Idő 
Értékelés 
Értékelés Jaj, felejtek és görbe szájjal r>Fanyargok én, aki a szitkot r>Fohásszá avattam s a titkok r>Bősz szájú harsonája valék. r>r>Leveleimet elégettem, r>Multamat a Multba kavartam, r>Akaratom mind elakartam r>S unom a rest, döcögő Jövőt. r>r>Unom már az emlékezést is r>S a bánást bűneim fölötte, r>Sok fogadkozásom: örökre, r>Sok, pazarolt, régi csókomat. r>r>Kit látok, másnak-váltnak látok r>S énemben bámulom a régit, r>Mint egy öreg mesét: beszélik: r>Óperencián is túl talán. r>r>Minden úgy csittul, múlik, szürkül, r>Mint amit rőt mező védelmez: r>Ma már a Halál sem félelmes r>S szégyenlem, ha föl-fölijjedek. r>r>Tán-holnapi végem mosolygom r>S én, a szegény, megcsalt borissza, r>Mint egy Isten, úgy nézek vissza, r>Által, eldobott életemen. r>r>Ami mámor volt, nem sajnálom, r>Ami józanság, az se késett, r>Se barátot, se. feleséget r>Utamra nem ráncigáltam én. r>r>Mosom kezeim, szűz Pilátus, r>Felejtek, jaj és megbocsátok, r>Csók,, pénz, hit, bűn nem várok rátok, r>De nem várok már magamra sem.r>
Nekropoliszban zene zendült r>Egy süket, őszi napon. r>Én már meghaltam akkor régen r>S feküdtem vörös ravatalon. r>r>Sírt az ajtóm. Csöndben belépett r>Valaki és nevetett, r>Valaki, kiért sokat sírtam r>S akit halottan is szeretek. r>r>Megsimogatta sárga arcom r>És kacagott, kacagott: r>Fény-emberem, idekerültél? r>Csúf Budapest a ravatalod? r>r>Hát nem emlékszel már a fényre, r>Mely déli sírokra száll? r>Itt Budapesten csúf az élet r>S ezerszer csúfabb a halál. r>r>Gyere innen Átok-városból, r>Gyere, halottam, velem, r>Itt nem lehet szépet álmodni, r>Itt nincsen könnyes, nagy szerelem. r>r>És kezeim puhán megfogta r>És kacagott, kacagott r>S azóta déli temetőbe r>Készül egy szegény halott, halott.r>
Szeretni kell a csalfa köd-eget, r>Szeretni kell száz csillag enyhe képét, r>Fölnézvén a szív könnyebben feled r>És föltalálja tán az örök békét. r>r>Csókolni kell az élet-mart sebet, r>Csudálni kell a lányszem tiszta kékét, r>Dalolni kell a bánatok felett r>S nem kérdni, hogy vén Földünk meddig ég még. r>r>Tisztelni kell az öregek kezét, r>Símogatni az ifjúság fejét r>És bátor hittel élni, ölni, csalni. r>r>Halotti torban folyjon drága bor, r>Nem szabad sírni soha, semmikor r>S ha halni kell, hát vígan menjünk halni. r>r>
A lantot, a lantot r>Szorítsd kebeledhez r>Ha jő a halál; r>Ujjod valamíg azt r>Pengetheti: vígaszt r>Bús elme talál. r>r>Bár a szerelem s bor r>Ereidben nem forr: r>Ne tedd le azért; r>Hát nincs örömed, hát r>Nincs bánat, amit rád r>Balsors keze mért?... r>r>Hisz szép ez az élet r>Fogytig, ha kíméled r>Azt ami maradt; r>Csak az ősz fordultán, r>Leveleid hulltán r>Ne kivánj nyarat. r>r>Bár füstbe reményid, - r>S egeden felényit r>Sincs már fel a nap: r>Ami derüs, élvezd, r>Boruját meg széleszd: r>Légy te vidorabb. r>r>S ne hidd, hogy a lantnak r>Ereje meglankadt: r>Csak hangköre más; r>Ezzel ha elégszel, r>Még várhat elégszer r>Dalban vidulás. r>r>Tárgy künn, s temagadban - r>És érzelem, az van, r>Míg dobban a szív; r>S új eszme ha pezsdűl; r>Ne vonakodj restűl r>Mikor a lant hív. r>r>Van hallgatód? nincsen? r>Te mondd, ahogy isten r>Adta mondanod, r>Bár puszta kopáron r>- Mint tücsöké nyáron - r>Vész is ki dalod. r>
Szép napkeletnek r>Viránya lelkem, r>Örök tavasznap mosolyog le rá; r>Mit csak a földre r>Ejtett az isten, r>Megterem rajta minden szép virág. r>r>Csak egy hiányzott, r>A hit virága, r>A sírontúli életnek hite, r>S ez is kikelt már, r>Ez is virít már, r>És ezt szerelmed ülteté ide. r>r>Miről a büszke, r>Az elbizott ész r>Egy hangot sem bírt mondani nekem: r>Megmagyarázta, r>S mi könnyedén, azt r>Édes szerelmed, kedves hitvesem! r>r>Nem sötét a sír: r>Szemünk vakul el, r>Ha rátekintünk, fényességitől, r>Mely oly szokatlan r>Varázsözönnel r>A másvilágból arcainkra dől. r>r>Nem az enyészet r>Rideg tanyája r>A koporsó; de vidám sajka ez, r>Amely velünk e r>Szép életből egy r>Még szebb élet partjára átevez. r>r>Csak azt az egyet r>Szeretném tudni: r>Hol, merre terjed ez a másvilág? r>És mily alakban r>Jutunk majd innen r>Ez ismeretlen másvilágba át? r>r>Mint ágrul ágra r>A csalogánypár, r>Csillagrul csillagra szállunk, te s én? r>Vagy mint két hattyu r>Ringunk szelíden r>Az örökkévalóság tengerén? r>
