Micsoda életem volt, csak dobált jobbra-balra, mint vihar a lélekvesztőt.
r>A sorsom belső hangja meg, csak biztatott, hogy élvezzem, mint gyönyörködtetőt.
r>Mese nincs, fenét sem ért az elátkozott létem
r>És ebből nincs kilépés, ma már tudom, nem vélem…
r>
r>Mindenkinek egy élete van,
r>De ki korán hal, annak nem van...
r>
r>Vecsés, 2021. augusztus 24. – Kustra Ferenc József – Íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Renga-láncvers, fél haiku-láncban…
r>
r>Délidőben, oly’
r>Tüzes a búzatábla.
r>Nap, nem kíméli.
r>Lélegzik a táj.
r>Szénabálát cirógat
r>Nyári napsugár.
r>Est érkezése
r>Bíborfátylat tájra hint.
r>Nyáresti mámor.
r>Szárba szökött a
r>Búza, mező lengedez.
r>Nap, nem kíméli.
r>Fűszálon mosoly.
r>Meleg fuvallatot ér
r>Nyári napsugár.
r>Bíborszín fények
r>Bokrokon táncot ropnak.
r>Nyáresti mámor.
r>Kecsesen ring-ring
r>A sárgult búzakalász!
r>Nap, nem kíméli.
r>Gyümölcsöző lét.
r>Málnabokrokat csókol
r>Nyári napsugár.
r>Égalj vérvörös,
r>Alkony, pírjában úszik.
r>Nyáresti mámor.
r>Lengő kalászok
r>Lehúzzák már a szárat.
r>Nap, nem kíméli.
r>Alföld elterül.
r>Gémeskutat szomjaztat
r>Nyári napsugár.
r>Az alkonyon szem
r>Mereng, esti álmodás.
r>Nyáresti mámor.
r>Őzek udvarban,
r>Csak körbe-körbe mennek.
r>Nap, nem kíméli.
r>Mezőn pajkosság.
r>Huncut csikókat kerget
r>Nyári napsugár.
r>Esti fényben zöld
r>Gyíkok kövön napoznak.
r>Nyáresti mámor.
r>Szőke lett már a
r>Búzatábla. Őz kószál.
r>Nap, nem kíméli.
r>Pásztor fütyörész.
r>Mély barázdákat simít
r>Nyári napsugár.
r>Gerlék fürdenek
r>Itató langy vizében.
r>Nyáresti mámor.
r>Kecskebéka a
r>Faágon kuruttyolgat.
r>Nap, nem kíméli.
r>Puli fut messze.
r>Fekete bundát izzaszt
r>Nyári napsugár.
r>Langymeleg szellő
r>Mező illatát hozza.
r>Nyáresti mámor.
r>Tóban hullámok
r>Kergetik egymást… folyvást.
r>Nap, nem kíméli.
r>Békés nyáj legel.
r>Lágy csengettyűszót kísér
r>Nyári napsugár.
r>Frissen kaszált fű
r>Illata légben terjed.
r>Nyáresti mámor.
r>Csordogáló a
r>Csendes patak… tiszta-víz.
r>Nap, nem kíméli.
r>Madár csiripel.
r>Könnyű verebet röptet
r>Nyári napsugár.
r>Tó vize, alkony
r>Vörös fényét tükrözi.
r>Nyáresti mámor.
r>Színek és fények
r>Varázsa szétterül.
r>Nap, nem kíméli.
r>Méhek zümmögnek.
r>Virágzó nedvet éltet
r>Nyári napsugár.
r>Henye napsugár
r>Vibrál, tó sima tükrén.
r> Nyáresti mámor.
r>Uralkodó lett
r>A napfény, mind a tájon.
r>Nap, nem kíméli.
r>Hernyó változik.
r>Fürge lepkét táncoltat
r>Nyári napsugár.
r>Est fénye kigyúl
r>Ezüstszín, tájra borul
r>Nyáresti mámor.
r>Nagyon meleg van,
r>Ami mindent megérlel.
r>Nap, nem kíméli.
r>Nyugalom örök,
r>Csendes vidékre olvad…
r>Nyári napsugár.
r>Tó tükrén kúszik
r>Az ezüstös Holdsugár.
r>Nyáresti mámor.
r>
r>Vecsés, 2018. júl. 22. - Mórahalom, 2018. aug. 8 – Szabadka, 2018. aug. 7.– Kustra Ferenc József – 36 darabos Renga-láncvers. A -Nap nem kíméli- végűeket én írtam, a -Nyári napsugár- végűeket Farkas Tekla. A -Nyáresti mámor- végűeket, Jurisin Szőke Margit.
r>
A művelt nyugat gőzerővel készül az oroszok ellen, az Ukrán háborúba… TV -k harsogják!
r>
r>(leoninus trió)
r>
r>Monotonon elmúltak a fiatal évek s közelednek a vég évek.
r>Vannak, akik totálisan megváltoztak, mit rosszul-élni hajlamosak.
r>Szép az élet, de ez keveseknek adatik meg és ennek lényege meg…
r>
r>Nekem irtó nagy szerencsém, hogy a szívem bírja, lelkem meg okos adjutánsa.
r>Éltem ágai persze már párszor arcon vágtak, de hű híve vagyok hazának.
r>Káposztalevest mi is készítünk, de az orosz ’scsi’ nekünk biz' nem eledelünk.
r>Most meg a „művelt Nyugat épp’ a világvégét készíti… meki kellene ki ’scsi’!
r>
r>Nyájas, jóindulatú a felhők nélküli nap és kék az ég, a mezőnk színes még.
r>A "Nyugat" háborúzna már, ha lehetne, közben nincsen is elég és új fegyvere…
r>Olyanok, mint a kocsmai verekedők, csak úgy egymást kergetik… tétet emelik.
r>A nagy hegytető éppen szemben van, a Nap nézi, itt bizony majd’ háborús helyzet van.
r>"Művelt Nyugat" csak bevételt akar, halottak semmi... ezért békét nem előkapar…
r>*
r>
r>(Senrjon csokor)
r>Bókol kertben sok virág,
r>A csúzos öreg fronton meghó’.
r>Csendes béke nincs.
r>
r>Észlelem, hogy fönn égben
r>Felhőtündér gyakorlóban van…
r>Semmilyen béke.
r>
r>Nyár is izzad rendesen,
r>Kisebb felhő „pökik” hevesen.
r>Zajos béke sincs.
r>*
r>
r>(HIQ csokor)
r>Kékségben
r>Is megöregszünk.
r>Háború?
r>
r>Végtelen
r>Hosszú öregség.
r>Háború?
r>
r>Léthatár
r>Csak úgy lecsökken?
r>Háború?
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Háború nem kell nekünk… aknára lépve milyen lesz a belünk? Nem vágyja a lelkünk…
r>
r>Vecsés, 2024 július 6. – Kustra Ferenc József- íródott: életvégről és a „Nyugat” háborúba készüléséről. Európa vezető politikusai! - „pökik” - tájnyelvben köp.
r>
A művelt Nyugat szerelmes lett a háborúba… Már küldenék Ukrajnába a katonáikat…
r>
r>Aggasztó háború…
r>Terjed az emberi búság.
r>Ez háború aggaszt!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Terjed emberi butaság.
r>Lelkemben aggódok.
r>
r>Aggasztó háború…
r>Van kinek ez nem aggasztó
r>Én bizony aggódok.
r>
r>Aggasztó háború…
r>Nyugati részvevők miatt…
r>Vörösvonaluk, nincs!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Ám… konkrétan ne kérdezzél…
r>Túl sok a szereplő.
r>
r>Aggasztó háború…
r>A parancsom, hogy állj!
r>Te halálosztó vagy!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Fekete kos! Te népírtó!
r>Ja! Nép kiirtó vagy!
r>
r>Aggasztó háború…
r>Fekete kos! Te Harpagon!
r>Halált váltasz pénzre…
r>
r>Aggasztó háború…
r>Kos! Mesélsz Te a gyereknek?
r>Tanulja háborút…
r>
r>Vecsés, 2024. július 3. – Kustra Ferenc József- íródott; HIAQ csokorban, a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: Európa is fegyverkezik! Egy védelmi szövetség, támadásra fegyverkezik…
r>
Mért nem jelentkezel Emese?
r>Elmentél, eltűntél, mint mi se…
r>Roppantul hiányzol,
r>Vajh’ mással cicázol?
r>Észrevetted? Eltűntél… mégse?
r>
r>Hol lehetsz, kedvesem Emese?
r>Ez így ideg rottyam menete…
r>Karomba fogtalak,
r>Számmal pusziltalak!
r>Eltűntél, híred sincs már nekünk…
r>
r>Nem bántottalak… mért, Emese?
r>Tettednek leszek én betege.
r>Úgy szeretgetnélek,
r>Hagyd, erre kérnélek…
r>Gyere, ölelj újra Emese…
r>
r>Vecsés, 2021. augusztus 15. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>