Vággyal simulok hozzád, Teca,
<br>Megáll a csend, de mire várva…
<br>Tolakodok feléd,
<br>Így ölelek… beléd.
<br>Sok perc, egy dús gyönyör fő álma.
<br>
<br>Heved, oly’ vad ölelésében,
<br>Lét surranós szédületében.
<br>Ölellek hevesen,
<br>Ó, Te csak egyetlen…
<br>Egymás, pihi engedélyében.
<br>
<br>Tartóba nyomtam a gyertyámat,
<br>Elvetettem az új búzámat…
<br>Vágy Terád folytjában,
<br>Ez van bent, kottámban.
<br>Szórtam is Neked nagy szikrákat.
<br>
<br>Vecsés, 2017. december 1. – Kustra Ferenc József – íródott: erotikus jellegű LIMERI csokorban.
<br>
Én meg, még szeretlek…
<br>
<br>Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között,
<br>Hallgatom… a fűben ülök a fák között…
<br>Nyújtózkodik a csönd a fatörzsek között.
<br>
<br>Egyedül, így bizony nagyon magányos a sok napom,
<br>Istenkém, ha itt lennél... Ezt bizony nagyon akarom!
<br>A szerelem csak dúl-fúl a lelkemben, ezt bizony nagyon elfogadom,
<br>Persze az lenne az igazi, hogy itt ülnél velem, ezt is akarom.
<br>
<br>Régen volt és csak egyszer, hogy ezt az erdőt együtt jártuk,
<br>Akkor még ketten egyformán a jövőt jól megálmodtuk…
<br>De Te… aztán sajnos, másképpen döntöttél, a fájó-magány mellett,
<br>Énvelem nem is törődtél, pedig egyet értettünk jövő mellett.
<br>
<br>(Bapeva tükör)
<br>Jövő?
<br>Merre van?
<br>Lehet tudni?
<br>Azt sem tudhatjuk,
<br>Mit hoz nekünk jövő,
<br>Talán, lesz-e kárpótlás…
<br>Tény, hogy én, tovább szeretlek,
<br>Érted és miattad… epedek!
<br>Sorsot okolom, szétválasztott minket,
<br>Elvett végleg tőlem téged, mesés kincset!
<br>
<br>Elvett végleg tőlem téged, mesés kincset!
<br>Sorsot okolom, szétválasztott minket,
<br>Érted és miattad… epedek!
<br>Tény, hogy én, tovább szeretlek,
<br>Talán, lesz-e kárpótlás…
<br>Mit hoz nekünk jövő,
<br>Azt sem tudhatjuk.
<br>Lehet tudni?
<br>Merre van
<br>Jövő?
<br>
<br>(Anaforás, 3 sorod-zárttükrös)
<br>Szívszerelmem vagy, akár akarod, akár nem,
<br>Szív fenntartóm vagy még most, így akarod vagy sem…
<br>Szívszerelmem vagy, akár akarod, akár nem.
<br>
<br>(Szenrjú)
<br>Kezd már fújni szél,
<br>Magánnyal… hazamegyek.
<br>Még elmélkednék…
<br>
<br>Vágyainkat leölik a sors-átkok,
<br>Mert a lapokon írtak olyan mások.
<br>Voltak varázslatosan szép napok,
<br>Ma már ezek, csak elillant álmok.
<br>
<br>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
<br>Az ősz bizony, nem enged hozzád, a napfényes sorsunkhoz,
<br>Sorsunk fák alá lök, igazodjunk nagy levélhulláshoz…
<br>Az ősz bizony, nem enged hozzád, a napfényes sorsunkhoz.
<br>
<br>Vecsés, 2020. szeptember 27. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában a szerelemről, kedvesemnek.
<br>
Hétköznapi pszichológia…
<br>
<br>A remény, nem más, mint a vágy jó-nagy tükröződése.
<br>A vágy elhatalmasodik, beteljesülést várjuk.
<br>A rossz vágyaknak is van látható tükröződése
<br>De
<br>A jót vagy a rosszat -sajnos- nem mindig toleráljuk.
<br>
<br>A túlzó remény, a vágyak -téves- félreértése.
<br>
<br>Vecsés, 2017. június 14. – Kustra Ferenc József – íródott: a témához -általam- fejlesztett 6 sorosban.
<br>
Ó, Te szerelmetesem, Linda!
<br>Nyárfasoron jó ez a séta!
<br>Nyakunkon van a Valentin nap,
<br>Tegnap kiprédikálta a pap….
<br>
<br>Idézett is; mondta, hogy „szeressük egymást gyerekek”,
<br>Legalább Valentinkor egymást szeretők legyetek.
<br>Ugye Linda nálunk -életben- mindez rendben van,
<br>E nyárfasori séta is csak mienk… rendben van?
<br>
<br>Nem engedjük el a boldogságot,
<br>Mi nem teszünk ilyentén csúfságot…
<br>Nem engedjük el a boldogságot!
<br>
<br>Vecsés, 2023. február 11. – Kustra Ferenc József- íródott: romantikus gondolatokban Valentin napra!
<br>
Szerelmem ragyog érted Brigi!
<br>Bízok, Te vagy ki nem felejti…
<br>Ez Valentin-napunk,
<br>Mi boldogság-kapunk…
<br>Hold, világítást nem felejti…
<br>
<br>Vecsés, 2023. február 11. – Kustra Ferenc József - íródott romantikus LIMERIK- ben
<br>

Értékelés 

