Itt hon, ott haza...r>Anyám magyarnak nemzet-t.r>Szívben nincs határ!r>r>Itt vagyok ott-hon,r>Hol idegen a nyelvem,r>Csak polgár lettem.r>r>Világ közepe,r>Éden-Kárpát-medence...r>Nemzet-t...haza!r>r>Szívben nincs határ,r>Hon, nyelv, vér, szív...összetart.r>Ősi ötvözet!r>r>Magyarságtudatr>Népet össze kovácsol.r>Sosem veszünk el!r>r>Dunatőkés, 2024. május 4.- íródott: senrjú csokorban.
Minden jó ügynek győzni kéne,
r>De van végítélet; mi végre?
r>Igazság a fegyverem, de jó!
r>Csak ez az út nem a haladó.
r>
r>Harcos vagyok és csatát vínék,
r>Ha igazi harcmezőn lennék.
r>De hol vagyok csüggedetlenül?
r>Távol igazi harcmezőtül.
r>
r>Nálam ellenségé a hatalom,
r>Nem látom, hogy hol van oltalom?
r>Bilincsbe verve, mint egy lator,
r>Nem tudom mit tegyek, mint botor.
r>
r>Dicskoszorú lesz homlokomon?
r>Csak két lapát rög, sírhantomon.
r>Csak tobzódok a küzdelmimben
r>És tobzódok a nagy semmimben.
r>
r>Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
r>
Tegyek-e valamit, vagy ne tegyek?
r>Legyek-e valaki, vagy ne legyek?
r>Tegyek-e valamit, hogy ne unatkozzak?
r>Legyek-e valaki, hogy ne unatkozzak?
r>
r>Gazdag gyerek sorsa: telítődés, unalom, perverzió.
r>Szegény gyerek sorsa: telítődés, unalom, perverzió.
r>
r>Gazdag gyereket félrevezérli a sok pénz.
r>Szegény gyereket meg elkerüli minden pénz.
r>
r>Gazdag gyerek, a sok pénzen ül és unatkozik.
r>Szegény gyerek, árokparton ül és imádkozik.
r>
r>Gazdag mondja; jó neked, szegényen, de boldogan…
r>Szegény mondja; betegen, semmibe oldódóan…
r>
r>Gazdagokat megöli az élvezeti mértéktelenség,
r>Szegényeket meg írtja, az általános hiánybetegség.
r>
r>Mi legyek, mi jobb; akkor szegény vagy gazdag?
r>Mit tegyek, én akkor hogyan legyek gazdag?
r>
r>A gazdagnak és szegénynek is; közöny az útja?
r>Szegénynek nem futja, de a gazdagnak tán’ futja,
r>Ebből, talán kitörni egy egész életre.
r>Szegénynek nem fussa, miből… új elméletre.
r>
r>Törekedni kell, szépre, jóra, gazdagságra,
r>Legyen ez… ám minden halandó ember vágya,
r>De, akinek, ami a sorsa könyvébe írva vagyon,
r>Az beteljesül, ha nagyon vágyom, vagy ha… nem akarom.
r>
r>Úgy tűnik, már elvagyok a fásultság és kiégettség abszurdjába.
r>Éltem, őrzi magát; semmit… ki kellene nézni magából, de kába.
r>Ki rossz helyre született, azt az élet egyből a mélybe taszította…
r>Ki rossz helyre született, az saját emberi léte… kitaszítottja.
r>
r>Tegyek-e valamit, hogy valaki megmondja, mi legyen a koncepcióm?
r>Tegyek-e valamit, hogy valaki megmondja, honnan legyen ambícióm?
r>Bennem van az életérzés makrancos rönkje,
r>Mit tegyek, hogy a sorsom jó irányba lökje?
r>
r>Vecsés, 2012. szeptember 1. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Ez mind a poétáé…
r>
r>Néma hangorkán az éjszakai végtelen csendben…
r>Még a szél sem jön be, így a függöny kicsit sem rebben.
r>
r>Jókat írok, és jól használom föl a nagy papírlapom,
r>Majd ő lesz legközelebb a papírrepülő alapom?
r>
r>Rájöttem, hogy írás közben mi is az állandó, apró kattogás!
r>Életvonatommal a sin összeillesztéseken zakatolás…
r>Az étkezőkocsiban sem vagyok nyugodt, itt tovább is írnom kell,
r>De az állandó kattogás magába szív, monotonságba visz el.
r>
r>Félretolnám én jövő öregkort, de csak írásban lehet,
r>Szabadságot kivívni is, aktív tevékenységgel lehet.
r>A poétának kicsit hallgatni kell a néma hangorkánt,
r>Legyőzni, kik kardot rántottak, befogni halász kormoránt!
r>
r>A poéta, a néma hangorkánban is csak harcol, írja igazát,
r>De a szeretet vezérli, míg csak leírja az ég minden csillagát.
r>Ha megírja az igaz hazaszeretetet, fölveszi a kokárdát,
r>Kimegy az utcára és harccal őrzi meg a mi hazánk szabadságát!
r>
r>A szél mindig aranyos volt, állandóan belém karolt,
r>Árnyékom csak jött velem, sokszor bíz’ velem harcolt.
r>
r>Már tudom, hogy a kard lassan kíméletlenül elrozsdásodik,
r>De, a versben, a néma hangorkánban, szép gondolat sokasodik…
r>
r>Vecsés, 2011. április 1. -Kustra Ferenc József
r>
Nem elég, hogy rusnya az élet,
r>De, jó nagy mázli is kell hozzá!
r>Nem rossz, ha hosszú ez az élet,
r>Főként a mázli segít hozzá.
r>
r>Lehet, ki baklövéseket ejt, alant végzi,
r>Mázli nem segíti... öregséget érezze.
r>Ki életét, kevés hibával éli
r>Segíti, hogy a kaszás elkerülje?
r>
r>Ha nincsen mázlid, pechedre, lesd, élet mivé lett,
r>De ha tetszik, ha nem, a rusnya legyőzött téged.
r>Ne csinálj sok zrít, mert rövid az élet.
r>S másoknak sem mindegy, mikor van véged.
r>
r>Ügyeskedj, Te alakítsd ki remízt, hol nyugovóra térsz,
r>Hol nyalogathatod a sebeidet, ha megáll az ész!
r>Cselekedeteid legyenek jók... ne érjen utol "félsz"!
r>Ha mázli segíti életedet, lehetsz életművész.
r>
r>Vecsés, 2013. július 19. – Kustra Ferenc József
r>

Értékelés 

