Idő 
Értékelés 
Értékelés Én is éltem... vagy nem élet r>Születésen kezdeni, r>És egynehány tized évet r>Jól-rosszul leküzdeni? r>Én is éltem... az a sajka r>Engem is hányt, ringatott, r>Melyen kiteszi a dajka r>A csecsemő magzatot. r>r>Első nap is oly borultan r>Hajola reám az ég! r>S hogy nevetni megtanultam, r>Sírni immár jól tudék; r>Sohase birám teljébe' r>Örömeim poharát; r>Az ifjuság szép kertébe r>Vas korláton néztem át. r>r>Félve nyúltam egyszer-máskor r>Egy rózsát szakasztani: r>Késő volt - a rázkodáskor r>Mind lehulltak szirmai. r>Keresém a boldogságot, r>Egy nem ismert idegent: r>Jártam érte a világot - r>S kerülém ha megjelent. r>r>Vágytam a függetlenségre, r>Mégis hordám láncomat, r>Nehogy a küzdés elvégre r>Súlyosbitsa sorsomat: r>Mint a vadnak, mely hálóit r>El ugyan nem tépheti, r>De magát, míg hánykolódik, r>Jobban behömpölygeti. r>r>Álmaim is voltak, voltak... r>Óh, én ifju álmaim! r>Rég eltüntek, szétfoszoltak, r>Mint köd a szél szárnyain. r>Az az ábránd - elenyészett; r>Az a légvár - füstgomoly; r>Az a remény, az az érzet, r>Az a világ - nincs sehol! - r>r>Nem valék erős meghalni, r>Mikor halnom lehetett: r>Nem vagyok erős hurcolni r>E rámszakadt életet. r>Ki veszi le vállaimról... r>De megálljunk, ne, - ne még! r>Súlyos a teher, de imhol r>Egy sugár előttem ég. r>r>Szende fényü szép szövetnek, - r>Mely egyetlen-egy vigasz, - r>Szerelemnek, szeretetnek r>Holdvilága! te vagy az. r>Elkisérsz-e? oh, kisérj el - r>Nincs az messze - síromig; r>S fátyolozd be derüs éjjel r>Aki majd ott álmodik! r>
Halljátok csak, mik nem történtenek velem! r>Mulattató lesz tán; mert tárgya szerelem. r>r>Hétköznap-életem fásító gondjait r>Lerázni, a minap kedves sétálni vitt. r>Bolygék a főváros lármás utcáiban, r>(Mert csak tolongás, zaj között vagyok vigan. r>A természet nyugodt magányos rejtekén r>Magamba szállok, és elkomorodom én. r>De utcákon, holott, mint a champagnei bor r>Az élet, a sürgő világ pezsegve forr; r>Utcákon a lélek percenként újat lát, r>S nem fonja komolyan az eszmék fonalát. r>Itt enyelegve lejt virágos kocsiján r>A víg szórakozás, a szép könnyelmü lyány.) r>r>Jártam föl és alá. A tiszta égi bolt r>Magasról küldte le a napsugár-mosolyt; r>De a forróságon koronként enyhite r>Szelid, lágy fúvalom nyájas lehelete. r>Tarkán hullámozott mindenfelé a nép, r>Gyönyörködött szemem száz- meg százfélekép. r>Előttem itt pompás úrhintó roboga, r>Amott nyikorgott rosz napszámos-talyiga. r>............................................... r>
Téged keresnek szemeim, r>Csak tégedet, szerelmem! r>S mindenkit látnak szemeim, r>Épen csak tégedet nem! r>Ne látnám többé a napot, eget, r>Csak láthatnálak, lelkem, tégedet! r>r>Oh istenem, te nélküled r>Milyen rideg az élet! r>Inkább lennék fáradt madár, r>Mely sivatagba téved, r>Hol nincs számára hűs lomb, hűs patak, r>Csak forró föveny, forró sugarak.r>
Éjjel, r>Mikor a fáradt harcosok őrt állnak az épülő kapu előtt, r>A leggyötörtebb tompán a földre puffan, r>Szive kifuttatja a vágányokat r>S a fények szédítő pályaudvaráról r>Kirobog a mennyei páncélvonat. r>r>A páncélvonat megdördül haraggal, r>De csak a pávák hallják s kitárják rá farkukat kénytelen r>S a fiatalok vérébe zuhog r>Ütegeiből a szerelem. r>r>Mert küzdeni kell a halálban is: r>A fáradt élet nem bír minden harcokat - r>Mikor még friss eleven voltam, r>Mért nem akkor zúdultál szivemből r>Jobbharcú, mennyei páncélvonat! r>
