasabban zokog a baj… Át a hullákon.
r>*
r>(Septolet)
r>Terjedő baj, dörrenő zaj,
r>Átható jaj…
r>Önpusztító emberi faj.
r>
r>Helyzetünk:
r>Szenvedünk…
r>Reszketünk,
r>Hogy elveszünk.
r>*
r>
r>(HIQ trió)
r>Testvéri
r>Szeretet nincs is?
r>Háború!
r>
r>Időben
r>Élettelen és
r>Térben is!
r>
r>Asszonyok
r>Élte csak sírás!
r>Halk sírás…
r>*
r>Anya orcáján ború…
r>Fia ifjú férfiú,
r>Harcba hívja a háború.
r>
r>Szomorú,
r>Szigorú,
r>Iszonyú
r>Háború.
r>*
r>
r>(Senrjon trió)
r>Katonák imája, mint
r>Hajótörötteké. Péntek nincs…
r>Élet gyászfoltos…
r>
r>Harc, véres koszorúban!
r>Koszorút természet megfonta!
r>Élet gyászfoltos…
r>
r>Harc halál-koszorúban!
r>Hontalan mise… elhallatszik!
r>Élet gyászfoltos…
r>*
r>Halál tombol –
r>Létet rombol…
r>Hazafi harcol, hitvese imákat mormol.
r>
r>Kedvesünk,
r>Gyermekünk,
r>Nemzetünk
r>Óvd Istenünk.
r>*
r>
r>(Leoninus csokor)
r>Torz arcok vigyorognak, de a jó és szép szavak nem használnak!
r>Össze gereblyézett jajok bőszen ölelkeznek, szent szolidaritással, fékezhetetlenek…
r>Síksági facsoportból előzúgó szél, sisakleverő, csak hazafiasáról beszél!
r>*
r>(septolet csokor)
r>Mostoha délibáb karmazsint vetít, tájra terít.
r>Fájdalom elborít,
r>Látvány tébolyít.
r>
r>Szétnézek –
r>Rémképek,
r>Élmények:
r>Rémségek.
r>*
r>
r>Katonák vére már eláztatta mezőt, itt úgysem használ, nem használnak kereplőt.
r>Testvér! És újból felváltotta posztján a zubogó csöndet, elássák halott elődöket!
r>Ki még él szenved és szenvedést lát! Parancsnok meg tüzelj… az akkurátusát!
r>*
r>Távolban színfolt – vöröslő vérfolt…
r>Erőszak gyilkolt,
r>Zsúfolt a sírbolt.
r>
r>Parancsszó
r>Hallható,
r>A jajszó
r>Átható.
r>*
r>
r>Mínusz húszban a vércsőpp piros és már hideg, a halál is fázik? Mert már feszeng!
r>Mint a szemafor tilosa, oly piros a véres föld, ahol a férj és fiú van, az a véres föld.
r>Búzamezők is elázottak, piros a búzaszár, katonákat összefogdossák és viszik már…
r>*
r>
r>Ott fekszik egy katona,
r>Harcnak hősi bajnoka…
r>Várja haza asszonya.
r>
r>Gyászjelentés –
r>Késdöfés,
r>Tisztelgés –
r>Édeskevés.
r>*
r>
r>Katona csak attól lesz, hogy egyenruhát kap és fegyvert. Be is járják lövés elől a bunkert.
r>Európa, látszik nem szégyelli magát, segítőn csak bővíti háború poklát!
r>A nagymenőket nem érdekli a százezernyi halott, a döntnökök hada tudatlanságtól bigott…
r>*
r>
r>Bánat áztat
r>Özvegyi fátylat…
r>Fizettünk nagy árat -
r>Nagyember von vállat.
r>
r>Hatalmasok,
r>Tudatlanok – Miattatok
r>Jajgatok.
r>
r>
r>Vecsés, 2023. május 4. – Pápa, 2023. június 1. -Kustra Ferenc József - írtam: a világ, az emberi-ség jelen történelmi helyzetéről. A septolet csokor: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta írása! [Íródott: Bencz Boldizsár: (1901 – 1949) azonos c. verse átirataként.]
r>
Fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>(Bokorrímes)
r>Sok-sok gyerek van a nem messzi, szomszéd országban,
r>Ott élnek családjukkal a háború poklában...
r>Este, ha lefekvés van, nem bíznak már csak imádságban,
r>De tán' próbálnak hinni, a csillagok mintázatában...
r>*
r>
r>(Senrjon trió)
r>Felnőttek bombáznak és
r>Ölnek szembe katonát, rendre...
r>És a gyerekek?
r>
r>Gyerekek kérdezik, hogy
r>Mi a háború, hol van apu?
r>Háború vissza!
r>
r>Család lakása ledőlt,
r>Óvóhelyen még vegetálnak!
r>És a gyerekek?
r>*
r>
r>(HIQ trió)
r>Derű holt!
r>Kenyér keserű!
r>Gyerekek?
r>
r>Fű nem él!
r>Sok madár halott!
r>Fák dőltek!
r>
r>Jó Isten
r>Segítel nekünk?
r>Sok árva!
r>*
r>
r>(Leoninus)
r>Gyerekek még semmit nem értenek! Háború fájdalmat ad léleknek!
r>A világ tele van árvával, őzveggyel, az apja meg élt szökéssel...
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Istenem, zokogva kérlek, szóm zokon ne vedd,
r>Hiszen nem szállhatok én szembe, pörbe veled.
r>Kérdezem, hogy örömöd abban Néked lehet-e,
r>Hogy a szomszédban már minden árvákkal van tele?
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>Te, ki ott villámlasz fönt a hegy-kardok hegyén,
r>Emberszívbe költözz be, szeretet nem lévén...
r>Te, ki ott villámlasz fönt a hegy-kardok hegyén.
r>
r>(Anaforás)
r>Az istennek, csak ott lehet a helye,
r>Embereknek, végzetesen elege...
r>Az istennek, csak ott lehet a helye.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Nőjön ki sok virág összes holtak sírjain,
r>Az élőnek ne légyen élte örökig kín...
r>Uram, háborút gyorsan parancsold vissza már!
r>Áldva nézzen föl rád a földi látóhatár...
r>
r>Vecsés, 2023. június 17. – Kustra Ferenc József - írtam: a világ, az emberiség -élő háborús- jelen történelmi helyzetéről. [Íródott Móra Ferenc azonos c. verse átirataként: 1916]
r>
Vízió, mert fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>Vízionálom, ezerkétszázban utcákon hordák vonultak, de őseim sem látták…
r>Viziómban, én is emlékszek valamire, az ellenünk fönnálló gyűlöletre…
r>Víziómban, a szétzúzott portálokból nem is maradt semmi, régészeknek is kicsi!
r>
r>Hah! Éjemnek közepén mi bántja az eszemet és vajh’ mi bántja szívemet?
r>Hah! Nem is gondoltam semmire, csak visszafelé kilencszáz évire…
r>Az égett, mocskos, üvegtörmelék, még szegély lovakat is tönkretették.
r>
r>Kilesek a redőny résén, ma nincs ló, de van veszett ember, modern és ennek nem való!
r>Kilesek, más az öltözet, a módi, telefon cseng, van ki esend, hevenyül könyörög.
r>Kilesek, látom fiuk-lányok után vannak, felújított portálokról mit sem tudnak…
r>
r>A csendem közben nekem a zavaró tényezőm, csak beszél hozzám és nem előkelőm…
r>Ő mondja, én is értem, hogy a csendem a háború pártfogója, de bíz’ ezt nem értem…
r>Juj, de ki akkor az élezetlen élet pártfogója, mert jobb volt ősök háborúja!
r>
r>Hallottam TV- ben, hogy az atomot már hegyezik, a nagymenők magukat agyon-keresik…
r>A csendem is mondana erre beszédet, hallhatóságnak hívnám a szomszéd népet!
r>Mára világ sorsa merő kárhozat, de legyőzni úgysem tudják oroszokat!
r>
r>A művelt nyugat, mondják a TV -ben, győz a háborúban… emberiség ott vész vágóhídban!
r>A csendem ezt nem akarja, sutyorog nekem, békekötésnek nem lenne már hamarja?
r>Egy pár az utcán nevet, visongat… lány meg követ rúgott s már ettől is sírogat…
r>
r>Lehet, hogy a lány meg én, előre atom-kóborolók vagyunk? Ebben vajh’ mi lesz harcunk?
r>Túlélés kihullott a kopasz hajunkkal. Biztos, hogy megússzuk, pár nagyobb monoklival?
r>Csendem beszédet tart, víziómban nem én vagyok hibás… de ha csak ketten voltunk és más?
r>
r>Vecsés, 2018. november 22. - Kustra Ferenc József - íródott a világ, az emberiség -élő háborús- jelen történelmi helyzetéről.
r>
Hunyd le szép szemed édes gyermek,r>Karomban biztonságban pihenhetsz.r>Nem érhet semmi sem,r>a rossz álmot elkergetem!r>Legyen álmod mesésen édes,r>hunyd le hát szemecskédet!r>Álmodj szépet, álmodj mesevilágot,r>Én lehozom neked az összes csillagot!r>Hunyd le hát gyönyörű szemed,r>álomba ringatlak téged.r>Szép álmokat neked!
Százezerszer elmondtam már, szeretlek!r>Mért nem hiszed?r>Mitől van annyi kétely benned,r>amely mint árnyék követ.r>Mért nézel ilyen vádló szemmel?r>Hisz tudod: nincs az a perc,r>amit ne veled töltenék el,r>amikor megtehetem.r>Százezer néma érintésbőlr>miért nem érzed milyenr>lángoló vágy, amely hozzád fűz,r>hisz minden szép veled jön el.r>Százezer szívből feltörő sóhaj r>jelzi, hogy mennyire fájr>minden kétséged, amely üldöz,r>s mélyen a húsomba váj.r>Olyan sok minden kavarog bennem.r>Miért nem hiszed, hogy bánt?r>Belülről mardos annyi kétségr>miattad. Nem bírom már.r>Mért kell, hogy vádolj? Hiszen ismersz!r>Tudod, hogy nincs senki más, csak te,r>de elűzöl kételyeddel,r>szinte már börtönbe zársz.
