Hétköznapi pszichológia…Avagy az öregedés filozófiája…
r>
r>Fázósan ülök, fogam is összekoccan,
r>Révedek. Szemezek a semmivel hosszan.
r>Hallom, mások nem is ismerik a semmit.
r>Értem, de én meg miért? Csak? A mindenit…
r>
r>Ma tettem: telefonáltam, szervezkedtem,
r>De nagy elutasítás lett osztályrészem.
r>Egyre jobban látom, bennem van a hiba,
r>Tán’ korcs vagyok, mint egy törött szárnyú liba.
r>
r>Én is csak azt csinálom, amit/és mások,
r>Nekem, azért sem sikerül, ez mit fájlok.
r>Mit a sorsnak: pokol-ég közt vergődő szív,
r>Mikor engem becéz: peches senkinek hív.
r>
r>Tán’ kilétem alkonyának élvezetét,
r>Szürcsölőm, mert már örülök, hagy van még lét.
r>Bízok, hogy még nem vagyok ilyen öreges.
r>Üssek ököllel táblába, mint üveges?
r>
r>Megvilágosodott elmémben igazság,
r>Csírája már kikelt, hogy nincsen igazság.
r>Boldogság jól eső érzése gyomromból
r>Hiányzik, mint egy jó poén a humorból.
r>
r>Már csak csendes szemlélődéssel révedek,
r>Úgy látom velem ellentétes érdekek
r>Fonákjában csak a sóvárgás adatott.
r>Úgy érzem, feláldoznak, mint szűz leányzót.
r>
r>Budapest, 2000. május 30. – Kustra Ferenc József
r>
Látunk egy közeli, szomszédos háborút és fölütötte a fejét a már -majdnem- háborús világhelyzet
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A kicsi az kicsi, a nagy meg nagyot fagy, télen az ablakra jégvirág fagy,
r>Tél végén a jégvirág leolvad, a barázdában a jégpálya olvad már nem fagy…
r>A kicsi az kicsi, a nagy meg nagyot fagy, télen az ablakra jégvirág fagy.
r>
r>(senrjon csokor)
r>Jégvirág az ablakon,
r>A kemény fagy mély csendet rajzol.
r>Tavasz közeleg.
r>*
r>(Bokorrímes duó)
r>Fekete kosok, már leírattalak benneteket,
r>Nagyon látszik nem tanultátok meg a leckéteket.
r>Mily’ isteneitek vannak? Titeket segítenek?
r>
r>„Nyugaton a helyzet változatlan”,
r>A mi helyzetünk nagyon áldatlan!
r>Tetves kosok, hogy szakadjon le a két szarvatok,
r>Rájöttünk ám, hogy elhihetetlen a szavatok!
r>
r>Fekete kosok jöttek,
r>Ígéretük csak dühöt termett.
r>Bár letörne szarvuk!
r>*
r>(kétsoros, bokorrímes)
r>Fekete kosok, a szívetek miből van, jégfaragás, vagy makadámkőből faragott?
r>Titeket talán még gazdag társak sem érdekelnek, talán, ha az is pénzből faragott?
r>
r>(Leoninus duó)
r>Van ám nekünk is vágyunk, ha hiszitek, ha nem, háborúnak legyen vége, nem élvezem!
r>Ti kerestek dollárban milliókat, közben ki fütyülitek a szegény milliókat!
r>A háború megy előre, mert ez páratok érdeke, nem tudjátok, hogy mi a béke…
r>Ukrajnát meg nem támogatjátok, de eltartjátok… Így ez a Ti háborúságotok.
r>Tudjuk ám, hogy már annyi a pénzetek, mit sem tesztek, de a háborútok nektek tesztek.
r>Megállapítjuk, Ti még kosnak is rosszak vagytok, katonákat öletni, mit akartok.
r>Mi meg miközben vágyjuk a békét, Ti szórasátok kazettás bombák robbanó lelkét!
r>Mit csináltok vajh’ a megölt katonák vérén szerzett pénzzel, tán’ bankod bombákat bérel?
r>Mit csináltok a megölt családok vérén megszerzett pénzzel? Mi föl nem fogjuk ép ésszel…
r>
r>Jégből vagy kőből a szív,
r>Milliók sírnak, ti számoltok.
r>Békét ki mondja?
r>*
r>(10 szavas duó)
r>Mindennap átéljük, vágyunk messze repül,
r>Örülünk, hogy ágyúgolyó messze repül.
r>
r>Tudjátok, hogy nekünk egy robbanás is borzalom?
r>Pecheseknek jut földhalom!
r>
r>Messze száll a vágy sokszor,
r>De nálunk csak a robbanás száll.
r>Földben lesz végünk.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Nekünk már nemcsak a háborúból van elegünk, de fekete kosok! Belőletek is!
r>Hogy gazdagodjatok, háborút hoztatok ide a szomszédba! Ti meg még átkoztok is…
r>Nekünk már nemcsak a háborúból van elegünk, de fekete kosok! Belőletek is!
r>
r>Elég volt belőletek,
r>Háborút hoztok, mi szenvedünk.
r>Nem kérünk többet!
r>
r>Vecsés, 2023. július 23. – Siófok, 2025. június 24. -Kustra Ferenc József- írtam: a világ, az emberiség
r>-élő- történelmi-háborús helyzetéről, alloiostrofikus versformában. A senrjonokat szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta.
r>
(Senrjú)
r>A halál párja,
r>Életben nem véges tánc!
r>Élőkkel járja.
r>*
r>(HIQ)
r>A halál
r>Az élet része…
r>Élet ily’.
r>*
r>(HIAQ)
r>De egyszer mindennek
r>Eljön a vége emberhez…
r>Ez végül maradó.
r>***
r>
r>(Senrjú)
r>A halál társa,
r>Táncolunk még, míg lehet.
r>Lép velünk halkan.
r>*
r>A halál árnyék,
r>Élet-léptek halkulnak.
r>Kísér mindvégig.
r>*
r>(HIQ)
r>Halál jön
r>Az élet útján...
r>Ez ilyen.
r>*
r>Halál szól,
r>Az élet némul...
r>Már közel.
r>*
r>(HIAQ)
r>De egyszer csak eljön,
r>A legvégső perc az úton...
r>És itt marad csendben.
r>*
r>Nincs mi megállítja,
r>Elér a csend és a zárás...
r>Marad: por és emlék.
r>
r>
r>Vecsés. 2025. június 1. – Siófok, 2025. június 24. Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősként az élet lefogyásáról… Az első blokkot én írtam, a másodikat Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
r>
Latin szólás fordítása…
r>
r>(leoninus)
r>Már biz’ majd’ itt az újév, de az emberek nem változnak, erre nem jó… újév.
r>Mindig is voltak bölcsek, bár manapság is vannak sokak, ki hiszik, hogy bölcsek.
r>Éjjelt váltakozó nappal hogyan befolyásolja? Sehogy, rúgja meg a macska…
r>*
r>Új év jön, de régi az ember lelke, változás nincs, csak fordul az év kereke.
r>Voltak bölcsek, most is van ki úgy él, mintha tudásuk nagyobb volna az ősöknél.
r>Éj múlik, nappal jön, a sors nem enged ekképpen, hajnal ragyog, marad helyén minden.
r>*
r>(HIQ duó)
r>Az idő
r>Óh… állhatatos.
r>Ketyeghet…
r>
r>Az idő
r>Rohanva… hová?
r>Csak úgy búj
r>
r>(Apeva)
r>Az
r>Idő
r>tiktakol,
r>át a testen,
r>némán hagy nyomot.
r>
r>Az
r>idő
r>elillan,
r>csendben elmész
r>mégis minden fáj.
r>*
r>(senrjon)
r>Szilveszterkor lépést tarts!
r>Időnek is kell, hogy rend legyen.
r>Múlttal együtt megy.
r>
r>(tíz szavas)
r>Szilveszterkor lépj, ha hív az idő,
r>Múlttal táncol a jövő.
r>*
r>(senrjú)
r>Ősök lóháton
r>Vágtattak az idővel…
r>Oda kell érni!
r>
r>Léptek porában,
r>szél hordja a régi dalt.
r>Nincs menni hova.
r>*
r>(Tíz szavas)
r>Idővel tartjuk kordában tevékenységeinket,
r>A lóápolást, zaboltatást, kutya sétát, videó-nézéseket.
r>
r>(katauta)
r>Idővel tartjuk.
r>Lóápolást, zaboltatást,
r>Kutya sétát, filmnézést.
r>*
r>(Kétsoros-bokorrímes)
r>Szilveszter-hajnal… reggelig,
r>Félrészeg-álomnap estig…
r>
r>(senrjú)
r>Szilveszter hajnal,
r>Félrészeg álom kísér.
r>Megáll az este.
r>*
r>(leoninus)
r>Meghalásig időszámítás s utána végtelen – örök múlás.
r>Időt vekker mutatja és ha beledöglik is… tulajt bosszantja.
r>
r>(Kínai csi-csüe: 4×7 szótag. Versképlet: a a x a)
r>Nap örök, mégis múlik,
r>Végtelenbe lehullik.
r>Létünk csak rezdülésünk,
r>Pillanatban elbújik.
r>*
r>(Tízszavas)
r>Az öregség magában is bajjal jár,
r>Lét: barna medve… brumgár.
r>
r>Az öregség mosolya sárga,
r>Ha jön, brummogva távozik az ára.
r>
r>Vecsés, 2021. december 27. – Siófok, 2025. július 29. -Kustra Ferenc József- írtuk: alloiostrofikus versformában, kétszerzősként, Gránicz Éva szerző-, és poétatársammal.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r> (3 soros-zárttükrös)
r>Remény nélkül, pillanat hideg… de még rosszabb, ha lenne rideg,
r>Jaj nekünk, ha a pillanat rideg… szívünk ettől olyan hideg…
r>Remény nélkül, pillanat hideg… de még rosszabb, ha lenne rideg.
r>*
r>Ha remény szikrája fagyban ég,
r>Szívünkhöz a tavasz elér még.
r>
r>Remény, ha van, nem fagy meg,
r>Szív dobban, s jön meleg.
r>**
r>
r>(Bokorrímes)
r>Eme áldatlan helyzet elkezdi oldani lét vékony kérgét,
r>Eme helyzetet ember, ha nem tudja oldani, csak nézgél szét.
r>A remény a kistestvére létünknek, segít a tehetségnek,
r>Ha nincs csak jó vastagbőrű reménytelenség, jó szenvedésnek.
r>*
r>Remény vezet, ha kérgünk feslik,
r>Lét hajtása új fény... sejlik.
r>
r>Remény támasz, ha minden roskad,
r>A belső fényünk sosem fonnyad.
r>**
r>
r>(Katauta)
r>Tehetség, épp’ int,
r>Lám, tehetség… messze van.
r>Inkább szív-sirató van.
r> *
r>Készség hív, de távol van,
r>Szív sirat, remény alig van.
r>
r>Tehetség int, de nincs nyoma,
r>Remény szól: „Lesz még dolga.”
r>**
r>
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>A reményem a vágyam, mit nem tudok elmondani,
r>De, hogy holnap reggelre majd mi lesz, ki fog derülni…
r>A reményem a vágyam, mit nem tudok elmondani.
r>*
r>Mit elrejtek, vágy és remény,
r>De holnap majd teremhet fény.
r>**
r>
r>Reményteljesülés nélkül nincsen szerethető élet,
r>Reménytelenségben pedig nincsen jó kilátás-élet…
r>Reményteljesülés nélkül nincsen szerethető élet.
r>*
r>Remény nélkül szív is fáradt,
r>Kilátás sincs, mert… néma-bánat fáradt.
r>**
r>
r>(Bokorrímes)
r>De van egy mód: bízz, hogy az életed, jóra változzon,
r>Ez az egy mód, hogy a sérült lelked, nehogy távozzon…
r>De van egy mód: bízz, hogy az életed, jóra változzon.
r>*
r>Hitből nő ki remény fája,
r>Lélek gyógyul, ha van álma.
r>**
r>
r>(HIQ)
r>Csak bízzál,
r>Ki sem segíthet!
r>Küzdj és bízz!
r>*
r>(Tíz szavas)
r>Csak bizalom nyit utat,
r>Hol lélek mélye, újra utat mutat.
r>
r>Vecsés, 2025. május 18. – Siófok, 2025. június 8. Kustra Ferenc József- írtuk: Gránicz Éva szerzőtársammal, kétszerzősnek alloiostrofikus versben, Bosányi Alexandra Eszter „A remény-vesztett poéta hangja” c. verse, mint ötletadó alapján.
r>