Idő 
Értékelés 
Értékelés Élet zöld színű,r>Friss nedvesség táplálja.r>Virágos napok!r>Májusi szél esőt hoz,r>Természetet így gondoz.r>r>Aranyat érő,r>Eképp szól a szép mondás.r>Igazolódott!r>A csapadék jó dolog,r>Hogyha a menny nem zuhog.r>r>Ha langyos esős...r>Könyörületes az ég.r>Dús kalász szökken.r>Ég csatorna bőkezű,r>Nem precíz és tervszerű.r>r>Dús-zöld vidék szép,r>Tájnak ékes büszkeség.r>Kenyér-érlelő.r>Szántó földnek glória,r>Szalmából van megfonva.r>r>Virág illat száll,r>Este párás csábítás.r>Ámor-mámoros.r>Szerteszéjjel szerelem,r>Nyilak sebe...szív-verem.
Van, kinek élet adja… csak tekéznek
r>És élet sűrűjében… csak bengéznek.
r>De már ez sem annyira jó, már rothad,
r>Mit csinálhatsz, ha nagyon fáj a fogad?
r>
r>Keresgélsz, mint hajléktalan kukában.
r>Mennél a télben, tán’ lopott bundában.
r>Zabálnál, mint nagyon gazdag a nagy magányban.
r>Élveznéd életet oroszlán barlangjában?
r>
r>Vecsés, 2004. március 12. – Kustra Ferenc József
r>
Vakablakban meditálok…
r>
r>Fut széles, kanyartalan út, a nagy kanyaron túl a semmibe…
r>Kialvatlan a szemeim, révedve bámulnak a messzibe…
r>Üveg nélküli vakablak... kinézve, fixírozok valamit,
r>Az időóra ketyeg, csapkod benne valami, tán, valakit…
r>
r>Bölcsesség köve nincs... beépítették a kútja kávájába,
r>Lovam is elszaladt, valahol legelész, a kínja poklába.
r>Van-e még bármilyen lelkem? Bolyong vagy csak kicsit elcsavargott?
r>Felhők, ha eloszlanak, mondhatom... csillagfénynek utat nyitott.
r>
r>Zavart ez a világ, szürke füstköd borítja a mindenséget,
r>Sötétben, honnan vegyem elő, a mindent értő lelkiséget?
r>Most, a szélvihar kócolja, a fák borotválkozott ágait,
r>Éjjel, meg a Hold csak megy… érdektelen, intézi a dolgait.
r>
r>Most a télen a kemény fagyok, a kertem felett jártak,
r>Bentről néztem, a holdsugarak is bundába grasszáltak!
r>Azt is láttam bentről, hogy kint gallytördelő szelek jártak,
r>Akkor én bent, melegben örülhetek a hideg máknak?
r>
r>Vecsés, 2015. február 23. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Mi férfiak egy nőért nem könnyezünk!
r>Mi hazafiak, hazánkért könnyezünk…
r>Behunyt szemmel a kezünk zászlót lenget,
r>Nyitott szemmel meg, nem látjuk a rendet?
r>
r>Vecsés, 2009. május 2. - Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként a hazaszeretről.
r>
Múltamban vájkálás…
r>
r>Hatvannyolc vagyok, régen volt minden,
r>De a vágyódásom él, már másom sincsen,
r>Él és dühöng a vágyaimról végső lemondás… már nincs sincsen….
r>
r>Jézusom, elképesztő, hogy mért rohan az idő
r>Így én már nem várhatom, hogy majd új élmény kinő!
r>Merengek persze, többféle vágy bennem, de némaság kel,
r>Az én kérdéseimre, már csak a némaság ki felel.
r>*
r>Van bizony oly' reggel, hogy könnyben ébredek,
r>Igy csukott szemmel a múltamba révedek,
r>De eredmény nem szokott lenni, igy aztán mostan nem tévedek.
r>
r>Térdeplőm nincsen, a kérdések földön térdelnek,
r>És tapasztalom, kelek, vágyak csendben térdelnek.
r>Bizony keléskor füstbe mennek álmok, tán’ mire várok?
r>Pedig szépek voltak a gyermekkori álmok… még vágyok.
r>*
r>Megéltem a mélységet a magasságot
r>Megéltem én az illúziós vágyálmot,
r>Megéltem az élet és idő… nagyon heves rohanásokat!
r>
r>Még élek, várom a lehetetlen sok végtelent
r>És addig, hogy még egyszer átéljem lehetetlent…
r>Fájó múltam részletei még üdvözöllek titeket,
r>Lassan múlik el az élet, de várom a lehetetlent…
r>
r>Vecsés, 2016. július 27. - Kustra Ferenc József- Írtam: az új, ’3-4 soros versszak’ fejlesztésemben. Ezt versszerkesztőben lehet megírni! Önéletrajzi írás.
r>
