Idő 
Értékelés 
Értékelés Egykor, világunkban
r>Volt érték és az számított!
r>Becsület és nem pénz.
r>Becsület? Volt, de kiveszett.
r>Ma pénzzel mérik az embert.
r>*
r>Egykor, öregekkel
r>Tisztelettel bántak még.
r>Nem kívánták… halált!
r>Időseket rég' tisztelték,
r>Őket gyűlölve nem nézték.
r>*
r>Egykor, még az okos
r>Bolondozott, a hülye nem!
r>Ő csak okoskodott.
r>Az okos jól bolondozott,
r>A bolond nem okoskodott.
r>*
r>Egykor, a kézfogás
r>Úgy… lepecsételt valamit!
r>Aljasságot kizárt.
r>Kötelék volt az adott szó,
r>Mára… csak falra hányt borsó.
r>*
r>Egykor, szeretetet
r>Kimutatni dicsőség volt.
r>Beszélgetés dívott.
r>Szeretni, rég’ nem volt szégyen,
r>Elmondták meghitt beszédben.
r>*
r>Néhány különc ember
r>Él még, de kevesen vagyunk!
r>Lelkek, ma hidegek…
r>Különcök… én is egy vagyok,
r>Kihűlt lelkektől megfagyok.
r>
r>Vecsés, 2018. május 25. – Szabadka, 2018. május 28. – Kustra Ferenc József – A HIAQ –kat én írtam, alá a TANQ verset, szerző-, és poéta társam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:”Elveszett értékek”. Íródott: Kustra Gábor, azonos c. verse átirataként az engedélyével.
r>
Ez bizony, már történelem…
r>
r>Buza táblán az arc barnára barázdul,
r>Fáradtságtól kasza, erre-arra rándul…
r>Buza táblán az arc barnára barázdul.
r>
r>Nap
r>Fénye
r>Bőrt színez.
r>Sós csepp cseppen.
r>Arany kalász dől.
r>
r>Kezekben kasza suhan,
r>Arany kalász földre zuhan.
r>Napsugár éget patetikusan.
r>*
r>
r>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak,
r>Hajnal óta aratnak, fáradtságtól nem pironkodnak!
r>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak.
r>
r>Kéz
r>Kaszál,
r>Markot szed
r>Asszony s leány
r>Lankadatlanul.
r>
r>Férfiak kaszálnak, asszonyok markot szednek,
r>Fáradságról megfeledkeznek,
r>Új kenyérért küzdenek.
r>*
r>
r>Szépen érett a búza és a rozs is,
r>Ilyenből lesz holnap jó kenyér, csakis…
r>Szépen érett a búza és a rozs is.
r>
r>Már
r>Beért
r>Búza, rozs.
r>Legyen bőség,
r>Új magyar kenyér!
r>
r>Árpa, búza, rozs, beért három kalászos,
r>Lesz új kenyér, foszlós.
r>*
r>
r>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot,
r>Ott meg ez, a Hoffer traktorral együtt vívja a harcot…
r>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot.
r>
r>A
r>Búza
r>Kévéket
r>Traktor hordja
r>A cséplőgéphez.
r>
r>Aratásnak vége, a csépelés kezdődhet,
r>Cséplógéphez traktor viszi a kévéket.
r>*
r>
r>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket,
r>Traktortól, széles, hosszú, végtelen szíj viszi át erőket…
r>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket.
r>
r>Lány
r>Kévét
r>Old, dobba
r>Veti, traktor
r>Szíjjal forgatja.
r>
r>Így volt régen, fáradságot nem ismertek,
r>Veszélyes, nehéz munkát végeztek.
r>*
r>
r>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak,
r>Ha ezek megteltek, akkor viszik oda, ahová tartoznak…
r>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak.
r>
r>Mag
r>Üres
r>Zsákba hull.
r>Ha megtelik,
r>Padlásra kerül.
r>
r>Búzaszemek szőtt-zsákba peregnek,
r>Ha megtelnek, padlásra felkerülnek,
r>Majd lisztért becseréltetnek.
r>*
r>
r>Délben úgy két órát pihentek.
r>Estére egy „taggal” végeztek…
r>Délben úgy két órát pihentek.
r>
r>Nem
r>Ismer
r>Arató
r>Fáradságot.
r>Delelni muszáj!
r>
r>Tűző napon csépelnek,
r>Délben, faárnyékában megpihennek,
r>Estig egy gazdánál elcsépelnek.
r>*
r>
r>A föld is jól tudja
r>Júliusban aratás van.
r>Várják, új kenyeret!
r>*
r>Paraszti élet, az
r>Országot eteti frissen…
r>Puha kenyér és só!
r>*
r>
r>Vecsés, 2018. május 1. – Szabadka, 2018. június 6. – Kustra Ferenc- a 3 soros-zárttükrős –öket és a HIAQ –kat én írtam. Alá az apevákat és a 10 szavasokat szerző-, és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: „Így volt régen...”
r>
Enyém, vagy a miénk?
r>Tied, vagy a miénk?
r>
r>Csak
r>Jönnek
r>Viszályok
r>Nap-nap után,
r>Ha nincs már ,,miénk’’.
r>
r>Ha nincs már ,,miénk’’!
r>Nap-nap után,
r>Viszályok
r>Jönnek
r>Csak.
r>
r>Csak
r>Kérdés?
r>Sértő szó,
r>Kételyt keltő
r>Vagyonosztás, mért?
r>
r>Vagyonosztás, mért?
r>Kételyt keltő
r>Sértő szó.
r>Kérdés
r>Csak?
r>*
r>
r>Gyerekem, vagy a miénk?
r>Gyereked, vagy a miénk?
r>
r>Szó
r>Vádló!
r>A gyerek
r>Kié vajon?
r>Nincs már bizalom.
r>
r>Nincs már bizalom.
r>Kié vajon
r>A gyerek?
r>Vádló
r>Szó.
r>
r>Nagy
r>Vétek
r>Osztozni
r>Gyerekeken.
r>Gyerek nem bűnös.
r>
r>Gyerek nem bűnös.
r>Gyerekeken
r>Osztozni?
r>Vétek
r>Nagy.
r>*
r>
r>Veled együtt?
r>Velünk? Együtt?
r>
r>Mért?
r>Veled?
r>Velünk kell!
r>Együtt legyen.
r>Az egész család.
r>
r>Az egész család
r>Együtt legyen.
r>Velünk kell!
r>Veled?
r>Mért?
r>*
r>
r>Velem közösen?
r>Veled közösen?
r>
r>Szül
r>Viszályt
r>Sok kérdés.
r>Feltételezés…
r>Gyülöletté lesz.
r>
r>Gyűlöletté lesz
r>Feltételezés…
r>Sok kérdés
r>Viszályt
r>Szül.
r>*
r>
r>Én neked?
r>Tetőled?
r>
r>Sors
r>Ítél,
r>Utolér.
r>Csak azt várhatsz,
r>Mit adtál nekem.
r>
r>Mit adtál nekem
r>Csak azt várhatsz.
r>Utolér,
r>Ítél
r>Sors.
r>*
r>
r>Nélküled?
r>Ég veled…
r>
r>Én
r>Veled
r>Mért éljek?
r>Tönkre tetted,
r>Az egész létem.
r>
r>Az egész létem
r>Tönkre tetted.
r>Mért éljek
r>Veled
r>Én?
r>
r>
r>Vecsés, 2018. április 6. – Szabadka, 2018. április 9. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, a tükör apevákat, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák címe:” Létkérdések...”
r>
r>
Senrjú stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros…
r>
r>Gabonamezők
r>Lágy illata terjed szét!
r>Szél-zene suhog.
r>A motorja csak berreg,
r>Búza alatta serceg.
r> *
r>Kalászos búza,
r>Napernyő kéne, de nincs!
r>Napsütés, élet.
r>Számos kalász felrepked,
r>Az árokban megreked.
r> *
r>Szökkenő száron
r>Kalász, jó nagy magokkal.
r>Nagy búzatábla.
r>A füst fölötte lebeg,
r>Piros teste megremeg.
r> *
r>Nyár, csak úgy szárnyal,
r>Élvezi az aratást.
r>Táj, búzamezős.
r>Hol a felmentő sereg?
r>Kéne egy erős zsineg!
r> *
r>Marokszedők is
r>Izzadnak és fáradtak.
r>Idénymunka-hős.
r>A bajt nem előzi meg,
r>Húz le a nagy súlytömeg.
r> *
r>A marokszedő
r>Öreganyó ücsörög!
r>Farkas éhes volt…
r>Vezetője kesereg,
r>Eltorzítja a méreg.
r> *
r>Cséplőgép eszik,
r>Kalászokból, mag pereg.
r>Friss kenyér illat.
r>Egyáltalán nem részeg,
r>Termetileg csak délceg.
r> *
r>Langymeleg este,
r>Nyugtázza, bő aratást.
r>Sok szalmakazal.
r>A segítség a lényeg,
r>Arra senki nem lézeng.
r> *
r>Szántás és vetés,
r>Aratás, munka csúcsa.
r>Szúrós tarlócsonk.
r>Fejében ötlet dereng,
r>Mellette kötél fetreng.
r> *
r>A learatott mezőn.
r>Kismadár gubbaszt.
r>Kihalt lett minden.
r>Már a fa törzsén feszeng,
r>A két erő jól verseng.
r> *
r>Legelő is tar,
r>Vetés szikkad, kiszárad.
r>Nincs éltető víz.
r>Csikorgástól a föld reng,
r>Fáradtan, panasza zeng.
r> *
r>Fa, búzatáblán.
r>Körülötte már tarló…
r>Kismadár, megnőtt.
r>Kiszabadulva örvend,
r>Visszaáll a régi rend.
r>
r>Vecsés- Budapest, 2016. június 14. – Kustra Ferenc József - A senrjúkat én írtam, alá a tanka-verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Aratógép”
r>
Búzakalászok
r>Már tele. Meghajolnak.
r>Aratásidő.
r>*
r>Zöld hegyek alatt,
r>Sárgás gabonamezők…
r>Aratáskezdés.
r>*
r>Búzatáblák már
r>Sárgulnak, jön aratás.
r>Nagy hozamremény.
r>*
r>Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal...
r>Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal…
r>Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain,
r>Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain…
r>*
r>Meleg, langy szellő
r>Leng az aratók felett.
r>Tarló is forró.
r>*
r>Nehéz a munka,
r>De aratók dolgoznak.
r>Nótára telik…
r>*
r>Marokszedő és
r>Kaszás szenved melegtől.
r>Szúrós a tarló.
r>*
r>Lesz itt kenyér, bőven lesz rá finom zsír is,
r>Lesz bizony, paprika és paradicsom is.
r>Eszünk majd hozzá sok és finom erős fokhagymát,
r>Ezzel is erősítsük az öreg erek falát.
r>*
r>Búzalisztnek a
r>Használata sokféle.
r>Főként, pék süti.
r>*
r>Aratóknak délre az asszonyok hozzák a frissen főtt ebédet.
r>Délben, jár nekik a két óra pihenés, aztán munkába léphet.
r>Hajnaltól késő alkonyatig szól a munkaidő,
r>Lazsálni nem lehet, nehogy közben meg essen eső.
r>*
r>Délidőben, oly’
r>Tüzes a búzatábla.
r>Nap, nem kíméli.
r>*
r>Aratóknak kell,
r>Kétórányi pihenés.
r>Van, ki alszik is!
r>*
r>Marokszedő asszonyok, egész nap folyvást hajlonganak,
r>Estére már mindannyian fájlalják a derekakat.
r>Majd a lisztből meg, ők fogják sütni a finomságokat!
r>*
r>Arany napsugár
r>Érlelte búzaszemek.
r>Jó kenyéralap.
r>*
r>Asztag mosolyog,
r>Közelg’ kenyér ünnepe.
r>Mezítláb, tarlón.
r>*
r>Finom kenyér lesz…
r>Sikeres volt aratás.
r>Templomi áldás
r>*
r>Estére tarló
r>Vörös napot elnyelte.
r>Aratás vége!
r>
r>Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc József – versben, haikuban és senrjúban írva.
r>
