Idő 
Értékelés 
Értékelés A téli nap, vakítóan süt…
<br>Hótakaró visszaveri fényt,
<br>Én meg nézem, mint egy átszellemült.
<br>Úgy élem meg, mint egy leányregényt.
<br>*
<br>Hófehér a hó,
<br>A tisztaság szépsége…
<br>Hógolyó fehér.
<br>
<br>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József
<br>
Avagy: tagadni a múltat?
<br>
<br>A jövő titok,
<br>De a végzet intézi…
<br>Múlt meg, úgy, ahogy…!
<br>*
<br>Másodpercenként
<br>Létezik, jövő kezdet.
<br>Csak múlt alapján!
<br>*
<br>A vágy, csak álom,
<br>Vagy teljesül, vagy soha…
<br>A múlt, biztos pont!
<br>*
<br>A múlttól félni
<br>Dőreség, vissza nem jön.
<br>Csak… kutakodni!
<br>*
<br>Előttünk tenger
<br>Sok kérdés múltba vezet.
<br>Múlt, mégis jelen…
<br>*
<br>Múlt hullámai,
<br>Visszatekintenek majd,
<br>Valóság ködbe.
<br>*
<br>Múlt, feneketlen,
<br>Ködös pusztasága él!
<br>Világosodás.
<br>*
<br>Ókori vársánc
<br>Élet sok problémája.
<br>Múlt nem nyeli el.
<br>*
<br>Reggel ébredni,
<br>Halott tegnap-tudattal.
<br>Fatalista múlt.
<br>*
<br>Emberek sorsa
<br>Múltban pecsételődött.
<br>Pofonegyszerű.
<br>*
<br>A bajt keresni
<br>Nem kell. Jön az magától.
<br>Múlt történések…
<br>*
<br>Mély csenddel elvész
<br>A bennünk élő múltunk.
<br>Ez, identitás?
<br>
<br>Vecsés, 2016. január 21. – Kustra Ferenc József
<br>
Fehér avar lesz a hópelyhekből szőtt terítő,
<br>Én, majd, ha járok a puha hó selymen,
<br>Lépésem zajtalan, puha, nesztelen.
<br>Hópehelyből az avaron lesz fehér terítő.
<br>
<br>Apró dombokat, torlaszokat épít szellő,
<br>Hallgasd a végtelen, nem semmi üzenetét,
<br>Milliónyi lélek várja, minden betűjét.
<br>Fentről meg csak zúdul le a sötét hófelhő…
<br>
<br>Kerti asztalunkon, hófehér a terítő,
<br>Éjjel van, már fehér dunna borítja kertet,
<br>A kemény hidegben látni a leheletet.
<br>Fehér a föld, a rét, a csalitos, az erdő.
<br>
<br>A tél jeges lehelete most a kertész,
<br>Feltámad a szél, de ezt el nem fújja,
<br>Házunk fala a hótorlaszt felfogja.
<br>Nyáron erre gondolva, legott megáll ész.
<br>
<br>Lassan úgy érzem, megállt a fehér idő,
<br>Csillagok messze a felhők fölött ragyognak,
<br>Lehet, erőlködnek, de minket nem láthatnak.
<br>Talán, lesz még tavasz és jön a langy szellő…
<br>
<br>Vecsés, 2013. január 13. – Kustra Ferenc József - Landi Krisztián „Havazás” c. verse ihletésével.
<br>
Eredeti Basho féle haikuban és senrjúban
<br>
<br>Vetkőzteti a
<br>Mindenséget, pörére.
<br>Kopaszodó ág…
<br>*
<br>Hideg lombhullás,
<br>Búcsúzás a zöld nyártól.
<br>Nap langyosan int…
<br>*
<br>Mezőség gubbaszt,
<br>Jövőre újraéled.
<br>Már nincs jó idő.
<br>*
<br>Szénakazal az
<br>Ifjaké. Búvóhelyük.
<br>Őszi kaszálás.
<br>*
<br>Ősz bolyong utcán,
<br>Hajnalban, dérkabátban.
<br>Fázósan toporog.
<br>*
<br>Erdő, már színes,
<br>Sok levél, sárgán hullik.
<br>Daruék, úton…
<br>*
<br>Ködhomályba vész,
<br>A múlt minden melege.
<br>Hideg eső hull.
<br>*
<br>Köd borította
<br>A reggel ébredő fényt.
<br>Sötét homálya.
<br>•
<br>Borult ég alatt,
<br>Ködön kéne átlátni.
<br>Gátló sűrűség.
<br>*
<br>Csak reménysugár,
<br>Hogy napsugár még meleg.
<br>Hűtő fergeteg.
<br>*
<br>Nyár elszökött.
<br>Sunnyogott a hó elől.
<br>Hideg büntetés.
<br>*
<br>Fagyottság érzés,
<br>A szétszaggatott ruha.
<br>Hideg fagyhalál.
<br>
<br>Vecsés. 2015. május 3. - Kustra Ferenc József
<br>
Nem kell neked a jövő, éljünk akkor mának?
<br>Nem röhögcsés az, ha nekimegyünk a fának?
<br>A jövőnek nem is lehet élni, mert az nincs!
<br>Rögvest éljünk pillanatot, az maga a kincs…
<br>
<br>Vecsés, 2014. szeptember 7. – Kustra Ferenc József
<br>
