Fúj a szél és borús az idő,r>Csendesen eseget az eső.r>A jókedvem nem igen duzzad,r>Nem kiabálnék; cigány húzzad!r>r>Végleges a felismerésem,r>Okozom lehetetlenségem.r>Nem volna szabad vállalkoznom,r>Nem fogadnak el, nem lesz hasznom.r>r>Nem fogad el a pénz, az üzlet,r>Szerencse messze elkerülget.r>Lendület és iram nem elég,r>Sorsom mondja, most már elég.r>r>Budapest, 2000. július 9. ? Kustra Ferenc Józsefr>
(Septolet duó)
r>Reggel…
r>Nap felkel,
r>Némán énekel…
r>Valami ciripel.
r>
r>Reggel sietős,
r>Téma kilengős,
r>A múlt emlegetős…
r>*
r>
r>Csillagok eltűntek,
r>Fények föltüntek…
r>
r>Múló percek,
r>Múlt percek…
r>Iskolába gyerekek.
r>Bíznak bennetek,
r>Hogy mentek!
r>
r>Vecsés, 2016. június 13. - Kustra Ferenc József
r>
(Vétkesek közt cinkos aki néma)r>r>Nem bírom!r>Nem bírom a szavak súlyát,r>A képek nyers, bénító erejét.r>Mintha valaki azt suttogná:r>"Ez a Te életed is lehet még."r>r>Igen, lehet!r>Mert mi a különbség?r>Mi a különbség a mi biztonságunkr>És mások félelmei között? Egy határ?r>Egy ideológia, ami tán nincs is?r>r>És Én?r>Én itt ülök a csendes szobámban,r>Mintha a csendesség ártatlanság lenne,r>A szomszédban pedig robban a világ,r>Halál-eső zuhog ártatlan fejekre.r>r>És a gyerekek?r>A gyerekek önfeledten rajzolnak.r>Ők még nem értik, mi a háború.r>Rajzolnak napot, boldog családokat.r>Jobb, ha nem is tudják, mily iszonyú.r>r>Ők talán...r>Ők talán még nem látják át!r>De mi, kik tudjuk, mit csinálunk s miért,r>Tétlenül nézzük, ahogy a jövőjüketr>A szemeik láttára daraboljuk szét?r>r>És Én?r>Azóta is ülök a csendes szobámban,r>Mintha a csend ártatlanság lenne,r>A szomszédban pedig pusztulóban a világ,r>Halál-eső zuhog ártatlan fejekre.r>r>M. Laurens: Budatétény, 2025. július 25.
Nőies léptekkel jössz felém,
r>Majd, lehetőt ágyban elvenném.
r>Ott farod cicázna,
r>Ez mind’ férfi álma.
r>Mikor jössz erre? Már szeretném…
r>**
r>Ha tested a vágytól remegne,
r>Talán beengedlek szívembe...
r>Akkor csak, ha tudod,
r>Mennyi a te csúcsod.
r>Mert az éj hajnalig peregne...
r>
r>Vecsés, 2018. augusztus 26. – Siófok, 2025. augusztus 31. -Kustra Ferenc József– Gránicz Éva: írtuk erotikus-romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Szép Magyar hazám árnyas dombok ölén,r>Zselic lankáin szellő rebben szelíden énfelém.r>Rőt avar suttog hőseink nyomán,r>Rónán délibáb ég a nyári nap alkonyán!r>r>A Dunán fátyol ül, a lassú, kék idő,r>Emlék száll, mint könnycseppben úszó mező.r>Bércek vállán alszik a Kárpátok dalar>Turulmadár szárnya alatt, mint védőangyala.r>r>Piros, fehér, zöld szívünkben lobog,r>Valahol az égen ránk hajolnak a csillagok.r>Isten karja átkarol, ha elfogy már az út,r>Magyar Hazánk Nemzet, s bennünk él a múlt.r>r>Hadak útján, künn a fájó némaságbanr>Tengernyi csillagként hullik majd alája.r>Vérpiros az alkony, s oly tiszta az álom,r>Árpád fiai mi vagyunk s maradunk e tájon.r>r>Ugar feketéjén némán áll a kereszt,r>Feszület a vén határnál száz imádságot ereszt.r>Hitünkben védő oltalom a kar,r>Ha szél fú is a bérceken, a szívünk meg nem hal.r>r>Zúg a szellő halkan, mint egy ősi dal,r>Hunok árnya lép a ködben, s a múlt megszólal.r>Bölcsőnk e föld, s ha eljön majd a vég,r>Halni is csak így tudunk - igaz Magyarként!r>r>Valahol a dombok mögött még szólnak a harangok,r>Könnybe fúl a feszület, de megőrzi a tegnapot!r>Árnyas erdők rejtekén egy régi dal vezet,r>Bölcsőnk fölé hajol a csend, s megőrzi e Nemzetet.r>r>Kárpátok ölében egy szelíd fény kigyúl,r>Átkarol egy népet, mely nem száll el, csak megújul.r>Csillagok közt írva áll: ki hű marad, az él,r>Kárpátoknak karja véd, míg ajkad Magyarul beszél.r>r>Szép Magyar hazám, ha el is takar a fátyol,r>Valahol a csillagok közt mégsem leszel távol.r>Bércek, dombok, rónák, mind egyetlen imánk:r>Magyar szívvel élni és halni - ez a mi Hazánk!

Értékelés 

