Hétköznapi pszichológia a bűnügyi munka frontjáról…
r>
r>(3 soros zárttükrös)
r>Én bűnügyi nyomozótiszt vagyok, megteszem, amit jól tehetek,
r>Jót vagy rosszat én nem teszek, igyekszek és csak „jól” teszek…
r>Én bűnügyi nyomozótiszt vagyok, megteszem, amit jól tehetek.
r>*
r>
r>(senrjon)
r>Bármit… jól kell megtenni,
r>Főleg bűnügyben, ott kell lenni!
r>Hozzáértés kell.
r>*
r>
r>(HIQ)
r>Szív is kell,
r>Ésszel fonódva.
r>Értés kell.
r>*
r>
r>(tízszavas duó)
r>Ötven évet lehúztam, sors igy rendelte,
r>Én helytálltam, sors rendezte!
r>
r>Három kapitányságon dolgoztam, mindenhol én voltam a legjobb,
r>Elsőnek… legjobb.
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Valamit jól kell megtenni, mindenkinek igy lesznek jó emlékei.
r>
r>Vecsés, 2026. április 24. -Kustra Ferenc József – írtam: önéletrajzi írásként.
r>
A sivatag, forró és hallgatag,
r>Sorsom menteném… de álmatag.
r>Forró szél hord homokot itt is,
r>Én megyek vele szembe… minek is?
r>
r>Menteném mi menthető, de nincsen mit,
r>Védenék én mindent, vagy csak a semmit.
r>Bármi van bennem, ha nem ismerik el,
r>Olyan, mint kis bogár, mit homok fújt el.
r>
r>Vecsés, 2007. január 6. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Kullogok, mint egy kivert kutya, a ködben,
r>Ballagok, de nem futok, mint nyúl a ködben.
r>Elvesztem a saját sorsomban,
r>Éreztem, baj van a gondomban.
r>Továbblépni, vajon lehet-e?
r>Én nem vagyok király gyereke!...
r>
r>Futnék tán', ha volna mérföldes csizmám,
r>De csak nevet ezen, a szomszéd komám.
r>Látja tán', sánta kutya szintjén vagyok,
r>Miket mesélek, mondja, csak álmodok.
r>
r>Vecsés, 2006. november 18. – Kustra Ferenc József-íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Hullám morajlik,
r>Hallgatom, beszélgetnek.
r>Csak találgatok.
r>*
r>Lélegzet hullám.
r>Taglalom a görbéjét.
r>Csak találgatok.
r>*
r>Várok! Te felelsz,
r>Én ölellek, lelkünk egy.
r>Te vagy a tenger.
r>*
r>Magam, én vagyok.
r>Megtestesült a lélek.
r>Köröttem tenger.
r>
r>Vecsés, 2014. március 29. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban. Pozsgai Gyula: „AZ ÉLET HAJNALÁN” c. verse senrjú átirata. A szerző engedélyével.
r>
Ott fönt, ilyen a vizionálásom…
r>
r>Messzire láttam árbockosárból, messzire néztem,
r>Mint marionett rángatózott világ, miben éltem.
r>Én úgy... csak éltem, mint mások az anyaméhben
r>Elhamvadtam, később felnőtt életben… létben.
r>
r>Mondták, hogy életben folyvást, mindig vétkes leszel!
r>Engem a rendőr, ha nem vétkezek is lemeszel!
r>Kosárból lenézve, vízben látod az arcod,
r>Vagy nem, de mindegy is, mert folytatnod kell harcod…
r>
r>Pohár bor egy sétabot az öregnek, mert az egy tudomány
r>És a fiatalnak meg az asszonyi lény bolondos hullám.
r>
r>Élet repül. Árbockosár életem felett csendben,
r>Éjjelente, csillagok ragyognak rám fenn az égben.
r>Hallik madárdalos hangja lelkemnek, én csak zengtem…
r>Árbockosár az életem, nagyon féltem, kilengtem.
r>
r>A partról is hallottam a lódobogást, szép volt, oly szép,
r>De ennyi idő után a kétszersültem, nem lett csak pép.
r>
r>Árbockosárban is közelg már az óra,
r>Távozni készülök majd én… nyugovóra.
r>Jönnek majd angyalok, akkor virradóra?
r>
r>Nagy a kívánságom a kosárban láthatatlanul,
r>Ne tűnjek el emlékekből csendesen, nyomtalanul…
r>
r>Vecsés, 2014. július 26. - Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
r>

Értékelés 

