Idő 
Értékelés 
Értékelés Az élet maga egy vízió…
r>
r>A végtelenből
r>Kivágott körcikk vagyok.
r>Álmaim, vadak.
r>*
r>Lelkem... fekete mélységek csöndes temetője…
r>Ő a zongorám… ha ráverek a billentyűkre
r>A húrok is sírnak, bánatosan nyekeregve…
r>*
r>Békésen várok,
r>Láthatatlan sötétben.
r>Izgalom-fényben.
r>
r>Vecsés, 2014. április 30. – Kustra Ferenc József- írtam: versben is és senrjúban is…
r>
Mikor a szív újra érez...r>r>Szív hét lakatnál,r>kulcs rég sötétbe veszett.r>Most mégis nyílik.r>*r>Csöndes kopogás,r>idegen, ám ismerős.r>Remeg már zár is.r>*r>Rozsdás zár reccsen,r>egy érzés óvatosabb...r>Belép és marad.r>*r>Szívem ajtajar>nyílik, mint sosem előbb.r>Valaki belép.r>*r>Azt hittem, nem leszr>de lám, a fény visszatér.r>Régi sötétre.r>*r>Nem hittem többé,r>de ő máshogy érkezett.r>Nem tört, csak várt rám.r>*r>Érzés közeleg, r>nem kérdez, csak ott marad...r>Ajkam nevét súg.r>*r>Szívem rég hallgat,r>de most a csend közepén. r>Valaki beszél.r>*r>Lakatról lakatr>hullott - és nem félek már!r>Újra szeretni.r>r>Siófok, 2025. április 19. -Gránicz Éva- Írtam: Senrjú csokorban
Piroslik bár az alma héja szépen,r>Belsejét féreg rágja, csöndes mélyen.r>Bár kívülre ékes, a látszat csalóka,r>Egy láthatatlan métely belülről pusztítja.r>r>Így van az ember is e zord világban,r>Félelem marcangolja, rejtve magányában.r>Ha nincs, ki mellé álljon, ki segítő kezet ad,r>A fájdalom még mélyebb, s a lelke megroppan.r>r>Az ember elvész: magára maradva,r>Reménytelen a sorsa, s minden egyes napja.r>Tanácstalan bolyongás csapdájában van,r>Keresi az utat, de nem leli magában.r>r>S már-már feladná, hogy van mégis kiút,r>Mikor a remény fényes sugara érkezik az út.r>Nem ereszti, ha rálel egyszer,r>Erőt nyer általa, s új útra léphet mégegyszer.r>r>Siófok, 2025. április 8. -Gránicz Éva
Az est láthatatlan érkezik,r>Csendben suhan, mint hűvös szél,r>Árnyékba vonja perceink,r>S a fény lassan szárnyra kél.r>r>Sötét palástját kitárja lágyan,r>Csillagok gyúlnak fent az égen.r>Holdfény játszik tó tükrén bátran,r>S álmodik a világ, szépen.r>r>Láthatatlan árnyak ölelnek,r>Egy bagoly visít a csendben élesen,r>Az utcák néma dallamot zengenek,r>S az est mesél a csillagfényben.r>r>Szívem is nyugszik, elpihen lassan,r>Vágyak alszanak, gondok némán,r>Álmok szövik szelíden, halkan,r>Az éjben rejlő csend titkát.r>r>Hajnalfény bontja majd a fátylat,r>Ám most még őrzöm az est hangját,r>Míg a világ pihen, álmodozgat,r>Az éj csendben rám borítja magányát.r>r>Siófok, 2025. március 31. -Gránicz Éva
Van nekünk egy maci cicánk,r>szürke, dundi, igazi mókás.r>Pocakja nagy, bajusza kunkor,r>ha leesik, csak néz: Ez most komoly?r>r>Ha lépeget, ring a hasa,r>olyan, mint egy kis plüss panda.r>Próbál ugrani? Hát az móka!r>Kb. két centi magasra... aztán, puff a padlóra!r>r>Á, ez bizony nem neki való,r>inkább gurul, az sokkal hatásosabb show!r>Néha kísérel egeret fogni,r>de inkább csak leül, és kezd bámulni.r>Jöjjön ide az az egér,r>én megvárom, míg magától ideér!r>r>Ha elfárad, elterül elég gyorsan,r>szundít egy nagy tál ropogósban.r>Te nem is cica vagy! - kis gazdi mondja.r>Maci cica ásít: Hát persze, Király vagyok, na!r>r>Siófok, 2025. március 2. -Gránicz Éva
