Magam sem tudom, mi a baj?
r>
r>Aggódok, mert ez bennem fészkel…
r>Mért pont én? Nem érem föl ésszel!
r>Bennem dühöng nappal,
r>Még tegnapi nappal…
r>Látomásom van… kis reménnyel.
r>
r>Éjjelem hunyorogva élem,
r>Lepedőráncot… bajnak vélem.
r>Ágyam még vetetlen,
r>És nem gyűrhetetlen.
r>Remények és vágy itt vannak vélem…
r>
r>Nem is tudom miért aggódok,
r>Sejtelmeim előtt hajlongok.
r>Szívem biz’ úgy reszket,
r>Jó hallgatni csöndet…
r>Mi sarjad? Aggódok… asszonyok!
r>
r>Vecsés, 2020. január 2. –Kustra Ferenc József– írtam: LIMERIK csokorban.
r>
Ez a nyár egyik áldása
r>
r>Zúduló zivatar
r>Áztatja földet, füvet, fát.
r>Kitisztult levegő.
r>Sűrű párafelhő
r>Trópusi esőerdőben…
r>Zöld szín félhomályban.
r>Események vége,
r>Emberek lelke fájdalmas.
r>Sötétség kezdődik.
r>Növénynek nagy áldás
r>A friss, langymeleg esővíz.
r>Szél, esernyőt fordít!
r>Fűszálak sarjadnak.
r>Rügyek pattannak ágakon.
r>Zöld újjászületés.
r>Haza indul a nép,
r>Már egy jó ideje sötét.
r>Órákig így marad.
r>Erdő szélén, őzek
r>Már pocsojában vágtatnak.
r>Biztos megijedtek.
r>Dús lombkoronáktól
r>Zöldek erdők és ligetek…
r>Madarak otthona.
r>Az ég fekete lett,
r>Csillagok világítanak.
r>Ilyen az éjszaka.
r>A fű még vízeses.
r>Madársereg újra dalol.
r>Jó tiszta levegőn.
r>Zöld növénytakaró
r>Virágoktól színesedik…
r>Allergiaszezon.
r>Utcai veszélyek,
r>Előjönnek az állatok.
r>Biztonság hiánya.
r>Égbolt is kitisztult,
r>Este előtt, a nap is süt.
r>Lesz-e nagy-bíbor fény?
r>Vérvörös alkonyfény
r>Smaragdzöld lombokra vetül…
r>Mélybarna levelek.
r>A pihenő idő,
r>Tartja még a sötétséget.
r>Órákig szünetel.
r>Bajban a bőszoknyás
r>Nők, szélben bíz’… nyakba szoknya.
r>Eső elállt, látvány…
r>Napsugár tündöklő.
r>Pázsiton harmatgyöngyöcskék.
r>Csillogó, zöld szőnyeg.
r>Kánikula nélkül,
r>Mert a hőmérséklet lemegy.
r>Ilyenkor kellemes.
r>
r>Vecsés, 2023. július 8. – Pápa, 2023. július 27. - Arad. 2023. július 20. -Kustra Ferenc József- íródott: 3 szerzős Renga-szerű HIAQ csokorban. (6-8-6) Én írtam az esőről. A szépen zöldült természetről Nagyné Vida Renáta és az esti sötétedésről: Ghica Izabella Iasmina irt.
r>
Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…
r>
r>(leoninus duó)
r>Minél sötétebb a mostani idő, annál többet kell nekünk szenvedni… sőt illő!
r>Minél többet senyvedünk belül, annál jobban kell az igazsághoz ragaszkodni, kívül.
r>Minél több embertelenséggel találkozunk, annál több emberséget kell mutatnunk.
r>
r>Csak gyűlöletet látunk szinte mindenhol, de álljunk ellent és küzdjünk mindenhol.
r>Ellenállást segítő isteni adomány ad erőt, használjuk ki ezt a lehetőt.
r>Csakhogy minél többet akarnak megtörni belül, annál jobban kell küzdeni kívül.
r>*
r>
r>(3-soros zárttükrös)
r>Van bennünk egy isteni adomány, ápoljuk!
r>Szelídséget és szeretetvágyat használjuk…
r>Van bennünk egy isteni adomány, ápoljuk!
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Nagyobb zűrzavarban, nagyobb rend is kell! Nagy gonddal, a kisebbekben is így kell…
r>*
r>
r>(senrjon duó)
r>Az arrogáns és buta
r>Háború tapos mindent, mi jó!
r>Rendet kell vágni…
r>*
r>Ha háború van, szívnek
r>Úgy kell tiszteletet mutatni.
r>Rendet kell vágni…
r>*
r>
r>(Leoninus)
r>Sötétül az élet hazugságoktól, így kell növekedni a tiszteletnek magától…
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Minél nagyobb baj…
r>Igazságra törekvés.
r>Nem kell engedni!
r>*
r>
r>(leoninus)
r>A pénzemberek gerjesztik a hazugságokat, de csak mi járjuk be a poklokat!
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös trió)
r>A pénzemberek hazugságokkal terjesztik a sötétséget,
r>De minél sötétebb éje… újult fénye igazság is lehet…
r>A pénzemberek hazugságokkal terjesztik a sötétséget.
r>*
r>Zűrzavaros, súlyos-sötét időkben vizsgálni kell az elmét is…
r>Zűrzavaros, besötétült időben; tenni hithű lélekért is…
r>Zűrzavaros, súlyos-sötét időkben vizsgálni kell az elmét is.
r>*
r>A dolgok törékenyek, nehogy mi pusztítsuk őket,
r>Jót, a szépet, igazat terjesszük, mint kelendőket…
r>A dolgok törékenyek, nehogy mi pusztítsuk őket.
r>*
r>
r>(senrjon duó)
r>A hírért, az álhírért,
r>A médiák a felelősek!
r>Megtestesítők!
r>*
r>A gyarló emberekkel
r>Úgy bánnak, mint a rabszolgákkal…
r>Háború… tovább.
r>*
r>
r>(HIAQ duó)
r>Kímélet kiveszett,
r>Kíméletlenség… így lehet!
r>Háború meg folyik…
r>*
r>Lenyaklik a világ,
r>Irányítók haramiák…
r>Háború meg folyik!
r>*
r>
r>(leoninus duó)
r>Akik újságnak, mikrofonnak, nyilatkozók, azok mosolygó háborús uszítók!
r>Hadügyminiszternők tudattalanul úgy nyilatkoznak… főzni nem tudásban, konokak…
r>Férfi nyilatkozók bután a magasabb beosztásban… aspirálnak új magasságban…
r>Ezek mind semmit tudva had ügyiről, okosok! Ők igy a halottakat marcangolók!
r>
r>A háború, mint vad folyam haragos, még erős szél nélkül is tarajosan hullámos.
r>A katonák életét lehazudják égről, mikrofonban meg csöpögnek kedvességtől.
r>Hadurak egymásnak esnek, közben lehet; nagy pénz... libériás inasokat keresnek.
r>Mi lesz a még élő néppel, a még ép családokkal? Mi lesz a még élő harcosokkal?
r>Isten segedelméért akkor, imádkozzunk, mert eme helyzetben most, nincsen más dolgunk…
r>
r>Vecsés, 2023. júl. 9. – íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. És egész nap láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is… (Úgy írtam meg, mint egy főpap szószéki beszédét…)
r>
Egyszer egymásra néztünk, Zita!
r>Volt kezek egybesimulása.
r>Kezek ölelkeztek,
r>Összefeledkeztek…
r>Lett így vágyak irányítása…
r>
r>Szívünk dobbant egymás láttára -
r>Szerelem volt első látásra,
r>Kezem volt kezedben,
r>Képzelet egekben…
r>Nem vágytunk másra, csak egymásra.
r>*
r>
r>Szemünk tűzszikrában egyesült.
r>Nem volt olyan, hogy ez kimerült…
r>Szerelem dühöngött,
r>Szív: mégért könyörgött…
r>Boldogság eluralt… ránk repült.
r>
r>Lángokban lobogott a lelkünk,
r>Izzó szenvedélyben szerelmünk…
r>Örömünkben szálltunk,
r>Fellegekben jártunk…
r>Heves vágy uralkodott bennünk.
r>*
r>
r>Aztán megint vártam, hogy gyere,
r>Többet nem láttalak efele.
r>Szív lassan elcsüggedt,
r>Kéz lassan elernyedt!
r>Boldogság és vágyak… elfele!
r>
r>Immár vége van a kalandnak,
r>Óhajaim már nem akarnak.
r>Lángok kialudtak,
r>Vágyak kifakultak…
r>Hiába vársz… maradj magadnak.
r>
r>Vecsés, 2022. augusztus 7. – Pápa, 2023. június 16. -Kustra Ferenc József- íródott romantikus LIMERIK csokorban. A párosokat: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta írta.
r>
Látunk egy közeli háborút, és éledőn fölütötte a fejét a -sajnálatos- világháborús világhelyzet…
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>Emberek a fronton halál és sebesülés van, de nincs pihenő.
r>Nincs hétvége, vágyakban sem, hajjaj, ez bizony igen röhögtető…
r>Aki meg hiszi, hogy háború vágyfüggő, ő maga röhögtető…
r>Aki meg ezt hiszi, annak a családjában a bú üldözendő?
r>
r>Én már első nap is hinni akartam, hogy sokunknak a békevágya teljesül,
r>Én már első nap is hinni akartam, ki ilyen annak az életvágya teljesül.
r>De fekete kosok irányította élen nem adott semmit, de halált elvetett,
r>A halál meg rohamot kezdett, majd első értesítésként a halálsoron kezdett.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös trió)
r>A fronton nincsen, hogy reggel az angyalok csengetnek, kopognak bunkerajtón…
r>Minek ilyen luxus, amikor ellennek ágyúja tör be a bunker ajtón…
r>A fronton nincsen, hogy reggel az angyalok csengetnek, kopognak bunkerajtón.
r>
r>Persze ez is egy munkahely, de itt pihenőidő nélkül folyamatos a munkarend!
r>Meg már százezrek vannak, akik örökre helyben maradtak, ők haza sohasem mehend’…
r>Persze ez is egy munkahely, de itt pihenőidő nélkül folyamatos a munkarend!
r>
r>A frontvonal halál tere, az elhunytaknak meg végső vagy idegilenes sírhelye,
r>A fekete kosok meg zsakettban, Krasznaja Moszkvával befúva, mennek az életbe…
r>A frontvonal halál tere, az elhunytaknak meg végső vagy idegilenes sírhelye.
r>*
r>
r>(Senrjon trió)
r>Szerelemben kén’ hinni,
r>Háborúra kén’ nem gondolni!
r>Világ pusztítás!
r>
r>Lehetne a jó reggelt
r>Isteni… halál takarodna.
r>Világ pusztítás!
r>
r>Reggeli erős kávé
r>Is a kosoké, literszámra!
r>Világ pusztítás!
r>*
r>
r>(Senrjú trió)
r>Életben halál
r>Most bizony irányadó!
r>Világ pusztítás…
r>
r>Hinni dolgokban
r>Ami értelmes és jó?
r>Él a pusztítás…
r>
r>Hétvégéken is
r>Lőnek, robbannak, halnak!
r>Halál… darabra!
r>*
r>
r>(HIQ csokor)
r>Napmeleg
r>Simogat lágyan.
r>Élvezem.
r>
r>A padon,
r>Hallom, lövések!
r>Halálsor.
r>
r>Katonák,
r>Megmenekülnek?
r>A halál…
r>
r>A kosok,
r>Épp’ bálba vannak?
r>Gazdagok!
r>
r>Nem igaz...
r>Élet népírtó!
r>Szegények!
r>
r>Kos gondja:
r>Csak gazdagodik!
r>Szegények…
r>
r>Vecsés, 2023. február 24. – Kustra Ferenc József- írtam a jelenkori „nagy háború” első évfordulójára: a világ, az emberiség jelen történelmi -élő háborús- helyzetéről. Végveszély van! Mindennap látjuk a híradókban! [A HIQ saját fejlesztésem: szótagszám = 3-5-3 Tilos a rím és az elválasztás. Kell a haiku-elviség.]
r>