A mű mikor terem<br>A kiállítóterem<br>Még csak nem is sejti<br>Mi fán terem<br>A jövedelem<br>Gyümölcse.<br><br>Szegény Vincent<br>Néha egy cent<br>Is jót tett<br>Volna vele <br>A jótett<br>De semmi kiállítás<br>Nem teremtett <br>Sem termet <br>Sem hajlandóság-tettet<br>Így szegénységben<br>Lett<br>Eltemetett.<br><br>Bezzeg Dalí<br>A vagány deli<br>Tudta <br>Hogy megteremti<br>Művészi profitját<br>És ezért is<br>Volt zseni. <br>Vagy picasso... <br>Aki cascó<br>Nélkül is biztosította<br>Hogy képei frankó<br>És sokáig időtálló<br>Legyen<br>Egyszerűen - perfectó. <br><br>Van aki korát <br>Hosszan megelőzi<br>Van aki csak mellőzi<br>Akad aki egyedien egyéni<br>És van aki<br>Saját korát <br>Sem tudja utolérni.

Mesebeli történet <br>Lehet<br>Sok egyszerű <br>Hétköznapi<br>Szépre festett eset.<br><br>A szó szerény <br>Melege<br>És a színekbe <br>Mártott ecset<br>Holnap majd megfesti<br>Édesíti<br>Az emlékeket.

Az egyenes mezsgyéjén <br>Ott lappang a görbület<br>Lehetősége <br>Minden atom-pontban<br>Az abszolút <br>Irányvonal hajlatán.<br><br>Elmék közt<br>A gondolat-komunikáció<br>Érzelemtöltéssel<br>Arányosan finomul<br>A precizitás skáláján<br>A szeretet minőségétől <br>Függően.<br><br>Mikor Rád gondolok...<br>A Te jeled veszem<br>S így képzeletem<br>Valós időben<br>Lelked sugallatára <br>Alkotott képem.<br><br>És hiába kételkedem <br>Működésében.<br>Érzelemhullámaink <br>Attól még<br>Egy-síkon keveredve<br>Eljutnak <br>Szellemünk mélyére.<br><br>Akár a térképezett hormonok<br>Beleszólnak döntések <br>Végkimenetelébe.<br><br>A lényeg belül mélyen lakozik<br>Ahonnan a jelek <br>Útjukra erednek<br>Hogy töltésük párjával<br>Egyesüljenek.<br><br>S a Történetek beteljesedjenek.<br><br>Tudom <br>Ha rám gondolsz<br>Elküldöd nekem<br>Szívedből felszálló<br>Érzelem vegyületed.<br>Az alkotott kép<br>Aszociáció<br>Vetülete tükörként<br>Veri vissza fényét<br>Bennem.

A naplemente utolsó<br>Sugarai közt<br>Zsong lélek-melegítőn<br>Az erdő illatos fái felől<br>Énekes madarak mágikus<br>Életvidám<br>Hívogató tavaszkoncertje<br>Belépőjegy elővétel nélkül.<br><br>Homályos pára felett<br>Hunyorgatva <br>Letekint pislákolón<br>Az est-hajnal csillaga<br>Szikraszemével,<br>S ha hallaná a zengő melódiát<br>Mámoros örömtől olvadva <br>A Földre lecsorogna.<br><br>A többszólamú remekmű<br>Ahogy az est elnehezedik<br>Csökkenő tempóval halkul<br>Végül elcsendesül<br>És a táj lassú szuszogással<br>Álomba szenderül.<br><br>Csillagos ég alatt susogva<br>Köszön az éjszaka<br>Rejtö felhők mögül <br>Kikacsintva<br>A telihold narancsos fénnyel<br>Titkokat rejt <br>Álmot dédelget<br>Ásító lelkek felett<br>Virraszt <br>Ahogy hosszú évezredek alatt.

Több szólamban suhog a szél<br>Ahogy a fák koronái közt mesél<br>Bogárnak madárnak,<br>És minden élő paránynak.<br>Távolból hozza a híreket <br>Ahonnan ered,<br>S az útról, <br>Amint ereje gyülemlett<br>Azúros ég alatt surran<br>Simogatón vagy vad erővel.<br>Az életről szól szépeket.<br>Manapság<br>Ki hallgatja ezeket?<br>Hűsít <br>Perzselően forró nap alatt.<br>Szétszórja az érett magvakat,<br>Mint jó gazda a vetnivalót.<br>Gondnok ő a felszín felett<br>Ahonnan belátja az egész teret.<br>Épít alkot fáradatlan.<br>Formát rendez akaratlan,<br>S bár olykor <br>Kíméletlennek tűnik tette,<br>Csak mesél,<br>És tanít a rendre.<br>Meghajol előtte tisztelettel<br>Fa , hegy , tenger.<br>A lég hajtóereje teli élettel.<br>A mozgás alapfeltétele<br>Létünk elementáris része.